A múlt héten ismét felállították Moszkvában Felix Dzerzsinszkij szobrát. Ez a tény önmagáért beszél, és véglegesen hiteltelenné tette Putyin elnök külvilágnak szóló szép szavait, amiben az oroszországi demokrácia megteremtését ígérte. "Oroszországban nyugati értelemben vett demokrácia soha nem létezett, és sajnos az új évezred küszöbén sem láthatóak az ebbe az írányba mutató jelek (....) az oroszok a szobor visszaszállításával nagy hibát követtek el, és a 14 éve reménykedő orosz emberek ezreitől vették el ismét a szebb jövőbe vetett hitet" - nyilatkozta egy nevét elhallgatni kívánó Moszkvában dolgozó diplomata.
2005. november 13. 16:18
A moszkvai Lubjanka téri KGB fohadiszállás elott álló, a szocialista realizmus
legszebb pillanatait idéző sok tonnás szoborra 1958 óta szállt a hópehely, a
galambürülék és sok-sok ember mindennapi átka. Az 1991-es nagy augusztusi
szocialista rendszerváltó pillanatokban a nagyértékű műalkotást 15-20 ezer főre
becsült tömeg megrohamozta, de ledönteni csak a közeli amerikai nagykövetségtől
kölcsönkért hatalmas daruval tudták. Mikor Felix nagy nehezen eldőlt, akkor
az örömmámorban úszó emberek az 1956-ban Budapesten hasonló sorsra jutott
Sztálin szobor csizmájánál érzett felejthetetlen hangulatú ünneplésbe kezdtek. A
nemzetközi munkásmozgalomban kialakult emberölési verseny elindítóját később a
rendőrségi teherautók ismeretlen helyre vonszolták.
Felix
Edmundovics Dzerzsinszkij 1877-ben egy lengyel család gyermekeként látta meg a
napvilágot a mai Fehéroroszország területén található Kojdanów faluban. Még az
elemi iskolát sem tudta befejezni, mert a sok bukás miatt az igazgató kirúgta a
számára túl magas magas követelményeket állító oktatási intézményből. A jóeszű
kisfiú ezután köztörvényes bűncselekmények sorozatát követte el, így az 1917-es
oroszországi forradalom hívó szaváig szinte minden szabadidejét rács mögött
töltötte. Utolsó, öt éves börtönbüntetéséből 1917 márciusában szabadult és
azonnal felismerte, hogy neki a hozzá hasonló bolsevikok között van a helye.
Lenin is megérezte a vérszomjas kollégában a jövő emberét és az 1917
december 20-án tartott szocialista munkaértekezlet után Dzerzsinszkijt bízta
meg a Cseka nevű, belső biztonságért felelős terrorszervezet felállításával. Az
I. világháború után a szétesés felé menetelő, polgárháborútól sújtott országban
az irányítása alatt álló vörös brigádok a gyengének mondható fizetés ellenére
feltűnően eredményesen dolgoztak, mert - szerény becslések szerint - öt év alatt a szocializmus szilárd alapjainak lerakása közben több mint
félmillió embert gyilkoltak meg. Dzerzsinszkij személyesen próbált ki sok
kegyetlen emberkínzási módszert, a tapasztalatokat sajátkezűleg vetette papírra
és sokszorosítva, használati utasításként lovasfutárokkal küldte szét az 1920-as
évek elejére 250 ezr főre hízott Cseka szervezetek vezetőinek.
Lenin
elvtárs 1922-ben Dzerzsinszkij cégét először GPU-ra, majd OGPU-ra kereszteltette
és a hasonló célokkal megszervezett NKVD-be olvasztotta be. Dzerzsinszkij
ügyvezető igazgatóként nagy lendülettel irányította a vállalatcsoportot, majd
később szovjet belügyminiszterként irtotta tovább a munkásosztály vélt és valós
ellenségeit. Végül 1926 júliusában, négy évvel a szifiliszben elhunyt Lenin
után, a jó Isten ismét felfigyelt egy pillanatra a Szovjetunióból érkező
sóhajokra és egy szívroham segítségével magához kérette a másik
kecskeszakállas tömeggyilkost is.
A nagy forradalmár halála után a hálás
szovjet utókor a vállalati telephelyként üzemelő épület előtti népszerű Lubjanka
tér nevét Dzerzsinszkij térre változtatta és Hruscsov 1958-ban a szobrát is
feltetette egy köpőtávolságon túli, jó magas talpazatra.
Putyin elnök
utasítására, az új, még soha senki által nem látott orosz demokráciába vezető
dimbes-dombos úton, a 2005 végén még mindig menetiránnyal szemben haladó
szovjet-orosz kamionok visszahurcolták Dzerzsinszkij szobrát az ismét Lubjanka
nevét viselő téren álló hatalmas börtönkomplexum udvarára. Itt jó helyen, a volt
akasztófák árnyékában, sortűzálló falakkal körbevéve, megbízható elvtársak
között nézhet körbe a szocialisták nagy példaképe, így nem volt szükség arra,
hogy ismét magas talapzatra helyezzék. Dzerzsinszkij híresebb utódai Vjacseszlav
Menzsinszkij, Gennagyij Jagoda, Nyikolaj Jezsov, Lavrentij Berija és a magyar
történelemben is szégyenteljes szerepet játszó Ivan Szerov és Jurij Andropov
mellett a jelenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin volt.
Putyin egy rossz
jelcini szilveszteri tréfa eredményeként már ötödik éve azon töri a fejét, hogy
milyen módon tudná feltámasztani a Szovjetuniót. A kétgyerekes családapa
elnökké való kinevezése előtt 16 éven át a Cseka utód KGB magasrangú tisztje, és
1985 és 1990 között a Német Demokratikus Köztársaságban az imperialisták ellen
kémkedő berlini szovjet nagykövetség KGB ezredese volt.
A Cseka 1991-ben
ismét új cégtáblát kapott, a dallamosan hangzó Federalnaja Sluzsba
Bezopasnyoszti (FSB) nevet vette fel, és Putyin 1998 júliusától 1999
augusztusáig Dzerzsinszkij méltó tanítványaként irányította a világhírű céget.
Elnöki irodájának asztalán a mai napig ott büszkélkedik a nagy tanítómester,
Felix Dzerzsinszkij hófehér, márványba faragott mellszobra.
Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
A magyarságot, a biztonságot és a barátságot jelentik az egyházi alapítású Erzsébet-táborok - mondta a köztársasági elnök hétfőn az Erzsébet-táborok tízéves jubileumi ünnepségén Zánkán.
Jan Parys egykori lengyel védelmi miniszter szerint ha Berlin és Brüsszel figyelembe venné Közép-Európa véleményét, Európa sok rossz döntést elkerülhetne.