Mire számíthat a Tilos az ORTT-től? - gondola kommentár
Március 1-jén lejár az ORTT mandátuma. Ezért a testületi tagok számára a vizsgálati színjáték sokkal fontosabb, mint az egész Tilos szőröstül-bőröstül.
2004. január 9. 13:03
A héten ismét bebizonyosodott, hogy az Országos Rádió- és Televízió Testület semmire sem alkalmas intézmény. Két ülésnapon is „sikerült” semmit sem elintézni a Tilos Rádió botrányával kapcsolatban.

Az ORTT-nél megszokott, vérlázító munkamódszer szerint zajlott a Tilos ügyének kezelése is. A testület sötét hétköznapjait nem ismerő átlagemberek számára röviden vázoljuk, mi is történhetett.

Mindenekelőtt a testület működésmódjáról. Az ORTT-nek mindig annyi tagja van, ahány frakciója az éppen működő Országgyűlésnek, tehát most négy. Tagja továbbá a testületnek az elnök, akinek személyéről a miniszterelnök és a köztársasági elnök közösen dönt. A testület tehát pillanatnyilag öttagú. Azt is tudni kell, hogy a mindenkori országgyűlési frakcióviszonyokat leképezi az ORTT annyiban, hogy a „kormánypárti”, illetve az „ellenzéki” frakciók delegálta testületi tagok összesen egyenlő szavazaterővel rendelkeznek. Szavazategyenlőség esetén tehát az elnök szavazata (aki formálisan se nem kormánypárti, se nem ellenzéki) dönt. Ez a hazug rendszer pillanatnyilag akként funkcionál, hogy egy-egy szavazata van minden testületi tagnak.

Lássuk a tagokat! A két kormánypárti delegált közül Tímár János (SZDSZ) az 1996. tavaszi születés óta tagja a grémiumnak, és egyébiránt kommunikációs szakember. A Tilos-ügyben fontos adalék, hogy sok szálon kötődik a Tiloshoz, részt vett a rádiónak a működésért folytatott korábbi küzdelmeiben. Ugyancsak lobbistája volt annak, hogy a Tilos (némileg puccsszerű körülmények közt) frekvenciához jutott az ORTT-től. Erkölcsi szempontból enyhén szólva is kérdéses, hogy szabad-e Tímárnak véleményt nyilvánítania, pláne szavaznia a Tilosról.

Az MSZP delegáltja, Ladvánszky György, a pártállami rendszerben ügyész volt, azután „kisbolygó” az MSZP körül, 1996-99-ben az MTV Rt. felügyelő bizottsági elnöke. A szocialista vezetés bizalmát bírja, a konzervatívokat utálja.

Az ellenzéki delegáltak közül Wéber János (akárcsak Tímár) „alapító tag”. Jogot végzett 1976-ban, de az ORTT honlapján csak 1991-től teszi közzé a nacionáléját, és azt is szűkszavúan. Nem említi meg például, hogy az MDF delegáltjaként lett testületi tag, de pár hónappal később átnyergelt az MDNP-be, viszont nem mondott le a mandátumáról, így alakulhatott ki az a – különben a médiatörvény és az ORTT egész világát metaforikusan jól összefoglaló – helyzet, hogy az MDNP-nek két tagja is volt a testületben (az MDNP „saját jogon” Debreczeni József közírót delegálta). Wéber páratlan alkudozó képességét jól jelzi, hogy a megcsalt MDF 2000-ben újra őt delegálta a testületbe.

A Fidesz delegáltja, Erdős Zsuzsanna a testület legfiatalabb tagja. Érdemi élettapasztalat nélkül, bármiféle médiatapasztalat híján, Körmendy-Ékes Judit jóvoltából került az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjához, és onnan néhány hónappal később a testület tagjává emelkedett. Ő is jogász.

Hajdu István a testület elnöke. Tanult szakmája villamosmérnök, egyébként bőséges MSZMP-s múltja van, ennek köszönhette mindkét elnökségét a Magyar Rádióban (1988-90 és 1996-2000), akárcsak mostani pozícióját.

Az ORTT mint testület valójában mindig háttéralkukban dönt. Mivel a Tilos-botrány december 25-én robbant ki, január 6-ára, az első ülésnapra már minden eldőlt. Amit azóta látunk, nem más, mint a közönség előtt előadott színjáték.

A Tilos-botrány következményei az alábbiak eredőjeként jegecesednek ki:

Tímár János és az SZDSZ hallani sem hajlandók a Tilos érdemi megbüntetéséről. Annyit Tímár is hajlandó elfogadni, hogy valamilyen kvázibüntetést kapjon a rádió, de ennek mértéke nem okozhat sem anyagilag, sem a működésben valós hátrányt a Tilosnak. Szó sem lehet a támogatások megvonásáról, sem hosszabb adásszünetről.

A kétszeres szavazaterejű MSZP-brigád (Hajdu és Ladvánszky) lélekben teljesen azonosulnak Tímárral, de ezt nyilvánosan nem mond(hat)ják ki. Ezért szóban folyamatosan elítélik a Tilost, de szellemi erejüket arra összpontosítják, hogy addig halogassák a döntést, ameddig csak lehet, és végül a média „okafogyottá” nyilvánítsa az egészet.

Az ügy érdemben ezzel el is dőlt, hiszen a két ellenzéki tag nem tudja átvinni akaratát a testületben. A Tilos tehát megússza .

Mi azért ne hagyjuk félbe a dolgot. Van ugyanis a történetnek másik olvasata is:

Március 1-jén lejár az ORTT mandátuma. Ezért a testületi tagok számára a színjáték sokkal fontosabb, mint az egész Tilos szőröstül-bőröstül.

A Tilos-ügy tehát napirenden fog maradni. A testületet kizárólag az érdekli, hogy az újraválasztásukról döntő országgyűlési pártfrakciók elégedettek legyenek a dolog kommunikációjával.

Az országgyűlési pártok véleménye nagyjából ismert. Az SZDSZ végeredményben teljes mellszélességgel áll a Tilos oldalán, az MDF és a Fidesz pedig ellene. Csak az MSZP véleménye változhat az ügyben.

Mi motiválhatja az MSZP-t? Egyfelől az, hogy a párt zsigerből gyűlöli a történelmi egyházakat, és úgy en bloc a keresztényeket. Másfelől az, hogy mostanában igyekszik úgy tenni, mintha soraiban számtalan vallásgyakorló lenne.

Ladvánszky György és főleg Hajdu István számára most az a lecke, hogy eltalálják az MSZP-frakció, illetve Medgyessy Péter ízlését, azaz a Tilost akár meg is büntethetik, ha a szocialisták megígérik nekik az újraválasztásukat a megbüntetés jutalmául. Kicsi ennek az esélye, de több a semminél.

Hajdu István kétszeresen is furcsa helyzetben van. Az ORTT-ben nyílt titok, hogy megtetszett neki az elnökösködés, amelyet tavaly március 10-én kezdett. Mint emlékezetes, véres székbe ült bele, mivel elődjét, Körmendy-Ékes Juditot párját ritkítóan gonosz sajtókampány-sorozattal nyírta ki a baloldal. Ténylegesen Hajdu István lett a haszonélvezője annak a cikktömegnek, amelyik Körmendyt egyebek között olyasmikkel sarazta, hogy a gyermekének Orbán Viktor lenne az édesapja.

Hajdu tehát szívesen maradna ORTT-elnök. Ehhez csupán az kell, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök közösen jelölje őt erre a posztra a következő, március 1-jén kezdődő ciklusra. Hogy mekkorák az esélyei? Sokan emlékeznek még, micsoda megrendüléssel fogadta az MSZMP megszűnését 1989-ben. És ez a kormány a Németh-kormány reinkarnációja, amennyiben ma az a legjobb ajánlólevél, ha valakit akkor is szerettek.

R. J.
Címkék:
  • Demokráciaexport után iszlámexport várható világszerte
    Dinamikus Egyesült Államokra lenne szükség. Ehhez képest a jelenlegi elnök csupán egy videóüzenetben emlékezett meg a húsz évvel ezelőtti tragédiáról. Mert így nem veszítette el a beszéd fonalát. Nem tévesztette össze az országokat. Vagy ne adj Isten, nem aludt el.
  • Átadták az újjáépült Lovardát a budai Várban
    Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben pénteken, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján, amelyen bejelentették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is.
  • Tehetséggel, akarattal és hittel sikeres lesz az újrakezdés
    Ésszel, tehetséggel, akarattal és hittel "nemcsak a járványt győzzük le, de az újrakezdés sikere sem marad el" - hangoztatta a köztársasági elnök pénteken Budapesten, amikor a Sándor-palotában fogadta a Magyarország Barátai Alapítvány tagjait.
MTI Hírfelhasználó