"Lehidalás", avagy az Európa Híd eredete - gondola észrevétel fényképekkel
Pénteken ünnepélyes keretek között átadták a kormány legújabb EU-kampányt segítő és a nemzeti ünnepet is megspékelni szánt gyaloghídját. Az ötletet azonban lehet, hogy máshonnan vették a politikusok?
2003. március 15. 19:19
2002. decemberének elején megjelent egy cikk a gondolán, miszerint a PRP 2000 Alapítvány arra készül, hogy Unióhíd néven egy maradandó és meghökkentő ötletet valósítson meg a főváros szívében.

„Megvalósulása esetén jelképpé válhat az az új fővárosi híd, amely a gyalogosok számára épül majd a Parlament és a Batthyány tér között” - mondták akkor a szervezők, akik talán nem is sejtették, hogy az álomból hamarosan (fél)valóság lesz. Azaz híd lesz, de csak néhány napig, látványosság helyett inkább csak közlekedési nehézségeket okoz majd és mint annyi minden kicsiny hazánkban, ez is csak egy könnyen felejthető „cirkusz” lesz a népnek.

Részlet a decemberi cikkből, amelyért plagizálás címszóval elégtételt is követelhetne a kormánytól a kuratórium (akkora a hasonlóság a két „egyedi” ötlet között):

„Magyarország ezer éve Európa és a művelt világ része. Emberek milliói élnek, dolgoznak, alkotnak ebben a meggyötört hazában. Mi marad utánunk? A tudás és a szellem nagysága mellett mit adunk a jövő nemzedékének, hogy emlékezetükben megmaradjunk? Hazánk millenniumán nem épült az ország szívében semmi maradandó tárgyi emlék. Száz éve őseink ránk hagyták a többek között a Hősök terét, ami ma emlékhely és turistalátványosság. Budapest éke. Itt az idő, hogy a ma Magyarországa is letegye névjegyét: ezért tűzte ki céljául a PRP 2000 Alapítvány, hogy neves személyiségek anyagi és erkölcsi támogatásával létrehozza azt testületi formát, ami mindent megtesz, hogy ezt a hiányt pótolja, s megépítse az Uniohidat.

Ezt Dr. Déri József mérnök, ötletgazda az alapítvány alapító kurátora így fogalmazza meg:

„A leendő EU-csatlakozásunk és államiságunk millenniuma alkalmából ma kell maradandót - száz év múlva is láthatót - létrehozni (miként a Hősök tere a honfoglalási millennium alkalmából épült). A társadalom-lélektanilag is fontos - az ezredforduló Magyarországáról üzenet gyanánt is szolgáló - objektum (ami turisztikai látványosság lesz): az UNIOHID létesítése és hatása (sétáló Nagy-Belváros) legalább részleges nemzeti konszenzust kíván.

Az Alapítvány célja a környezetbe illeszkedő UNIOHID megvalósításának előmozdítása. Az Alapítványnak feladata az alapítványi cél köztudatban tartása a nyomtatott és elektronikus sajtó, illetve az internet révén. Az Alapítvány Kuratóriuma szorgalmazza az alapítványi célnak megfelelő - kormányzati és/vagy fővárosi önkormányzati - közalapítvány létrehozását.” Neves kurátorok segítik a szervezet működését. Többek között tudósok, politikusok, tanárok, ügyvédek, mint például Pungor Ernő, Für Lajos, Pozsgay Imre, Pásztor Béla és Kárpáti Zsuzsanna.

Amint a gondolának Kárpáti ügyvédnő elmondta, eszmei célkitűzései mellett a híd remek gazdasági befektetés is lenne egyben Az európai uniós gondolat ma mindennapos Magyarországon. Ezt, a jövő-múlt kapcsolatát, valamint innovatív tudástőkét kell szimbolizálnia az építménynek. Az UNIOHID reális és/vagy virtuális változata nem közlekedési híd, hanem sétáló és üzleteket sorakoztató építmény a Duna felett, turisztikai látványosság, amely (az internet révén) az egész világból vonzza a látogatókat amellett, hogy reális és virtuális (internetes) üzletként működik, hatalmas nemzeti és üzleti (világ-) reklámerővel.

A volt Kossuth híd pesti hídfőjétől a Batthyány térig vezető, felülnézetben hullámalakú, sétáló és rangos üzleteket sorakoztató építmény lenne, míg az UNIOHID valamint fényjátékkal előállított tükörképe a Parlamentnél impozáns látványosság lehetne, A megépülésig csak virtuális változatban létező (az interneten "bejárható") üzlethíd olyan reklámerővel hathat, hogy a megépítés költségeit előre kitermeli a leendő reális üzletek bérleti jogának 8...10 éves előre eladásával. A rangos és világreklámot jelentő üzletek bérlői lesznek — célszerűen — az EU-államok, a Duna-mentiek, világcégek és — természetesen — jellemző magyar vállalkozások.

Olyan hungaricum lesz a sétálóhíd, amely hazánkat jelképezi majd ország-világ előtt. Talán ez lesz a kezdete, hogy Budapest legyen a térség fővárosa? – tette fel a kérdést egy mértékadó, véleményformáló személyiség.”

x x x

Nos, van pontonhíd több százmillióért, de nincs metró. Lesz parádé és katonai összeszerelem-szétszerelem a hidat, de úgy látszik, egyedi ötletekből hiány van a jelenlegi kormányzat környékén. Reméljük csak véletlen egybeesés, vagy legalábbis egyeztettek az ötletgazdákkal, hogy ott és az „épült” fel most Budapesten, amit már mások korábban elterveztek.

A hatalmas tömeg, amely egy emberként akar a hídon áthaladni időt, fáradságot és türelmét nem kímélve áll és várja, hogy az utcaseprő-mellényre emlékeztető mentőmellényekben pompázó katonák felengedjék őket a csatlakozás újfajta jelképére.

Most már legalább tudjuk, hogy miniszterelnökünk szerint a Duna jobb és bal partján emberek élnek, s ezt a két pontot össze lehet kötni. Már csak azt nem tudjuk, hogy miért kell gagyit gyártani. A feltétlen spórolásnak – ha már folyamatosan ezt hangsúlyozza a kormány – legalább ne legyen ilyen szembetűnő megnyilvánulása. Büszkének is kellene lenni, hogy tudtunk pontonhidat összeállítani? A hazai honvédség viszonyait tekintve, még az is lehet, hogy erre jóízűt csettintve kellene konstatálni: brávó.

Miközben a nemzeti ünnepnek megfelelő (?) kihangosított zenei aláfestést hallgatom (Vivaldi: Négy évszak) eltűnődöm a Duna partján, hogy az ízes magyarsággal beszélő katonai szakértő, aki a pontonhíd szétszerelésének műszaki részleteivel lelkesíti a nézelődőket, tudja-e, hogy itt és most 1848 és a szabadság szelleme, nem pedig a folyami átkelőhelyépítés alapszabályai a legfontosabbak.

(Paulik András – gondola)

Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzet betleheme
    Hazánk keresztény alapértékeinek megerősítését is szolgálja a nemzet betleheme az ország főterén, a Parlament előtt.
  • Kárpátaljai magyarjainknál az államelnök
    Magyarokkal együtt vett részt református istentiszteleten Novák Katalin köztársasági elnök Beresgszászon, kárpátaljai látogatásán.
  • A brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával
    "Egyes-egyedül a magyar baloldali ellenzék az, amelynek az az egyetlen egy politikai célkitűzése az európai politikában, hogy áskálódjon a saját hazája ellen" - jegyezte meg Deutsch Tamás, hozzátéve, ennek ékes bizonyítéka volt a határozat megszavazása. "Nem kevesebbet támogattak, mint hogy vegyék el a pedagógusoktól az ő béremelésük feltételeit szolgáló európai uniós forrásokat".
MTI Hírfelhasználó