Június 5-én a D50 Hotel és Rendezvényközpont adott helyett Baritz Sarolta Laura Summa Oeconomiae Értekezések és beszélgetések az emberközpontú gazdaságról című könyve bemutatójának. Az est folyamán Hölvényi György EP-képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja, Székely János, a szombathelyi egyházmegye püspöke, Frank Odzuck, a Zwack Unicum Nyrt. vezérigazgatója, és Neulinger Ágnes, az Environmental Social Science Research Group vezető kutatója, a könyv egyik közreműködője, és a szerző, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa beszélgettek a könyv által körbejárt témákról. A könyvbemutatón Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító tagja, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete is tiszteletét tette.

 

 

Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője a köszöntőjében kiemelte, hogy egészen különleges, ahogy a nővér az emberekkel bánik, képes összehozni a jó embereket, a kevésbé jókat pedig a jó felé terelni. Ez adja a most megjelent kötet egyik sajátosságát is, ugyanis olyan emberek lettek egybegyűjtve, akik nagy valószínűséggel Laura nővér nélkül nem találkoztak volna.

Vajon kiknek szól a könyv? Elsősorban azoknak a közgazdászoknak, gazdasági szakembereknek, gyakorlati szereplőknek, akik valóban merőben új megoldásokat keresnek a jelen problémáira, akik a szerzővel együtt vágynak egy paradigmaváltásra a gazdaságban. A könyv célja ugyanis egy olyan gazdasági paradigma bemutatása, alapos elemzése, körüljárása, amely alternatívát és megoldást jelent a jelen gazdasági élet anomáliaira.

– mutatott rá köszöntőjében Hölvényi György.

 

 

Baritz Sarolta Laura elmondta, hogy barátja, Helen Alford domonkosrendi nővér, a Pápai Társadalomtudományi Akadémia elnöke mutatta meg számára, hogy miként lehetséges a közgazdaságtannak és a teológiának az ötvözése. Az egyház társadalmi tanítása egy olyan elméleti megalapozást ad egy gazdasági rendszerhez, ami teljesen más, mint a jelenleg látható gazdaság – tette hozzá a nővér.

 

 

Majd rávilágított, hogy a gazdaságban a paradigmaváltás csak akkor lehetséges, ha összefogunk, vallásokon átívelően. Ezért a könyvben buddhista és hinduista közgazdaságtani tanítások, mint közös pontok is helyet kaptak. Példaként a buddhistáknál jelenlévő mértékletességet emelte ki.

– hangsúlyozta Baritz Sarolta Laura.

 

A pozitív példákat interjúk által is gyűjtötte, a könyvben 14 interjú olvasható nagy cégek vezetőivel, köztük a CIB Bank, az Erste Bank, vagy éppen a Lipóti Pékség igazgatójával.

 

 

Vannak olyan cégek, amelyek próbálják az emberközpontú gazdaságot megvalósítani, de nagyon sokan gondolták és gondolják talán ma is azt, hogy önmagában a gazdaság célja a profit, hogy jól működjön a cég, és nagy legyen a haszon. A keresztény felfogás, és amit ebben a könyvben olvashatunk, az abszolút nem ez. A mi meggyőződésünk az, hogy nincsenek erkölcsmentes területei a világnak. A gazdaság is egy emberi tevékenység, mint a kultúra, a tudomány, vagy éppen a közélet, így ennek a célja nem lehet egyszerűen a profit, hanem az ember kell, hogy legyen, mégpedig minden ember kibontakozása és boldogulása. Úgy gondolom, hogy elsősorban erről szól ez a könyv, és erről szól az egyház társadalmi tanítása is – jegyezte meg Székely János megyéspüspök.

 

Frank Odzuck, a Zwack Unicum Nyrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy nagyon fontos az emberközpontú szemlélet, ami véleménye szerint az elmúlt évszázadok alatt jó irányba fejlődött. Mindig azt mondjuk, hogy milyen rossz időben élünk, de azért az emberek soha nem éltek olyan jól, mint most – jegyezte meg.

 

Példaként felhozta, hogy nem is olyan régen, még Európában is mindennapi volt a gyerekmunka, a mai szemlélet viszont az, hogy a gyerek ne dolgozzon, az elítélendő.

 

 

Cégvezetőként hangsúlyozta, hogy az emberközpontúság alappillérei közé tartozik, hogy a megfelelő körülmények biztosításával az emberek jól érezzék magukat egy vállalkozásnál, és érezzék, hogy megbecsülik őket. Ez legalább annyira fontos, mint a fizetés, de természetesen megfelelő bérezést is biztosítani kell a munkavállalók számára, hogy boldogulni tudjanak egyénileg és családilag. Ha ezek megvalósulnak, akkor általában pozitívan állnak az emberek a munkához, ez pedig a cég sikeréhez vezethet, mert a tulajdonosok és a munkatársak közösen érik el az eredményt.