Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
2025. március 9. 19:04
pixabay
Az USA másodszor lépett ki a klímaegyezményből.
Ezzel megszűnik a „zöld” energia állami támogatása. A zöld bizniszből profitáló, kedvezményes kamatozású zöld hitelekkel üzletelő Net-Zero Banking Alliance (NZBA) bankszövetségből pedig egymás után lépnek ki a hatalmas pénzintézetek. Ezzel a „zöld” beruházások bekerülnek a szabad piaci versenybe.
Az USA döntését megelőzte 31.847 amerikai tudós petíciója, amely szerint az USA lépjen ki a klímaegyezményből, mert a széndioxid nem okoz klímaváltozást, nem káros anyag, és ha több a széndioxid a levegőben, az jót tesz a növényeknek és az élővilágnak.
Ld. http://www.petitionproject.org/
Hasonló állásfoglalást olvashatunk a Professzorok Batthyány Köre nyilatkozatában.
Hosszasan sorolni lehetne hasonló nyilatkozatokat, de nem tesszük. Helyette felteszünk egy számszaki kérdést. „Hivatalos” közlés szerint a tudósok 97 százaléka támogatja a nemzetközi klímaegyezményt magalapozó, klímakatasztrófával fenyegető klímaelméletet. Az idézett és ezekhez hasonló nyilatkozatok alapján legalább 50 ezer, név szerint egyenként azonosítható olyan tudós van, akik megalapozatlannak tartják a hivatalos klímaelméletet.
Ha ezek alkotják a 3 % törpe kisebbséget, akkor a 97 % „támogató” tudósok létszáma legalább másfélmillió.
Vajon lehet tudni, hogy kik ezek? Van róluk névsor?
Vagy esetleg titkolják a személyazonosságukat, mert félnek a „fosszilis lobbi” bosszújától? Mindezek ellenére ne gondoljuk azt, hogy az USA kizárólag tudományos alapon hozta meg a döntését, ilyet ugyanis politikus a történelemben még soha nem tett. Van nyomósabb indok is, amelynek a lényegét egy felmérés szemlélteti.
Annak összesítéséből kiderül, hogy Amerikában 2010-2019 között a naperőművek 112-szer, a szél erőművek pedig 26-szor több állami támogatást kaptak, mint a szén erőművek, vagyis a többletjuttatás naperőművek esetén (kerekítve): + 11.000 %, szélerőműveknél: + 2.500 %.
Ugyanez vízerőműveknél: +15.300 % és 3450 %, gáz erőműveknél: 21.000 % és 4.700 %.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
