Felfogadott bomlasztók lebuktatása a teendő - Videó
A befolyásszerzés ismert titkosszolgálati művelet. Az USAID magyar propagandistákat bérelt föl arra, hogy a társadalom által megválasztott politikusokat hiteltelenítse, és a külföldet kiszolgáló bérencekre cserélje.
2025. március 5. 08:00
hirtv
A külföldi finanszírozás átláthatóságának kérdése ismét napirendre került Magyarországon. A USAID által támogatott szervezetek szerepe komoly aggodalmat keltett, ezért a kormány vizsgálatot indított. László András kormánybiztos a Politika 360 műsorában beszélt arról, milyen lépéseket tervez a kormány a szuverenitás védelmében.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, a USAID, Magyarországon is aktívan támogatta civil szervezetek és médiumok működését, amelyek befolyásolhatták a hazai politikai folyamatokat. A magyar kormány vizsgálatot indított az ügyben, és a külföldi finanszírozások szigorúbb szabályozására készül. László András kormánybiztost bízták meg azzal, hogy feltárja a USAID magyarországi tevékenységének részleteit.
USAID-ügy: a magyar vizsgálat is elindult
László András a Politika 360 műsorában elmondta, hogy első lépésként felveszi a kapcsolatot az amerikai féllel, amely maga is vizsgálja a USAID működését.
Azt már tudjuk, hogy az amerikai kormány felfüggesztette a szervezet tevékenységének 90 százalékát, és jelentős leépítések zajlanak – mondta a kormánybiztos, hozzátéve, hogy a magyar vizsgálat célja a teljes átláthatóság megteremtése. A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a külföldi finanszírozás kérdése nem először merül fel Magyarországon. Korábban a 2022-es választási kampány során is felmerült a gyanú, hogy külföldi pénzek érkeztek politikai célokra.
A feladatunk most az, hogy pontosan feltérképezzük, milyen összegek jutottak Magyarországra, és milyen szervezetek részesültek belőle – hangsúlyozta.
Szigorítások jöhetnek a külföldi finanszírozás terén
László András kitért arra is, hogy a kormány a jövőben szigorúbb jogszabályokat hozhat a külföldi támogatásokat elfogadó szervezetek működésére vonatkozóan.
Fontos különbséget tenni a valódi civil kezdeményezések és a politikai célú befolyásolásra használt NGO-k között – mondta. Szerinte a USAID-botrány rávilágított arra, hogy egyes külföldi szervezetek nem pusztán fejlesztési célokat szolgálnak, hanem közvetlen politikai befolyásra törekednek. A kormánybiztos szerint a magyar–amerikai kapcsolatokban is változás várható.
Az amerikai fél maga is felismerte, hogy a USAID működésében komoly visszaélések történtek – jelentette ki. Hozzátette: az új amerikai kormányzat már megkezdte az átvilágítást, és ez lehetőséget ad arra, hogy Magyarország is tisztán lásson.
Nemzetközi együttműködés is szóba kerülhet
A USAID tevékenysége nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is felveti a külföldi politikai befolyás kérdését. László András szerint fontos lenne, hogy a hasonló helyzetben lévő országok, például Szerbia vagy Lengyelország, összehangolják lépéseiket.
Nyitottak vagyunk arra, hogy más kormányokkal is együttműködjünk a külföldi finanszírozások szabályozása terén – mondta. A kormánybiztos szerint az ügy jelentősége messze túlmutat Magyarországon.
Most először maga az amerikai kormány is elismeri, hogy a USAID működésével problémák voltak – hangsúlyozta. Véleménye szerint a vizsgálat eredményei hosszú távon befolyásolhatják a magyar jogalkotást is.
A cél az, hogy Magyarország demokratikus működése független maradjon a külföldi politikai nyomásgyakorlástól – szögezte le László András, aki szerint a magyar parlament a vizsgálati eredmények alapján hozhat döntéseket a további lépésekről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A kormányfőt kérdezték a tíz évvel ezelőtti, a röszkei határnál történt eseményekről. Elmondta, Röszkénél derült ki, hogy a migránsok nem menekültek, hogy mobiltelefonjaik vannak, hogy összehangolt akcióra képesek, inkább katonai jellegű a mozgásuk és nem pedig a menekültekre emlékeztető, ott derült ki, hogy bankkártyáik vannak, hogy szervezett embercsempész-hálózatok mozgatják őket, és ott derült ki, hogy az egész mögött Soros György civil szervezeteinek hálózata húzódik meg.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
