A 26 éves szegedi versenyző a nők között az első magyar egyéni kontinensbajnoki címet szerezte meg, ugyanis korábban csak a női váltó tudott diadalmaskodni még 2009-ben.
2025. január 19. 18:21
Az aranyérmes Jászapáti Petra a női 500 méteres versenyszám döntője után a rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságon a drezdai Joynext Arénában 2025. január 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Jászapáti Petra 500 méteren sporttörténelmi aranyérmet nyert vasárnap a rövidpályás gyorskorcsolyázók drezdai Európa-bajnokságán.
A 26 éves szegedi versenyző a nők között az első magyar egyéni kontinensbajnoki címet szerezte meg, ugyanis korábban csak a női váltó tudott diadalmaskodni még 2009-ben.
Ez a magyar küldöttség harmadik dobogós helyezése Drezdában: a vegyes váltóval olimpiai bronzérmes Jászapáti szombaton 1000 méteren és a női váltó tagjaként ezüstérmesként zárt.
Az első elődöntőben Bácskai Sára Luca a bravúros negyeddöntős előzése után az előnytelen négyes pozícióból rajtolva ezúttal nem tudott beleszólni a továbbjutásért zajló küzdelembe, így negyedikként a kisdöntőbe kvalifikálta magát. A második futamban viszont a legjobb, legbelső pályáról rajtolva Jászapáti Petra újabb bravúros rajt-cél győzelmet aratott, sőt egyszer a vegyes váltóban hozzá hasonlóan ötkarikás bronzérmes Kónya Zsófia is megpróbált feljönni a második, biztos továbbjutást érő helyre, de az olasz Chiara Betti visszaverte a támadását, harmadikként pedig kevés volt az időeredménye a fináléhoz.
Az aranyérmes Jászapáti Petra a női 500 méteres versenyszám döntője után a rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságon a drezdai Joynext Arénában 2025. január 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd
A döntőben a legjobb magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó a lassabb elődöntős időeredménye miatt csak a négyes pozícióból indult. Viszont remekül kapta el a rajtot, megelőzte az olasz Arianna Sighelt, így üldözőbe vehette a két nagy favoritot, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok olasz Arianna Fontanát és a holland Michelle Velzeboert. Mivel előbbi előzési kísérleténél a két versenyző összeakadt és kicsúszott, így Jászapáti ölébe hullott az éllovas pozíció, amelyet nem is engedett ki a kezéből. Miután elsőként ért be a célba, boldogan tett tiszteletkört a magyar zászlóval a Joynext Arénában. Fontanát a kirívó szabálytalansága miatt sárga lappal büntették, azaz nem a futam, hanem az egész mezőny utolsó helyére sorolták.
A kisdöntőben Kónya lerajtolta Bácskait, de így is két magyar vezette a futamot. A hátulról élre törő Natalia Maliszewska egyértelműen kilökte Bácskait, majd Kónyát is megelőzte, ráadásul utóbbi az utolsó kanyar kijáratánál magától elesett a második helyen haladva. A zsűri a lengyel versenyzőt kizárta, így Kónya összesítésben hetedik, míg Bácskai nyolcadik lett.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
