Azbej Tristan: Mi, kereszténydemokraták kiállunk a keresztény örökség és vallásszabadság mellett
Különleges érzés ezen a szent helyen, Jeruzsálem óvárosában megemlékezni a vallásszabadság világnapjáról. A vallásszabadság, a vallások együttélése nemcsak a Szentföldön élőknek, hanem nekünk, magyaroknak is fontos – jelentette ki Azbej Tristan üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár a január 13-án, a vallásszabadság világnapja alkalmából a közösségi oldalára feltöltött videóban.
Azbej Tristan ismerteti, hogy 1568-ban a tordai országgyűlésen foglalták törvénybe a világon először a lelkiismereti és a vallásszabadság jogát. Bár több száz év telt el azóta, sajnos még ma sem mondhatjuk, hogy mindenki szabadon gyakorolhatná a vallás szabadságának jogát üldöztetés nélkül.
„Itt Jeruzsálemben, mint ahogy Magyarországon is, a keresztények szabadon gyakorolhatják a hitüket. De nem mindenhol van ez így. Világszerte ugyanis 360 millió keresztényt üldöznek, és naponta átlagosan 15 embert ölnek meg Krisztusba vetett hite miatt. Különösen aggasztó a helyzet Afrikában, Ázsia egyes országaiban, de már Nyugat Európában is egyre gyakrabban kell a keresztényellenességet elszenvedniük a hitüket megvallóknak – részletezi a szomorú tényeket az államtitkár.”
Végül hangsúlyozza:
„Mi, kereszténydemokraták kiállunk a keresztény örökség és vallásszabadság mellett. A világban üldözött keresztényeket meg kell védeni, az európai keresztény kultúrát pedig megóvni, hiszen nem csak a múltunk, hanem a jövőnk is ezeken az értékeken alapul. Álljunk ki hitünkért és értékeinkért, álljunk ki a keresztény emberek és minden ember vallásszabadságáért!”
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
