A Nézőpont Intézet legvalószínűbb listás választási eredménybecslése alapján „most vasárnap” a Fidesz a listás szavazatok 47, a Tisza a 37 százalékát szerezné meg, amely – az új választókerületekkel végzett modellezés szerint – hárompárti parlamenthez vezetne. A Fidesz ismételt győzelme sem lenne kérdéses: az összes mandátum 61 százalékát kapnák meg újra a kormánypártok.
2024. december 16. 09:52
Decemberben a választásra jogosult, teljes felnőtt népesség (mintegy 7,67 millió fő) 38 százaléka (2,9 millió fő) szimpatizál a Fidesszel, 25 százaléka a Tisza Párttal (1,9 millió fő), amely azonos az előző hónapban mért adatokkal. A részvételüket biztosra ígérő, aktív választópolgárok a választásra jogosultak 73 százalékát teszik ki (5,6 millió fő), amely megfelel az elmúlt évek országgyűlési választásain tapasztalt részvételi trendeknek – tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Nézőpont Intézet az aktív szavazók bázisán vizsgálja a bevallott, valamint a bizonytalanok és rejtőzködők körében a statisztikai módszerekkel beazonosított pártpreferenciát, s ebből alakul ki a „legvalószínűbb listás eredmény” becslése. Más intézetek közleményeiből csak a bevallott pártpreferencia olvasható ki, így azok lemondanak a kutatásokban akár 15-20 százalékra tehető, a pártpreferenciájáról nem nyilatkozó aktív választói csoportról – írták.
A Nézőpont Intézet decemberi felmérése szerint a Fidesz–KDNP legvalószínűbb listás eredménye 47 (2,6 millió szavazó), a Tisza Párté 37 (2,1 millió szavazó), míg a DK-listájáé 5 százalék lenne „egy most vasárnapi választáson”. Az összes többi párt az 5 százalékos küszöb alatt maradna, így a hónap vesztesének tűnő Mi Hazánk (4 százalék) és a Kétfarkú Kutya Párt (3 százalék) is – fűzték hozzá. A kutatás alapján elmondható, hogy november óta a polarizáció tovább nőtt, amelynek a Fidesz (+1 százalékpont) és a Tisza (+3 százalékpont) is haszonélvezője.
A két politikai párt közötti különbség azonban továbbra is jelentős, 10 százalékpontos. „Mivel Magyar Péter minden időközi választást kikerül, az adatok ellenére is fenn tudja tartani hívei körében a győzelmi mítoszát” – fogalmaztak. Úgy folytatták, hogy a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a „legvalószínűbb listás eredmény” százalékos arányai nem azonosak a parlamenti mandátumeloszlással, hiszen a magyar választási rendszerben kulcsszerepe van az egyéni választókerületeknek.
A Nézőpont Intézet ezért modellezte, hogy a szavazóköri szintű választástörténeti trendeket és az új választókerületi határokat figyelembe véve, hogyan alakulna „most vasárnap” egy feltételezett országgyűlési választás után a mandátumeloszlás. A mandátumbecslés alapján a Fidesz 74 egyéni választókerületet és összesen 121 képviselői helyet (az összes mandátum 61 százaléka) szerezne. A Tisza Párt az összes budapesti választókerületben, Pest megye választókerületeinek felében és több megyeszékhelyen szerezhetné meg a maradék 32 egyéni választókerületet, összesen 71 mandátum meghódításával (az összes mandátum 36 százaléka). A DK ezen felül 6, míg a német nemzetiség további 1 mandátumot szerezhetne – sorolták.
Megjegyezték, hogy a következő 16 hónap még sok fordulatot hozhat és minden választási eredménybecslés több változóval dolgozik, azonban a fenti adatok alapján kijelenthető, hogy egy most vasárnap tartott választáson a Fidesz győzelme biztosra vehető lenne.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.