A teljes felnőtt lakosság körében meggyőző, 12 százalékpontos a Fidesz–KDNP előnye a Tisza Párttal szemben – derül ki a Magyar Társadalomkutató Kft. legfrissebb, november 19-22. között, ezer ember telefonos megkérdezésével végzett felméréséből.
2024. november 25. 11:55
A cég az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta, a kormánypártoknak a többi párthoz képest jóval erősebb társadalmi beágyazottságára utal az, hogy míg a szavazókorú magyar lakosság 38 százaléka adná szavazatát a Fidesz–KDNP-re egy esetleges november végi választáson, addig a Tisza Párt támogatottsága mindössze 26 százalék ezen a bázison.
Másfél évvel a következő országgyűlési választások előtt a Tisza Párt szimpatizánsai magasabb arányban ígérik biztosra választási részvételüket a többi pártnál, ennek köszönhető, hogy a pártot választani tudó aktív szavazók bázisán valamivel kisebb – nyolc százalékpontos a Tisza hátránya, ami azonban még így is bőven hibahatáron túli távolságban van a Fidesztől – hangsúlyozták a közvélemény-kutatás adatait ismertető közleményben.
A Magyar Társadalomkutató Kft. szerint összességében megállapítható, hogy a választásokra hagyományosan jól mozgósító kormánypártok nemcsak jelenleg vezetik a pártok népszerűségi versenyét, de a következő országgyűlési választásokra nézve is jelentős tartalékokkal rendelkeznek.
A tájékoztatás szerint az aktív szavazó pártválasztók válaszai alapján négy párt érné el az ötszázalékos bejutási küszöböt listás szavazáson: egy aktuális választást a Fidesz–KDNP 45 százalékos eredménnyel magabiztosan nyerne meg, a parlamentbe pedig a 37 százalékot szerző Tisza Párton kívül a felmérés szerint a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jutna még be, egyaránt a voksok hat-hat százalékát megszerezve.
A többi párt – köztük a Demokratikus Koalíció – messze elmaradna a bejutási küszöbtől – áll a Magyar Társadalomkutató Kft. által végzett felmérés ismertetőjében.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
