Semjén Zsolt éves meghallgatásán kifejtette: az egyházi tanintézményekbe átlagosan négyszeres a túljelentkezés.
Utoljára frissítve: 2024. november 14. 17:32
2024. november 14. 13:50
Piarista Gimnázium – budapest.piarista.hu
A 2024/25-ös tanévben a közoktatás 18 százaléka működött - a szakképzést nem beleszámolva - egyházi fenntartásban, 230 ezer gyermek tanul ilyen iskolákban - számolt be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt csütörtökön.
Semjén Zsolt éves meghallgatásán kifejtette: ezen intézményekbe átlagosan négyszeres a túljelentkezés.
Kitért arra, hogy hit- és erkölcstant 270 ezer gyermek tanul közoktatási intézményekben, az egyházi fenntartás aránya a gyermekvédelmi szakellátásban 74 százalék, a szociális alapszolgáltatásban 52 százalék.
Egy a "papi pedofíliát" felvető ellenzéki kérdésre válaszolva Semjén Zsolt elmondta: a felmerült gyanúkat tekintve mintegy féltucat ilyen egyházi ügy van, eközben hétszáz világi ember ül pedofília vagy gyermekpornográfia miatt börtönben, az egyházi érintettség százada a világinak. Hangsúlyozta: nincs különbség egyházi vagy világi pedofília között, mindkettő egyaránt tűrhetetlen.
Semjén Zsolt: az őshonos nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők
A magyar állam az őshonos nemzeti kisebbségeket ismeri el és államalkotó tényezőként tekint rájuk - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt, csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt éves beszámolójában kiemelte, a kormány ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy nem lehet összekeverni az őshonos nemzetiségeket az utóbbi időben bevándorolt egyéb etnikai csoportokkal, mert ez „méltánytalan lenne” az őshonos nemzetiségekkel szemben.
Magyarországon az őshonos nemzetiségeknek joguk van az önkormányzatisághoz, a nemzeti hagyományok megőrzéséhez, a nyelvi identitáshoz, és az államnak minden segítséget meg kell adni ezek megvalósításához – jelentette ki a politikus.
Semmi indok nincs arra, hogy az egyházi világot pellengérre állítsák, mindenkivel szemben ugyanolyan szigorral kell fellépni - jegyezte meg a kereszténydemokrata politikus.
Hangsúlyozta: a kormány mindent megtett e téren, megalkották Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét. Feltette a kérdést, hogy az ellenzék miért nem támogatta a jogszabályok elfogadását.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
