Az egyik jelkép átszúrja a másik erőterét: szakmailag dilettáns elhelyezés – wikipedia

Tönkrement a Parlamentben elhelyezett Szent Korona üvegtárolójának hűtőrendszere, ezért a Szent Korona Testület úgy döntött, hogy új vitrint rendelnek a gyártótól. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola.

– Szerkesztő úr, a Szent Korona vitrinjének cseréjét miért kellene kihasználnunk arra, hogy a Szent Korona alól a kardot kivegyük, és egy valamivel szélesebb vitrinben a Szent Korona elé helyezzük? Hiszen vannak, akiket − köztük e kérdés föltevőjét − kezdettől fogva zavarja, hogy a Szent Korona és az Anyaföld között egy kardpenge feszül.

– Ez a kard a koronázási jelvények között a legfiatalabb. Készítését a szakemberek a 15. század második felére teszik, vagyis az Árpád-korban nem lehetett a magyar királyok kezében. Létezése óta viszont fontos darabja volt a koronázási ceremóniának, mert az újonnan megkoronázott királyok a koronázó templomban, illetve a koronázási dombon ezzel hajtották végre azokat a jelképes kardvágásokat (utóbbi helyen a négy világtáj felé), amelyekkel az ország megvédését szimbolizálták.

A kard elkerüli a Koronát: szakmailag helyes elrendezés – youtube

Elnézést a kitérőért, csak megjegyzem, hogy létezik egy valódinak tartott Szent István-kard, amelyet évszázadok óta a prágai Szent Vid-székesegyház kincstárában őriznek, s amelyhez személyes emlékek fűznek. Ez a becses műtárgy 1988-ban, a Magyar Nemzeti Múzeum Szent István-kiállításán szerepelt. A viking típusú, egyenes, kétélű kard markolatgombja és ellenzője feltehetően elefántcsontból készült. Az ellenző mindkét oldalára a viking művészethez köthető motívumot véstek. A penge egy Rajna-vidéki kardkészítő műhelyben készült a 10. század második felében. A fegyvert − a kopásnyomok alapján − hosszabb időn keresztül használták, s a kutatások valószínűsítik, hogy valóban államalapító királyunké volt. Fodor Istvánnak, a Nemzeti Múzeum nemrég elhunyt főigazgatójának megbízása nyomán lehetőségem nyílt e nevezetes tárgyi emlék alapos tanulmányozására és megrajzolására.

 

Bánó Attila rajza

Nagyszerű érzés volt kézbe venni egy olyan tárgyat, amelyet egykor szent királyunk is forgathatott. A pontozásos technikájú rajzok jóval később, 2000-ben, A bécsi szablya és a prágai kard című díszes kiadványban jelentek meg.

Visszatérve a koronázási kardra, az szerves része a koronázási jelvényeknek.

Székesfehérvár Városportál

Ezért a vitrinben való ismert elhelyezése nem csak amiatt szerencsétlen, mert a Szent Koronát elválasztja az anyaföldtől, hanem azért is, mert a Korona díszpárnája a penge nagy részét eltakarja. Márpedig ez a műtárgy megérdemli, hogy méltó módon kiállítva, teljes terjedelmében látható legyen.

– Maga a Szent Korona – Őfelsége – egy csodálatos jelkép is. Egy jelkép esetében miért kell vigyáznunk arra, hogy kisugárzását ne zavarja semmi, például egy ügyetlenül elhelyezett kard sem?

– Éppen a történelmi és a szakrális jelentősége miatt. És méltatlanok azok a vele kapcsolatos viták is, amelyek a „szakmaiság” jegyében feketén-fehéren kijelentik, hogy a pápa nem küldött koronát Szent Istvánnak, illetve, hogy államalapító királyunk nem viselhette ebben a formájában. A témával kapcsolatos olvasmányaim alapján bennem az rögzült, hogy II. Szilveszter pápa küldött koronát, de az általunk ismert Szent Korona nem lehetett a Szent Istvánnak adományozott példány.

A 'görög koronát' Szent László bátyja, Géza király kapta Bizáncból – Bánó Attila rajza

Azt viszont valószínűnek tartom - már csak szakrális jelentőségénél fogva is -, hogy a Szent Koronának van olyan eleme, amely az eredeti koronának is része volt. A lényeg az, hogy itt nem csak egy műtárgyról beszélünk, hanem olyan nemzeti szimbólumról, amely a középkor óta megtestesítette a magyar államiságot. A Szent Korona-tan alapját képezte a Magyar Királyság alkotmányának, a történelmi állameszmének. Különös tisztelete ma is él a kereszténység és a nemzet iránt elkötelezett magyarok lelkében.

– Időről időre fölvetődik, hogy a Szent Korona mellé kerüljön a Boldog Gizella irányításával készült Koronázó palást. Ez az utóbbi érték az, amely biztosan ott volt Szent István környezetében. Miért kellene a Palástnak is a legméltóbb helyen: a Parlament kupolacsarnokában lennie?

– A koronázási jelvények – Szent Korona, koronázási palást, királyi jogar, országalma, koronázási kard − szorosan összetartoznak.

Bronz változat: a Koronázó Palást másfélszeres nagyságban, Rieger Tibor M. S. mester-díjas szobrászművész alkotása – wikipedia

Olyan kiemelt műtárgyegyüttesről van szó, amelynek valóban együtt kellene megjelennie az ország házában. Természetesen a koronázási palástnak is ott a helye. Tudjuk, a különleges feltételeket biztosító kiállítási vitrinek sok millió forintba kerülnek, de a nemzet legbecsesebb értékeiről van szó, amelyeknek megfelelő védelme és bemutatása elsődleges kötelességünk.

Molnár Pál

 

Kép a korábbi Szent Korona Testületről, őket kellene felvilágosítani arról, hogy helytelen, ha az egyik jelkép átszúrja a másik erőterét – facebook