Latorcai Csaba emlékeztetett, tizenöt éve döntött a kormány arról, hogy mindenki szabadon főzhet otthon pálinkát. Hozzátette, hogy a pálinkafőzés igazi hungarikumnak számít.
2024. szeptember 28. 18:49
hiros.hu
A magyar emberek számára a pálinkafőzés szinte szabadságjog, a nemzeti kultúra szerves része - jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési (KTM) Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Füzéren, a XV. Zempléni Szabad Pálinkafesztiválon.
Latorcai Csaba emlékeztetett, tizenöt éve döntött a kormány arról, hogy mindenki szabadon főzhet otthon pálinkát. Hozzátette, hogy a pálinkafőzés igazi hungarikumnak számít.
Az államtitkár úgy fogalmazott, a fesztivál amellett, hogy a pálinkafőzés szabadságát élteti, igazi közösségi esemény, amely minden település életben meghatározó.
Hozzátette, a füzériek az elmúlt évtizedekben olyan összefogásról tettek tanúbizonyságot, amelyet a legjobban Füzér Vára szimbolizál: egy rom helyett egy csodálatos, megújult várkastély uralja a tájat.
Arról is beszélt, hogy csak összefogva lehet egy-egy településen versenyképességet teremteni.
Jelezte, Füzér továbbra is számíthat a kormányzat támogatásra, mutatja ezt az is, hogy letették egy félmilliárd forintból épülő szabadtéri színpad alapkövét is. Kiemelte, fontos hogy valódi, minőségi életfeltételeket jelentő jövőt tudjanak közösen kialakítani vidéken, így Füzéren is.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszöntőbeszédében emlékeztetett,
a pálinka mellett „másik nemzeti italunk, a Tokaji Aszú is a Zemplénben készül“, ezekért nemcsak megdolgozni kell, hanem megbecsülni is azokat.
Hozzátette, hogy ezek a hungarikumok sok család megélhetését is adják, a pálinka pedig hozzátartozik a nemzeti karakterhez.
Horváth Jenő (Fidesz-KDNP), Füzér leköszönő polgármestere a fesztivál megnyitóján megköszönte a lakosság bizalmát az elmúlt 22 év polgármesteri és 34 év képviselőtestületi munkája alatt, sok sikert kívánt a következő településvezetésnek, és remélte, hogy a fesztivál a jövőben is folytatódik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
