Egy hónap múlva Szemrevaló Filmfesztivál – fókuszban irodalmi adaptációk és női rendezők
Idén október 10-20. között rendezik meg a 13. SZEMREVALÓ│SEHENSWERT FILMFESZTIVÁLt a budapesti Művész moziban. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhete a német nyelvterület legfrissebb filmjeiből ad ízelítőt, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal. A fesztiválon bemutatott alkotások közül több is irodalmi vonatkozású, illetve női rendező alkotása. A nyitófilm Robert Seethaler Egy egész élet című regényének feldolgozása. Szerepel a kínálatban a Miért nem küldtél az angyalok közé?, mely Julia Franck 25 nyelvre lefordított, azonos című regénye alapján készült és Joachim Meyerhoff végtelenül vicces önéletrajzi regényének megfilmesítése a Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt? is. Bemutatják továbbá Pabst remekművét, a Pandora szelencéjét. A film fontos szerepet játszik a hamarosan hazánkba látogató Daniel Kehlmann legújabb regényében a Mozgóképben is. Végül a magyar származású Katalin Gödrös legújabb filmje, a Silvia Tschui regényén alapuló Jakob lova is a program része.
2024. szeptember 9. 16:14

Október 10-én a budapesti Művész moziban Hans Steinbichler Egy egész élet című alkotása nyitja a 13. Szemrevaló Filmfesztivált. Robert Seethaler azonos című, nagyszerű és érzékeny regénye nyomán a film egy árva fiú, Andreas Egger történetét meséli el. A fiút magához veszi ugyan az osztrák Alpokban egy tanyán gazdálkodó nagybátyja, de keményen dolgoztatja és gyakran megveri. Felnőve Andreas elhagyja a gyűlölt tanyát és feleségül veszi élete szerelmét. A második világháború kitörése azonban elszakítja őt a szülőföldjétől, ahová csak a szovjet hadifogságot megjárva tér vissza. Öregemberként megbékélve tekint vissza küzdelmekkel teli életére.

A 19. századi svájci Alpokban játszódik a magyar származású Katalin Gödrös legújabb filmje, a Silvia Tschui Jakobs Ross című regényén alapuló Jakob lova a csodálatos Luna Wedlerrel a főszerepben. A társkapcsolati és emancipációs történetben Elsie-t, a nagy zenei tehetséggel megáldott cselédlányt házasságra kényszerítik Jakobbal, a fiatal szolgálóval. Elsie zenei karrierről álmodozik, Jakob egy saját lóról. Lassan megértik, hogy csakis akkor szabadulhatnak a kilátástalan körülmények közül, ha összefognak és segítenek egymásnak.

Szerepel a kínálatban a Miért nem küldtél az angyalok közé? című film. A múlt század húszas éveiben a nővérek, Helene és Martha egy kisvárosból érkeznek Berlinbe, hogy új életet kezdjenek. Martha hamarosan elmerül a mulatozás és a drogok világában, Helene azonban tanulni szeretne, hogy orvos lehessen. Ám hatalomra kerülnek a nácik, és Helene kényszerűségből feleségül megy Wilhelmhez. A férfinak meglehetősen konzervatív elképzelései vannak arról, hogyan kell élnie egy nőnek. Amikor véget ér a háború, Helene súlyos döntés előtt áll… Barbara Albert filmje Julia Franck 25 nyelvre lefordított Die Mittagsfrau című regénye alapján készült, amely elnyerte a Német Könyvdíjat. Ahogy a könyv, úgy a film is magával ragadó tiszteletadás a női testiségnek és önmegvalósításnak.

Sonja Heiss Joachim Meyerhoff 2013-ban megjelent végtelenül vicces önéletrajzi regényét filmesítette meg. A Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt?, melyből kiderül, hogy egy pszichiátriai klinika területén felnőni valahogy „más”. Meyerhoff igazgató legkisebb fia, Joachim számára az ápoltak családtagnak számítanak, és néha kedvesebbek hozzá, mint két bátyja. Édesanyja olaszországi nyári éjszakákról álmodozik, apja pedig nem elég diszkréten járja a saját útját. Ahogy Joachim a felnőttkorba ér, világa – nemcsak az első szerelem vesztesége miatt – töredezni kezd…

Igazi csemegének ígérkezik Pabst 1929-ben készült remekműve, a Pandora szelencéje. A film fontos szerepet játszik a hamarosan hazánkba látogató Daniel Kehlmann legújabb regényében a Mozgóképben is. Dr. Schön nem tud ellenállni a virágárus Lulu bájainak. Feleségül veszi a lányt, de az esküvő éjszakája tragikusan végződik: a dulakodásban eldördül egy lövés és Dr. Schön meghal. Lulut öt év börtönre ítélik, de sikerül Párizsba szöknie, ahol egy zsaroló karmai közé kerül. Így újra menekülnie kell, ezúttal Londonba, ahol utcalánnyá züllik, és karácsony éjszakáján végez vele egy kéjgyilkos, Hasfelmetsző Jack.

gondola
Címkék:
  • A klímavédelem árnyékos oldala
    Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
  • Tiszta vizet a fejekbe!
    Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
  • Dömötör Csaba: Brüsszel ki akarja iktatni a tagállamok véleményét az ukrajnai bővítés vitájából
    A politikus szerint most dől el, hogy a magyaroknak lesz-e beleszólása az ukrán bővítési folyamatba, az Európai Parlamentben ugyanis a héten az Európai Bizottság biztosa megerősítette, olyan jogi eljáráson dolgoznak, amely csökkentené a vétók lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország ellenkezik az Ukrajnát érintő döntés ellen, azt nem kellene figyelembe venni - mondta.
  • Így semlegesítették az atomtudósokat
    Egy magas rangú izraeli katonai tisztviselő elmondása szerint a hadművelet tervezésében 120 fő vett részt a Katonai Hírszerzés és a Légierő részéről, egy, a 8200-as egységhez tartozó létesítményben.
  • USA-támadás Irán ellen, az urándúsító létesítmények elpusztultak
    Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak.
MTI Hírfelhasználó