wikipedia

Huszonöt éves a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, a jubileumi tanévben konferenciával, kiállítással, előadásokkal és Sapientia nappal tekintenek vissza az elmúlt negyed évszázadra.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a jubileumi tanév megnyitóján hangsúlyozta: míg 1990-ben 3400 fiatal járhatott egyházi iskolába, 2010-re ez a szám 120 ezerre nőtt, ma pedig óvódától középiskoláig meghaladja a 250 ezret az egyházi iskolába járók száma. Ez hatalmas felelősséget ró a fenntartókra, és azokra is, akik az egyházi iskolák tanárait képzik, köztük a Szerzetesi Hittudományi Főiskolára.

Azt is mondta, a főiskolát alapító három szerzetesrend - a piaristák, a bencések és a ferencesek - által képviselt értékekre ma még nagyobb szükség van, mint 25 éve vagy a kommunizmus évtizedeiben. Míg ugyanis a kommunizmus idején egyértelműek voltak az "igenek és a nemek", ma e téren is összetetteb a világ, és egyre több, "alattomosabb", "sunyibb" eszközzel próbálják a fiatalokat eltéríteni a hittől.

Az őket nevelőknek pedig fel kell készülniük arra, hogy válaszokat adjanak nekik, hogy felfedeztessék, megszerettessék velük a Jóistennel és Jézus Krisztussal való kapcsolatot - hangoztatta Soltész Miklós.

Fehérváry Örs Jákó, az intézmény rektora a veni sancte előtti diplomaátadón kiemelte: a Sapientián alapvetően nem a versenyszférában dolgozó, hanem az embereket szolgáló szakembereket képeznek, akiknek hivatása odaadást, szeretetet és lemondást kíván.

Arra kérte a végzett hallgatókat, úgy őrizzék meg a Sapientiát emlékezetükben, mint olyan helyet, ahová kérdéseikkel, kéréseikkel bármikor visszatérhetnek.

Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát a tanévnyitó veni sancte szentmisén Szent Pál kései munkatársaiként jellemezte a főiskola oktatóit és hallgatóit, akiknek munkáját az Isten iránti hűség foglalja keretbe.

Mint felidézte: 25 évvel ezelőtt nemcsak a törvényi kötelezettségből fakadó és a szerzetesi közösségek kis létszáma miatti kényszerűség, hanem elsősorban Istentől kapott küldetése volt a három szerzetes közösségnek, hogy erőiket egyesítve új főiskolát alapítottak egy megújulni vágyó magyar egyházban és társadalomban.

E küldetés részeként döntöttek úgy, hogy növendékeik képzésében együttműködnek a világiakkal, hogy a világi hallgatók előtt is megnyitják a főiskola kapuját, valamint nemcsak teológusokat, hanem más, segítő foglalkozásúakat is képeznek, és megmérettetik magukat a magyar és a nemzetközi felsőoktatás közegében - mondta Hortobágyi Cirill.

Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főtanácsadója köszöntőjében felidézte: 25 éve az a három férfi szerzetesrend, amely a pártállam által emelt jelentős korlátok között ugyan, de a kommunizmus idején is működhetett, példaértékű összefogásra szánta el magát.

Felmérték, hogy önálló képzési intézményeik hatékony működtetésére nincs reális esély, és belátták, hogy önálló képzéseik a fiatal szerzetes növendékek elszigetelődését is okozhatják. Hozzátette: ez az összefogás példaként szolgálhat más egyházi utánpótlásnevelési struktúrákhoz is.

Hegyi László Korzenszky Richárd bencés szerzetest idézte, aki a három szerzetes közösség rendszerváltás előtti gimnáziumait úgy jellemezte: "a piaristáknál megtanulták a tudományt, a bencéseknél a kultúrát ismerték meg, a ferencesekhez meg szerettek járni a fiúk".

Hegyi László szerint a három rend közös fenntartásában működő főiskolán megvalósul a dichotómia: a tudomány művelése, a kultúra szeretete és az otthonosság érzése.

Az ünnepségen Pro Sapientia díjban részesült Hegyi László, Perendy László piarista szerzetes, a főiskola Egyháztörténelem Tanszékének vezetője, valamint Várnai Jakab és Orosz Lóránt ferences szerzetesek, az intézmény korábbi rektorai.

A II. világháború előtt Magyarországon több szerzetesrend saját főiskolát tartott fenn növendékei teológiai képzésére. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után megmaradt három férfi szerzetesrendnek a kommunizmus évtizedeiben is sikerült megtartaniuk saját rendi főiskolájukat.

A rendszerváltás után újraéledő szerzetesrendek nem tudták újraszervezni saját főiskoláikat, így a piarista főiskolán 1991-től 6-8 különböző szerzetesrend növendékei tanultak. A csornai premontrei növendékeket pedig Pannonhalmán, a bencéseknél képezték.

Az új felsőoktatási törvény 1993-ban előírta minden állami és az állam által elismert egyházi vagy alapítványi egyetem és főiskola akkreditációját. A bencések, a ferencesek és a piaristák ekkor döntöttek úgy, hogy egyesítik főiskoláikat.

Az új, integrált főiskola a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola nevet kapta. Létrejöttének hivatalos dátuma: 2000. január 1.

A főiskola a piaristák Duna-parti épületében működik. Az intézmény a férfi és női szerzetesnövendékek mellett világi teológusokat, hittantanárokat, katekétákat, lelkipásztori munkatársakat és más, egyházi, társadalmi szolgálatot ellátó szakembereket is képez.