Latorcai Csaba a Tolna vármegyei közgyűlés ünnepi ülésén kijelentette: az elmúlt másfél évtized arról szólt, hogy Magyarország gazdasági, társadalmi, közösségi szempontból is erős, önmagára és eredményeire büszke, öntudatos, a válságok ellenére is fejlődőképes ország legyen.
2024. szeptember 2. 20:30
szekszard.hu
Közös jövőt építünk, helyi vármegyei és országos szinten egyaránt, amihez fontos a béke melletti, bátor kiállás és a hit abban, hogy csak együtt tehetjük sikeressé és naggyá a 21. századi Magyarországot, a nemzetet, Európát - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Szekszárdon.
Latorcai Csaba a Tolna vármegyei közgyűlés ünnepi ülésén kijelentette: az elmúlt másfél évtized arról szólt, hogy Magyarország gazdasági, társadalmi, közösségi szempontból is erős, önmagára és eredményeire büszke, öntudatos, a válságok ellenére is fejlődőképes ország legyen.
"Minden fejlődés, korszerűsítés, az egész területfejlesztési politikánk azt kívánja elősegíteni, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerülhessen.
Olyan országot szeretnénk építeni, ahol nem csak jól, hanem szépen is lehet élni" - fogalmazott.
Hozzátette: ezt a célt szolgálja Tolna vármegye 2021 és 2027 közötti területfejlesztési programja.
Kifejtette, a program gerincét a vármegye gazdasági potenciáljának növelése, a társadalmi megújulás, a társadalmi kohézió, a vidéki térségek gazdasági szerepvállalásának megerősítése és a vonzó vidéki élet megteremtése adja.
Közölte, Tolna vármegye a 2021-27-es időszakra a TOP Plusz keretében 49,9 milliárd forintos forráskerettel rendelkezik.
Ismertetése szerint eddig 272 projektnek ítéltek meg támogatást 38,4 milliárd forint értékben. A szerződött támogatások összege 22,5 milliárd forint, amelynek csaknem felét, 10 milliárd forintot vállalkozásfejlesztési támogatások teszik ki, és a majdnem 3,6 milliárd forint összegű településfejlesztési támogatások is jelentősek.
Kitért arra, hogy július végével a kormány a vármegyéhez csoportosította a paksi atomerőműből származó iparűzési és építményadó-bevételek 62,2 százalékát.
"A döntés a tolnaiak többsége számára újabb fejlesztési lehetőségeket biztosít, a Paks területén kijelölt különleges gazdasági övezet adóbevételeit a vármegyeszékhely kivételével a vármegye teljes területén fel lehet használni, a kormány döntéséből a vármegye bármely települése profitálhat" - mondta.
Hozzáfűzte, az átcsoportosított bevételből 3,5 milliárd forint a vármegye települései, és az ott működő szervezetek használhatnak fel, 750 millió forintot a vármegyei önkormányzat vármegyei beruházásokra fordíthat.
Fehérvári Tamás (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnöke köszöntőjében többek között arról beszélt, hogy a Terület- és Településfejlesztési Program (TOP) keretében 231 sikeres pályázatot adtak be a vármegye önkormányzatai, az operatív program vármegyei keretét a kezdeti 27,5 milliárd forintról sikerült 49,9 milliárd forintra emelni.
Az ünnepi közgyűlést abból az alkalomból rendezték meg, hogy I. Lipót király 325 éve 1699. szeptember 1-jén adományozott pecséthasználati jogot Tolna vármegyének. Az ünnepségen a szokásoknak megfelelően átadták a Tolna vármegye közszolgálatáért díjakat, és a Tolna vármegyei németségért nívódíjat.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
