Újra magyar edzője van a Debrecennek. Máté Caba tudása lehetővé teszi, hogy a DVSC elinduljon azon az úton, amelyen két-három év múlva a szurkolók által várt Négy Nagy csapat egyik legyen. Ehhez természetesen az edző kevés, de az egyik nélkülözhetetlen feltétel.
2024. augusztus 30. 19:47
A mester – MTI/Kovács Tamás
A Debreceni VSC labdarúgóklub szeptember elsejétől Máté Csabát nevezte ki vezetőedzőnek.
Az 54 éves szakembernek ez lesz az első vezetőedzői megbízatása, korábban csak megbízottként irányított együtteseket, így a Paksot és a Ferencvárost.
A hajdúsági klub honlapja felidézte, hogy játékosként többek között a Tatabánya és a belga KV Kortrijk együttesében is megfordult, edzői pályafutását pedig szülővárosában, Szekszárdon kezdte. Később pályaedzőként segítette Erwin Koeman szövetségi kapitány munkáját a válogatottnál 2008 és 2010 között, majd a Haladásnál és a Paksnál tevékenykedett.
Máté Csaa 2012-től 2023-ig a Ferencváros stábjának a tagja volt, együtt dolgozott többek között Ricardo Monizzal, Thomas Doll-lal, Szerhij Rebrovval, Peter Stögerrel és Sztanyiszlav Csercseszovval is. Többször kapott szerepet megbízott vezetőedzőként, tavaly a zöld-fehéreket a Konferencia-liga csoportkörébe vezette, ennek ellenére nem véglegesítették pozíciójában, s helyét a szerb Dejan Stankovic vette át.
A DVSC hétfőn közös megegyezéssel szerződést bontott Srdjan Blagojeviccsel, miután négy mérkőzésen mindössze négy pontot gyűjtöttek a piros-fehérek, akik így a tizedik helyen állnak a tabellán. A Debrecen szombaton - még Máté Csaba nélkül - a Zalaegerszeget fogadja Dombi Tibor irányításával, így az új tréner a válogatott szünet után, szeptember 14-én a másodosztályú Békéscsaba vendégeként mutatkozhat be a MOL Magyar Kupa harmadik fordulójában.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
