Orbán Viktor: A szenvedések végét csak a béke hozhatja el
A NATO-csúcs első napját is békemissziójának szentelte Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök miután megérkezett Washingtonba, ígéretéhez hűen egy újabb nagyhatalom vezetőjével tárgyalt, ezúttal a török elnökkel. Orbán Viktor megkérte Recep Tayyip Erdogant, hogy támogassa a magyar tűzszüneti és béketörekvéseket. Ez azért lenne fontos, mert eddig egyedül Törökország volt képes sikeresen közvetíteni a két háborúzó fél között – számolt be az M1 Híradó.
2024. július 10. 16:24
„Kezdetét vette a NATO-csúcs Washingtonban. Magyarország részéről amellett fogok érvelni, hogy őrizzük meg a NATO-t annak, aminek 75 évvel ezelőtt, az alapításakor szánták: egy védelmi szövetségnek” – írta Orbán Viktor szerda reggel közösségi oldalán. A miniszterelnök több fotót is megosztott az Egyesült Államok fővárosában rendezett csúcstalálkozó első napjáról. A kormányfő kedden érkezett meg Washingtonba. Orbán Viktor az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójának programjain kívül több kétoldalú tárgyalást is folytat NATO-tagállamok vezetőivel. A miniszterelnök kedden elsőként Törökország elnökével egyeztetett. „A legfontosabb téma persze az orosz–ukrán háború volt, amely ahogyan az várható volt, minden eddiginél brutálisabb új szakaszba lépett. A napnál is világosabb, ha véget akarunk vetni a szenvedésnek, békére, békekezdeményezésekre lesz szükségünk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videóban hangsúlyozta: Recep Tayyip Erdogan elnöktől a magyar békemisszió támogatását kérte, tekintettel, hogy a konfliktusban Törökország volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő. „Törökország már a háború során bebizonyította, hogy a béketeremtés megkerülhetetlen szereplője. Erdogan elnök úr volt az egyetlen sikeres államférfi, aki tető alá tudott hozni egy orosz–ukrán megállapodást a fekete-tengeri gabonaszállítások ügyében. Elnök urat arra kértem, hogy támogasson bennünket a békemissziónkban. A háborúzó felek álláspontja továbbra is messze van egymástól de ha a béke barátai összefognak, együttes erővel megtehetjük a következő lépést a béke irányába” – fogalmazott a magyar kormányfő.
Orbán Viktor az elmúlt napokban sorra tárgyalt a háború kulcsszereplőivel, és az arra leginkább befolyással bíró nagyhatalmak vezetőivel. A miniszterelnök békemissziójának harmadik állomása hétfőn Peking volt, közvetlenül előtte, pénteken pedig Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is az ukrajnai háború lezárásáról, a békekötés lehetőségeiről egyeztetett. Békemissziójának első állomásán, Kijevben egy hete Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is azt vitatták meg, miként lehet előre mozdítani a fegyverszünet és a béketárgyalások ügyét.
„Ha nem sikerül véget vetni a háborúnak, akkor brutális eszkalációs veszéllyel kell szembenézni” – erről már a külgazdasági és külügyminiszter beszélt a NATO-csúcsra érkezve Washingtonban. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a katonai szervezet az egyik legnehezebb időszakát éli, hiszen újra a hidegháborús hangulat uralja a világpolitikát. „Sajnos a háború továbbterjedésének esélye is napról napra nő. Ezért most kulcsfontosságú ez a NATO-csúcstalálkozó. Mi azzal a céllal jöttünk ide Washingtonba, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett érveljünk” – mondta Szijjártó. A tárcavezető kedden egyeztetett is ukrán kollégájával. Szijjártó Péter a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel történt találkozóról a közösségi oldalon osztott meg fotókat, amelyekhez azt írta: áttekintették a háborús helyzetet. Hozzátette: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, mert csak a párbeszéd és a diplomáciai eszközök jelenthetik a megoldást a szomszédban zajló háborúra.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
"Mert a velünk szemben álló erőknek mindegy, mi a nevük, DK-nak hívják vagy Tiszának, Gyurcsány Ferencnek vagy Magyar Péternek, ez teljesen mindegy, mert a szembenálló erők változatlanok. Lehet új csapatot hirdetni, kicserélni a csapatzászlót, de az igazi erőforrás mögöttük az ugyanaz" - leplezte le a szélsőséget a miniszterelnök.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
