A két úszó őrült hajrát vívott egymással, még az utolsó húsz méteren is oda-vissza előzgették egymást, végül Betlehem az utolsó pillanatokban rá tudott tenni egy lapáttal és riválisánál négy tizedmásodperccel hamarabb érintette a falat.
2024. június 13. 11:19
Az aranyérmes Bethlehem Dávid a férfi nyíltvízi úszók 5 kilométeres versenyének eredményhirdetésén a belgrádi vizes Európa-bajnokságon 2024. június 13-án. MTI/Derencsényi István
Betlehem Dávid aranyérmet nyert a nyíltvízi úszók 5 kilométeres versenyében a belgrádi Európa-bajnokságon.
A húszéves magyar versenyző szerdán az olimpiai távon, 10 kilométeren harmadik volt, ezzel felnőtt pályafutása során először állt egyéniben dobogón világversenyen, kevesebb mint 24 órával később pedig ezt megfejelve a rövidebb távon diadalmaskodott.
Rasovszky Kristóf a hatodik, Hambardzumyan Arshak pedig a 13. helyen végzett.
A szerb főváros kajak-kenu pályáján kialakított helyszínen három 1,67 kilométeres kört kellett teljesítenie a 29 indulónak.
Az elején Rasovszky állt az élre, sokáig ő vezette a mezőnyt, de a legjobbakat mindössze néhány másodperc választotta el egymástól.
Az utolsó körre Betlehem ritmust váltott, és csak a franciák 2017-es világbajnoka, Marc-Antoine Olivier tudta tartani vele a tempót.
A két úszó őrült hajrát vívott egymással, még az utolsó húsz méteren is oda-vissza előzgették egymást, végül Betlehem az utolsó pillanatokban rá tudott tenni egy lapáttal és riválisánál négy tizedmásodperccel hamarabb érintette a falat. A különbség ugyan szemmel is látható volt kettejük között, de a hivatalos végeredményre a célfotó elemzése miatt néhány percet várni kellett.
"Szerencsére Kristóf elkezdte az elején, ez az iram kellett ahhoz, hogy a végén is bírjuk. Amikor láttam, hogy a francia kimegy a bal oldalra, már tudtam, hogy én a hosszabb úton le fogom majd gyorsulni. A tegnapi nap egy óriási löketet adott nekem, elhittem azt hogy, ha akkor sikerült a hajrá, ezt a mait meg tudom nyerni" - nyilatkozott az M4 Sport stábjának Betlehem, aki Rasovszky 2018-as sikere után lett a kontinensviadal legjobbja.
Rasovszky Kristóf elmondta, ez jobb úszás volt, mint az egy nappal korábbi, nem csalódott, bár nyilván többet szeretett volna úgy, hogy több mint két kört úszott az élen. Hozzátette, ezúttal is összeakaszkodott az egyik olasszal, és bízik benne, hogy a riválisok inkább az úszásra koncentrálnak majd a jövőben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
