Annak ellenére, hogy a stresszt kiváltó helyzetek napjainkban elvétve jelentenek közvetlen életveszélyt, szervezetünk a legősibb ösztönöknek köszönhetően mégis élesen reagál ezekre a szituációkra. Ráadásul a sosem látott sebességű és mértékű környezetváltozás még inkább hatással van ránk – hívja fel a figyelmet dr. Kovalenko Marina manuálterapeuta, myofasciorelaxatios akupunktőr, kiemelve: megfelelő gyakorlatokkal azonban az ember "edzésben" tarthatja, formálhatja az idegrendszerét.
2024. április 15. 15:32
A legújabb kutatások egyértelműen azt bizonyítják, agyunk egész életünk során változik, fejlődik. A részletekről szólva dr. Kovalenko Marina elmondta, 7 éves korunkig formált viselkedési és érzelmi, legtöbbször környezettől tanult mintáinkat az árnyaltabb viselkedési formákat biztosító limbikus rendszerben tároljuk. 25 éves korunkra fejeződik be az agykéreg frontális régiójának a fejlődése, ami a racionális döntésekért lesz felelős. Ez újabb, agykéregben tárolt komplexebb, tapasztalat és gondolkodás formálta mintákat hoz létre. Amennyiben ezek a minták megfelelnek a gyermekkori mintáknak, akkor a szervezet zökkenőmentesen működik, ha azonban nem, akkor folyamatos, a szervezettől rengeteg energiát felemésztő konfliktus alakul ki az emberben – mutatott rá a doktornő. Mint folytatta, agyunk hiába a teljes test mindössze egy ötvened részét képzi, energiaigénye hatalmas, az egyész anyagcserénk 20 százalékát és a vitális tápanyagok 8 százalékát emészti fel, ráadásul ez az arány stresszhelyzetben megduplázódik.
Ezt az állapotot az agy viszonylag gyorsan racionalizálja, amit rövid ideig feszültség, agresszivitás árán próbál megoldani, majd többszöri kudarc után inkább a motiválatlansággal, közönnyel, mint energiaspóroló állapottal kompenzál – ismertette a stresszt kiváltó agyi reakció összetett folyamatát dr. Kovalenko Marina. Ez a folyamat a XXI. században egyre gyakrabban észlelhető, hiszen az emberiség történetében talán most szembesülünk először a sosem látott sebességű környezetváltozással. Ami még 5 éve újdonságnak számított, mára egy elfeledett dologgá válik, és hiába igyekszik az agy ezt a sebességet a limbikus idegrendszer is felvenni, az új helyzetekhez nem mindig tud zökkenőmentesen idomulni.
Ennek is köszönhetők az idegrendszeri krízisek, az egyre gyakrabban előforduló deviáns viselkedések olyan emberek esetében is, akiknek korábban soha ilyen problémáik nem voltak – húzta alá. Mint fogalmazott, a helyzet nem kilátástalan, az idegszálkapcsolataink ugyanis képesek új mintákat formálni, ehhez pedig az érzelmileg biztonságos környezet létrehozására kell törekednünk. Megfelelő gyakorlatokkal az ember "edzésben" tarthatja, formálhatja az idegrendszerét.
Ha nyugalmi helyzetben megoldatlan problémákra koncentrálunk, és egy ritmusos ötig tartó számolásra belégzést, majd ötig tartó számolásra kilégzés folyamatát minimum 3 percig folyamatosan gyakoroljuk, a gyakorlat végén a megoldandó helyzetet ”stresszmentesebben” láthatjuk – mutatott be egy bárki által könnyen elvégezhető példát dr. Kovalenko Marina, hozzátéve: ennek gyakorlásával más szemszögből, régi mintától függetlenebbül láthatjuk a problémákat, és így új válaszokat is adhatunk rájuk.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
