neb.hu

„Nem kell szégyenlősnek lenni. Jegyezzétek meg az ügyészek és a bírók nevét. Jók lesznek majd tanúknak egy, a rendszer ellen folytatott eljárásban” – írta fenyegetőzve a közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola.

– Szerkesztő úr, a gyurcsányi mondat a kádári megtorlást idézi: az 56-os szabadságharc után több száz kivégzett mártír mutatta, hogyan félemlíti meg a társadalmat a szélsőbaloldal terrorja. A mostani fenyegetés hogyan illeszthető bele az Európai Unió értékrendjébe?

– Az EU jelenlegi értékrendjéről szólva kettéválasztanám a dolgot. A brüsszeli vezetés értékrendjét nem húznám rá az unió egészére, mert egyre jobban látszik, hogy az uniós polgárok jelentős része nem azonosul azzal a brüsszeli balliberális diktátummal, amely sérti a nyugati társadalmak elemi érdekeit, rontja az életszínvonalat, kijátssza a demokrácia alapvető szabályait. Az viszont igaz, hogy ma ez az amerikai zsoldos csapat határozza meg a kötelező irányt. A viselkedése erősen emlékeztet a kommunistákéra, a durva, erőszakos hatalomgyakorlásra, ám van egy nagy különbség. Ezek már nem hazudják, hogy amit tesznek, azt a népeik érdekében teszik. Annyira gátlástalanok, hogy ezt sem tartják szükségesnek.

Bánó Attila - archív

Ettől a stílustól bátorodik fel Gyurcsány Ferenc. Ő abban bízik, hogy a balliberális dominancia állandósul Európában, és begyűrűzik Magyarországra is. Ez megteremtené számára a lehetőséget, hogy végre bosszút álljon. Miért is? Nos, azért, mert a nemzeti-keresztény tábor választói megszakítás nélkül már a negyedik ciklusban juttatták kormányra a Fidesz-KDNP-t. Ettől a Demokratikus Koalíció és kapcsolt részei nagyon frusztráltak. Régi tapasztalat, hogy a balliberálisok mindig elégedetlenek azokkal a viszonyokkal, amelyekben nem ők irányítanak. A baj az, hogy náluk ez az elégedetlenség rendre gyűlöletbe csap át, a gyűlölet pedig kiváltja belőlük a leggonoszabb indulatokat.

vasarnap.hu

– Fittelina-ügy, a 2006-ban egy év alatt előállított 10 milliárd dolláros államadósság-növelés, fejmagasságban gumitölténnyel végzett tömegbe lövetés, a nemzeti repülőtér elkótyavetyélése és még egy sor borzalmas ügy juttathatta volna elszámoltatás elé a felelőst. Ezt azonban megúszta, és most ő fenyegetőzik bírósággal. Történelmünkben mennyire ismerős az extrém abszurditás?

– Nagyon ismerős. Amióta baloldalról, illetve annak előzményeiről beszélünk, minden esetben gondolnunk kell arra az erőszakhullámra és vérontásra, ami esetükben a hatalomszerzést kíséri. A vérgőzös nagy francia forradalomtól kezdve, a bolsevizmus oroszországi és magyarországi tombolásán keresztül az 1945 utáni „proletárdiktatúra” több évtizedes uralkodása megmutatta ennek az irányzatnak az igazi arcát. Azok a tüntető fiatalok, akiknek minap a Hősök terén egy zaklatott szónok „szörnyállamról” prédikált, nem éltek a Rákosi- és a korai Kádár-rezsim időszakaiban, amikor az államot megillette ez a jelző, így nem tudhatják, mekkora hazugságok bújnak meg az efféle szónoklatokban.
Gyurcsány Ferenc közel húsz évvel ezelőtt már bizonyította a konzervatív érzelmű magyarokkal szembeni elszántságát, amikor békés fővárosiakra küldte a viperákkal, gumilövedékes fegyverekkel felszerelt rendőrségét, s a véres attakokkal megteremtette a félelem légkörét. Ezért sose lett felelősségre vonva. Most pedig azt üzeni a politikai ellenfeleinek, hogy számukra nem lesz kegyelem.

– „Pár nap múlva Varju Laci ügyében hirdetnek ítéletet” – hívta fel a figyelmet a szélsőbaloldal vezére. Gyurcsány szerint nem politikustársának, hanem a biztonsági őrnek kellene bíróság elé állni. Noha a jelenetet videó mutatja be, a gyurcsányi szélsőség az áldozatot büntetné. Hogyan illeszkedik ez a praktika a baloldali hagyományokba?

youtube

– Pontosan illeszkedik. Gyurcsány már egyes bírákat is célba vett, és a fenyegetőzéseit komolyan kell venni. Ne legyenek kétségeink, a hatalom birtokában ugyanúgy szélsőséges lépésekre ragadtatná magát, ahogyan azt 2006-ban is tette. Mostani kijelentései is ezt támasztják alá. A nemzeti oldalnak nagy a tűrőképessége. Komoly önuralom kell ahhoz, hogy higgadtan kezeljük a folyamatos provokációkat, az aljas rágalmakat és a durva sértegetéseket. Nem könnyű, de nincs más választásunk. Ez a jellemtelen, nemzetellenes társaság arra vár, hogy hasonló stílusban reagáljunk. Nem mehetünk be az utcájukba, mert ők a nagy nyilvánosság nemtelen eszközeivel támadnak, s ezekkel szemben nem elég bátor tisztességgel felvértezni magunkat. Meg kell maradnunk a becsületes harcok porondján, ahol sose féltünk a túlerőtől, s nem fog rajtunk semmiféle sunyiság és ármány.

Molnár Pál