A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kezdeményezésére a kairói Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar 29 Balassi-verset ültetett át anyanyelvére, s az ezeket tartalmazó kétnyelvű kötet az egyik leginnovatívabb kiadó, a Kairosz által válik hozzáférhetővé napokon belül Budapesten.
2024. február 5. 22:09
Kairosz
Tizenötmilliós nemzet költészeti kincse 450 millió emberhez juthat el. Mind a magyar, mind az arab irodalomban mérföldkőhöz érkezünk: most először válik olvashatóvá a világ második legelterjedtebb nyelvén Balassi Bálint költészete.
A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kezdeményezésére a kairói Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar 29 Balassi-verset ültetett át anyanyelvére, s az ezeket tartalmazó kétnyelvű kötet az egyik leginnovatívabb kiadó, a Kairosz által válik hozzáférhetővé napokon belül Budapesten.
A Szavak ösvényein című gyűjtemény a verseken kívül fontos ismertető írásokat is tartalmaz. Attif Mohamed Abdel-Medzsid egyiptomi költő, író, műfordító az előszóban köszönti Balassi Bálint beérkezését az arab irodalomba: már írása címében a világirodalom kincsének nevezi a magyar költőóriás életművét.
A kötet szerkesztője, Molnár Pál újságíró, irodalomszervező, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke Balassi belép az arab világba címmel érzékelteti a fejlemény jelentőségét, bemutatja Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar műfordítót, a kiváló művész eddigi munkásságát – a Petőfitől József Attiláig és tovább terjedő fordítói tevékenységét –, vázolja az arab irodalom históriáját, taglalja a Balassi-fordítások remélt gyümölcsöző hatását.
kairosz.hu
„Balassi verseinek átültetésénél igyekeztem teljes mértékben visszaadni az eredeti jelentést. Egyben mindent megtettem, hogy megcsináljam a kívánt hangzást, ritmust és rímeket, és ez volt az egyik legizgalmasabb, egyben legnehezebb kihívás. Arra törekedtem, hogy öröm legyen olvasni. Igyekeztem fenntartani az anyag eredeti szerkezetét és formai struktúráját” – írja alapos tanulmányában Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar. A kiváló irodalmár elemzése magának a műfordításnak a nehézségeibe is beavatja az olvasót, s külön megvilágítja az arab nyelvre való átültetés sajátos kihívásait. Segít abban, hogy mi, magyarok egyiptomi látószögből tekintsünk rá saját irodalmunkra, Balassi strófáira.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
Azt írja, hogy a titkosszolgálatokat is be kell vetni a magyarok ellen, együttműködve újságírókkal. "Független és elfogulatlan arcélét nem oly szigorúan őrizve a végén odaveti: ha Magyarország háborút akar az EU-val, hát kapjon egyet" - idézte a brüsszeli szélsőségest Dömötör Csaba.
Az államtitkár kiemelte, Magyarország kormánya és az együttérző magyar emberek 2016 óta a világ üldözött keresztényei mellé álltak: a Hungary Helps Program révén eddig több mint ötven országban nyújtottak segítséget a hitük miatt szenvedőknek, vagy támogatták az egyházak humanitárius szolgálatát.
Az időjárásfüggő „megújulók” irreálisan magas állami támogatását az indokolja, hogy az olcsónak hazudott zöld áram a legdrágább áram, amely csak úgy lehet piacképes, ha az adófizetők a költségek jelentős részét kifizetik. Ennél is nagyobb baj, hogy az ilyen erőművek nem mindig olyankor termelnek áramot, amikor azt a hálózat képes befogadni.