A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kezdeményezésére a kairói Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar 29 Balassi-verset ültetett át anyanyelvére, s az ezeket tartalmazó kétnyelvű kötet az egyik leginnovatívabb kiadó, a Kairosz által válik hozzáférhetővé napokon belül Budapesten.
2024. február 5. 22:09
Kairosz
Tizenötmilliós nemzet költészeti kincse 450 millió emberhez juthat el. Mind a magyar, mind az arab irodalomban mérföldkőhöz érkezünk: most először válik olvashatóvá a világ második legelterjedtebb nyelvén Balassi Bálint költészete.
A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kezdeményezésére a kairói Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar 29 Balassi-verset ültetett át anyanyelvére, s az ezeket tartalmazó kétnyelvű kötet az egyik leginnovatívabb kiadó, a Kairosz által válik hozzáférhetővé napokon belül Budapesten.
A Szavak ösvényein című gyűjtemény a verseken kívül fontos ismertető írásokat is tartalmaz. Attif Mohamed Abdel-Medzsid egyiptomi költő, író, műfordító az előszóban köszönti Balassi Bálint beérkezését az arab irodalomba: már írása címében a világirodalom kincsének nevezi a magyar költőóriás életművét.
A kötet szerkesztője, Molnár Pál újságíró, irodalomszervező, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke Balassi belép az arab világba címmel érzékelteti a fejlemény jelentőségét, bemutatja Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar műfordítót, a kiváló művész eddigi munkásságát – a Petőfitől József Attiláig és tovább terjedő fordítói tevékenységét –, vázolja az arab irodalom históriáját, taglalja a Balassi-fordítások remélt gyümölcsöző hatását.
kairosz.hu
„Balassi verseinek átültetésénél igyekeztem teljes mértékben visszaadni az eredeti jelentést. Egyben mindent megtettem, hogy megcsináljam a kívánt hangzást, ritmust és rímeket, és ez volt az egyik legizgalmasabb, egyben legnehezebb kihívás. Arra törekedtem, hogy öröm legyen olvasni. Igyekeztem fenntartani az anyag eredeti szerkezetét és formai struktúráját” – írja alapos tanulmányában Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar. A kiváló irodalmár elemzése magának a műfordításnak a nehézségeibe is beavatja az olvasót, s külön megvilágítja az arab nyelvre való átültetés sajátos kihívásait. Segít abban, hogy mi, magyarok egyiptomi látószögből tekintsünk rá saját irodalmunkra, Balassi strófáira.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.