Bár formailag a miniszterelnök mondott le, az elnöki hivatal hetek óta jelezte, hogy a heves parlamenti vitát kiváltott bevándorlási törvény elfogadását követően az államfő a kormányzat átszervezésével kíván új lendületet adni második mandátumának, amelynek végén, 2027-ben, Emmanuel Macron az alkotmány szerint nem jelöltetheti magát elnöknek harmadik alkalommal.
2024. január 8. 19:48
Megy – lefigaro
Benyújtotta kormánya lemondását hétfőn Élisabeth Borne francia miniszterelnök, és Emmanuel Macron köztársasági elnök elfogadta.
"Miniszterelnök asszony, kedves Élisabeth Borne, az ön munkája a nemzetünk szolgálatában nap mint nap példaértékű volt. Ön az államasszonyok bátorságával, elkötelezettségével és elszántságával valósította meg projektünket. Teljes szívből köszönöm Önnek" - írta az államfő az X közösségi oldalon, miután hivatalában fogadta a kormányfőt.
Az elnöki hivatal közleménye szerint az új kormány kinevezéséig a húsz hónappal ezelőtt hivatalba lépett Élisabeth Borne és kormánya tagjai kezelik a folyó ügyeket.
Az államfőnek átadott és az AFP hírügynökség által idézett lemondólevelében Élisabeth Borne hangsúlyozta: "minden eddiginél nagyobb szükség van a reformok folytatására".
Bár formailag a miniszterelnök mondott le, az elnöki hivatal hetek óta jelezte, hogy a heves parlamenti vitát kiváltott bevándorlási törvény elfogadását követően az államfő a kormányzat átszervezésével kíván új lendületet adni második mandátumának, amelynek végén, 2027-ben, Emmanuel Macron az alkotmány szerint nem jelöltetheti magát elnöknek harmadik alkalommal.
Élisabeth Borne távozása elnöki források szerint jelentős mértékű kormányátalakítást von maga után, amelynek megszervezése az új miniszterelnök feladata lesz.
A 62 éves Élisabeth Borne a második nő volt a francia miniszterelnöki székben, de elődje, Édith Cresson (1991. május - 1992. április) hivatali idejét duplán túllépte. A baloldalról érkezett, technokrataként kezelt kormányfő a közvélemény-kutatások szerint nem volt népszerű a franciák körében, és köztudott volt, hogy az államfővel sem találta meg a közös hangot.
Emmanuel Macron várhatóan még hétfő este kinevezi az új miniszterelnököt. A francia hírtelevíziók és az AFP hírügynökség értesülése szerint a posztra Gabriel Attal oktatási miniszter a legesélyesebb, aki a közvélemény-kutatási adatok szerint jelenleg a legnépszerűbb francia politikus.
A 34 éves tárcavezető lehet az 1958-ban kezdődött V. köztársaság legfiatalabb kormányfője. Emmanuel Macron 2016-ban alakult pártjának alapítói közé tartozik, egy ideig szóvivője is volt. A Reneszánsz nevű kormánypártnak és centrista szövetségeseinek nincs abszolút többsége a nemzetgyűlésben, és a háromosztatú képviselőházban egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a törvénytervezetek elfogadása.
"Ez feljogosít talán bennünket arra, hogy kerüljük az óvatoskodó megfogalmazást, amit a híradásokban láttam. Nem meghalt, meg kényszersorozás következtében. Agyonverték. Tehát agyonvertek egy magyar állampolgárt, ez a helyzet. És ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk" szögezte le a kormányfő.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Az űrhajózásban hagyomány a búcsúzási ceremónia: ekkor köszönnek el egymástól azok a kozmonauták, akik rövidebb ideig tartózkodnak a nemzetközi űrállomáson azoktól, aki fél évig is az állomás személyzetét testesítik meg.
"A szélsőséges időjárás okozta kihívások ellenére minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a magyar családok asztalára a mindennapi kenyér odakerülhessen, amiért nem lehetünk elég hálásak" - írta bejegyzésében az agrárminiszter.
Ez a siker azt jelenti, hogy ha a görögök - akiket a magyar válogatott pénteken legyőzött - érvényesítik a papírformát a vb-újonc horvátokkal szemben, akkor a nemzeti csapat a szerdai utolsó találkozó eredményétől függetlenül csoportelsőként közvetlenül a negyeddöntőbe jut.