Bár formailag a miniszterelnök mondott le, az elnöki hivatal hetek óta jelezte, hogy a heves parlamenti vitát kiváltott bevándorlási törvény elfogadását követően az államfő a kormányzat átszervezésével kíván új lendületet adni második mandátumának, amelynek végén, 2027-ben, Emmanuel Macron az alkotmány szerint nem jelöltetheti magát elnöknek harmadik alkalommal.
2024. január 8. 19:48
Megy – lefigaro
Benyújtotta kormánya lemondását hétfőn Élisabeth Borne francia miniszterelnök, és Emmanuel Macron köztársasági elnök elfogadta.
"Miniszterelnök asszony, kedves Élisabeth Borne, az ön munkája a nemzetünk szolgálatában nap mint nap példaértékű volt. Ön az államasszonyok bátorságával, elkötelezettségével és elszántságával valósította meg projektünket. Teljes szívből köszönöm Önnek" - írta az államfő az X közösségi oldalon, miután hivatalában fogadta a kormányfőt.
Az elnöki hivatal közleménye szerint az új kormány kinevezéséig a húsz hónappal ezelőtt hivatalba lépett Élisabeth Borne és kormánya tagjai kezelik a folyó ügyeket.
Az államfőnek átadott és az AFP hírügynökség által idézett lemondólevelében Élisabeth Borne hangsúlyozta: "minden eddiginél nagyobb szükség van a reformok folytatására".
Bár formailag a miniszterelnök mondott le, az elnöki hivatal hetek óta jelezte, hogy a heves parlamenti vitát kiváltott bevándorlási törvény elfogadását követően az államfő a kormányzat átszervezésével kíván új lendületet adni második mandátumának, amelynek végén, 2027-ben, Emmanuel Macron az alkotmány szerint nem jelöltetheti magát elnöknek harmadik alkalommal.
Élisabeth Borne távozása elnöki források szerint jelentős mértékű kormányátalakítást von maga után, amelynek megszervezése az új miniszterelnök feladata lesz.
A 62 éves Élisabeth Borne a második nő volt a francia miniszterelnöki székben, de elődje, Édith Cresson (1991. május - 1992. április) hivatali idejét duplán túllépte. A baloldalról érkezett, technokrataként kezelt kormányfő a közvélemény-kutatások szerint nem volt népszerű a franciák körében, és köztudott volt, hogy az államfővel sem találta meg a közös hangot.
Emmanuel Macron várhatóan még hétfő este kinevezi az új miniszterelnököt. A francia hírtelevíziók és az AFP hírügynökség értesülése szerint a posztra Gabriel Attal oktatási miniszter a legesélyesebb, aki a közvélemény-kutatási adatok szerint jelenleg a legnépszerűbb francia politikus.
A 34 éves tárcavezető lehet az 1958-ban kezdődött V. köztársaság legfiatalabb kormányfője. Emmanuel Macron 2016-ban alakult pártjának alapítói közé tartozik, egy ideig szóvivője is volt. A Reneszánsz nevű kormánypártnak és centrista szövetségeseinek nincs abszolút többsége a nemzetgyűlésben, és a háromosztatú képviselőházban egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a törvénytervezetek elfogadása.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
"A jogállam célja, hogy garantáljuk népünk biztonságát. Ahol kiskorú lányokat rendszerszinten használnak fel gyilkosságokhoz, ott a jogállam halott" - írta Orbán Viktor.
A KDNP derekegyházi Családi Napján tartott beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány családpolitikai intézkedései, köztük a 3 százalékos fix kamatozású Otthon Start hitel és a CSOK Plusz olyan lehetőséget biztosítanak a fiataloknak, amely Nyugat-Európában elképzelhetetlen.
Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus, a főváros nem tudja garantálni a biztonságos utazást a tömegközlekedési eszközökön – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
