Ötvenöt késmester mutatja be alkotásait a fővárosi Lurdy Házban. A kétnapos kiállítás és vásár jubileumi alkalommal: huszadszor került sorra.
2023. szeptember 30. 20:55
Képek: gondola/Molnár Pál
A huszadik alkalommal gyűltek össze a magyar és térségbeli késesek a Nemzetközi Késkiállítás és Vásár alkalmából, a pengék mesterei a budapesti Lurdy Házban állították ki alkotásaikat.
Az idén ötvenöt kiállító vesz részt a tárlaton, a magyarok mellett németek, osztrákok, lengyelek és ukránok mutatják be darabjaikat. A nagy hagyományú kiállítást Fazekas József és családja rendezi. Az ismert kardkovács, Fazekas József a Gondolának elmondta: a Nemzetközi Késkiállítás és Vásár alkalmain csak azok lehetnek bemutatkozók, akik maguk készítik portékáikat, azaz kereskedők itt csak nézőként lehetnek jelen. Illetve kiállíthatnak azok a mesterek is, akik a késes szakmához kellő alkatrészeket, anyagokat készítenek, továbbá az ezt a munkát segítő gépeket gyártják.
Érdekesség a kiállításon a számos damaszkolt pengéjű kés, illetve tőr. Ilyen értékeket csak magas színvonalú szaktudással hozhatnak létre a legkiválóbb mesterek. Megtekinthetők szerkercék, amelyek a középkori csaták jeleneteit idézik. Látogatói élményt kínál a japán kardok sora, emellett számos kardpenge, még a fegyver összeszerelése előtti állapotban. Különleges kések, bicskák, tőrök vehetők szemügyre: Szent István-tőr is emeli a tárlat színvonalát.
Fazekas József elmondta: mintegy ötezer híve van a kések gyűjtésének hazánkban, a hagyományos éves kiállításra hozzávetőleg 1400 rajongó jön el a két napban: szeptemben 30-án és október 1-jén.
Maga Fatekas József többek között arról ismert, hogy ő alkotja a nemzetközi irodalmi díjhoz, a Balassi Bálint-emlékkardhoz kellő két szablyát: eddig az eltelt 27 évben 53 szálfegyvert készített ebből a célból, művei Tokiótól Santa Barbaráig, Sao Paulóig, Kinshasáig, Melbourne-ig eljutottak. A legutóbbi két Balassi-szablyáját a burgenlandi Boldogasszony – Frauenkirchen – bazilikájában szentelték meg augusztusban az ottani éves magyar misén.
A huszadik Nemzetközi Késkiállítás és Vásár alkalmával a vasárnapi napon is remek magyar késmerterekkel találkozhatnak és beszélgethetnek az érdeklődők a Lurdy Házban.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
