Az utóbbi két évben jelentkező gazdasági nehézségek és áremelések, köztük az élelmiszerinfláció megugrása miatt drasztikus, 17 százalékos belső fogyasztáscsökkenés következett be; így az egyébként is megélhetési gondokkal és munkanélküliséggel küzdő rétegeket könnyen utcára tudta vinni a rendőri túlkapás áldozatául esett fiatalember halála.
2023. július 7. 21:13
rfi
A kulturális párbeszéd elmélyítése adhat esélyt a feszült belpolitikai helyzet feloldására Franciaországban - hangsúlyozta Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) elnöke pénteken Budapesten, az intézet által szervezett, BLM-pillanat Franciaországban? - a francia zavargások politikai és biztonságpolitikai hatásai című kerekasztal-beszélgetésen.
Gladden Pappin szerint a franciaországi események egyik fő kiváltó oka az lehet, hogy az utóbbi két évben jelentkező gazdasági nehézségek és áremelések, köztük az élelmiszerinfláció megugrása miatt drasztikus, 17 százalékos belső fogyasztáscsökkenés következett be; így az egyébként is megélhetési gondokkal és munkanélküliséggel küzdő rétegeket könnyen utcára tudta vinni a rendőri túlkapás áldozatául esett fiatalember halála.
Gladden Pappin – mandiner
Az MKI elnöke úgy látja, hogy az amerikai "Black Lives Matter" (A Fekete Életek Számítanak, BLM) mozgalom mögött egy már korábban is jól szervezett politikai mozgalom és igen jelentős médiatámogatás állt, amely pillanatok alatt felgyorsította az eseményeket; Franciaországban viszont jóval kisebb az utcai zavargók mögötti társadalmi támogatottság, így további társadalmi párbeszédre van szükség.
Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa hozzászólásaiban azt mondta, hogy a francia társadalompolitika a származás és a vallási háttér kizárásával, valamint a pozitív diszkrimináció helyett a semleges állampolgári neveléssel arra épít, hogy aki tiszteli a törvényt és igyekszik, az előbbre juthat a társadalmi ranglétrán és jobban élhet.
Soós Eszter Petronella – uni-nke.hu
Az alacsonyabban iskolázott vagy munkanélküli, külvárosi rétegek azonban a sikerélmények híján leszakadtak, így ma már az a kérdés, bevonhatóak-e még a társadalmi párbeszédbe. Ezt jelentősen megnehezíti, hogy a többségi társadalom és a szegény rétegek között is, valamint a külvárosiak és a rendfenntartó erők között is hiányzik a kölcsönös bizalom, és mindkét oldalon sokan félnek a másiktól.
uni-milton.hu
Soós Eszter Petronella szerint a fiatalok pozitív hozzáállását és a bizalmat az oktatás alapozhatná meg; és noha évek óta társadalmi vita folyik ezekről a kérdésekről, kíváncsian várja a közeljövő megoldási javaslatait.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
