Az Európai Unió erővel akarja áttelepíteni a migránsokat Magyarországra, ez egy újabb lépés, ami azt bizonyítja, hogy Brüsszel teljes mértékben visszaél a hatalmával - fogalmazott Nacsa Lőrinc.
2023. június 10. 12:17
police
Erővel akarja áttelepíteni a migránsokat Magyarországra az Európai Unió, de Magyarország a magyaroké, "nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorlóországot csináljon Magyarországból!" - hangsúlyozta Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezető-helyettese az MTI-hez szombaton eljuttatott videónyilatkozatában.
A héten Brüsszel megszavazta, hogy bevezeti a migránsok kötelező szétosztását a tagállamok között, ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kik fognak élni a területeiken - mondta a politikus.
Az Európai Unió erővel akarja áttelepíteni a migránsokat Magyarországra, ez egy újabb lépés, ami azt bizonyítja, hogy Brüsszel teljes mértékben visszaél a hatalmával - fogalmazott. "Mi azonban nem engedjük, hogy Brüsszel erőszakkal bevándorlóországot csináljon Magyarországból!" - emelte ki.
Emlékeztetett, hogy a magyarok egyszer már világosan kinyilvánították a véleményüket, a magyarok döntő többsége, 98 százaléka, nemet mondott a kötelező kvótákra. Azt mondta: ők tiszteletben tartják a magyar emberek véleményét, ezért továbbra is elutasítják a kötelező kvóta bevezetését. Ezzel szemben, ha a baloldalon múlna, már rég bevándorlóország lennénk, hiszen minden olyan ötletet lelkesen támogatnak, ami a migránsok kötelező szétosztásával kapcsolatos - fűzte hozzá.
A baloldalt nem érdekli, hogy a magyarok határozott nemet mondtak a kötelező kvótákra, ők "a guruló dollárokért cserébe" továbbra is migrációpártiak - fogalmazott Nacsa Lőrinc. Az Európai Parlamentben a magyar baloldal összes képviselője támogatta azt a migránsok kötelező szétosztására vonatkozó javaslatot, amit most a héten, az uniós belügyminiszterek tanácsa többségi döntéssel elfogadott - jelezte. Igent mondott a kötelező migránskvótára név szerint Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Dobrev Klára, Donáth Anna, Gyöngyösi Márton, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István is - sorolta.
"Mi azonban ezt nem hagyjuk!" - hangoztatta. Hozzátette: továbbra is kiállnak a magyar emberek döntése mellett, hiszen Magyarország a magyaroké! - mondta. "Nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorlóországot csináljon Magyarországból!" - szögezte le a politikus.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
