Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból" - írta közösségi oldalán Orbán Viktor.
2023. június 9. 11:07
A kormányfő – mfor
"Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat.
Ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból" - írta közösségi oldalán Orbán Viktor.
origo
– Azt gondoltuk, hogy a bevándorlás kérdésében közeledik az európai álláspont a magyarhoz, hiszen láthattuk, hogy 2015-ben még kígyót-békát kiabáltak ránk, mert kerítést építünk, ma viszont több tagállam is ugyanezt teszi, és az unió más országoknak ki is fizeti a kerítésük építését – nyilatkozta a tegnap esti kvótadöntéssel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek Hollik István.
– Csalódnunk kellett, most az álláspontok nem is lehetnének távolabb egymástól, világos, hogy Brüsszel visszaugrott korábbi álláspontjához, kötelező betelepedési kvótát akar, amit erőszakkal bevezetne Magyarországon is – festette le a helyzetet a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hozzátette:
A magyar emberek már többször döntöttek arról, hogy nem akarnak bevándorlóországot.
– Tiltakozni fogunk minden fórumon, nem fogjuk hagyni, hogy ezt az illetékes uniós tanácsülésen két perccel az ülés előtt kiosztott papírokkal átnyomják a döntéshozatali rendszeren – vetítette előre Hollik István.
Szerinte az különösen felháborító, hogy akkor teszik mindezt, amikor arról érkeznek hírek, hogy Franciaországban gyerekeket késelt meg egy bevándorló.
Ahogy fogalmazott: a kormány vizsgálja a lehetséges lépéseket, semmilyen kötelező betelepítési kvótát magunkra nézve nem tartunk kötelezőnek.
– Fizetni azért menekültenként majdnem nyolcmillió forintot, hogy nekünk ne kelljen befogadni őket, felháborító – szögezte le a kommunikációs igazgató. Hozzátette: ha kell, az Európai Bírósághoz is fordulunk az ügyben.
Arra kérdésre, hogy a tegnapi uniós belügyminiszteri tanácskozáson miért nem tudta megakadályozni Magyarország, hogy elfogadják a betelepítési kvótát, Hollik István azt válaszolta: nyilvánvaló célja Brüsszelnek, hogy egyes tagállamok ellenkezését letörjék azzal, hogy megszüntetik az egyhangúságot.
– Az európai együttműködés alapjait teszi tönkre, hogy egyes döntéseket úgy akarnak átnyomni, hogy figyelmen kívül hagyják a tagországok véleményét – vélekedett a kommunikációs igazgató, aki szerint ez a magatartás a birodalmi Európa felé mutat.
Hollik István azt is megjegyezte: a dollárbaloldal több alkalommal vádolta meg a kormánypártokat, hogy hazudnak, amikor kötelező kvótáról, szétosztási mechanizmusról beszélnek. – A baloldal ismét lebukott, nyilvánvalóvá vált a hazugságuk, amikor a migránskvóta tervét tagadták – tette világossá a fideszes politikus.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
