A miniszterelnök bejelentette: Magyarország megkezdte a felkészülést az európai uniós elnökségre. Hangsúlyozta: tapasztalatban, felkészültségben nincs hiány; kormánya második elnökségére készül, ami Európában szinte példa nélküli.
2023. június 7. 19:34
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) kormányának tagjai körében a 2024. második félévi magyar EU-elnökség tanácsi formációit elnöklő miniszterek felkészítő fórumán a Karmelita kolostorban 2023. június 7-én. Mellette Varga Judit igazságügyi miniszter (b2), valamint az Európai Tanács főtitkársági munkatársai, Didier Seeuws általános és intézményi politikáért felelős főigazgató (b) és Agnieszka Bartol kommunikációs főigazgató (j). Jobbra az asztalnál Varga Mihály pénzügyminiszter (j4) és Pintér Sándor belügyminiszter (j2). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai szerdán részt vettek a 2024. második félévi magyar EU-elnökség tanácsi formációit elnöklő miniszterek felkészítő fórumán a Karmelita kolostorban - tájékoztatta az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A miniszterelnök bejelentette: Magyarország megkezdte a felkészülést az európai uniós elnökségre. Hangsúlyozta: tapasztalatban, felkészültségben nincs hiány; kormánya második elnökségére készül, ami Európában szinte példa nélküli. Készen állunk az Európa előtt álló kihívások összehangolt, hatékony kezelésére - mondta Orbán Viktor.
Megköszönte az Európai Tanács főtitkársági kollégáinak, Didier Seeuws általános és intézményi politikáért felelős főigazgatónak valamint Agnieszka Bartol kommunikációs főigazgatónak, hogy elfogadták a meghívást, és Budapestre látogattak, hogy a két napos felkészülési értekezleten megosszák tapasztalataikat a magyar miniszterekkel.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
