A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (b) fogadja Maia Sandu moldovai elnök (j) az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának kezdetén a bulboacai Mimi-kastélyban 2023. június 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az Európai Politikai Közösség létrehozását Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte annak érdekében, hogy az időszerű politikai kérdéseket az Európai Uniónál szélesebb körben, kötetlenül és rugalmasan vitathassák meg, és lehetővé tegyék az EU-tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal. Az első csúcstalálkozót tavaly októberben tartották Prágában.

A mostani értekezlet fő témái közé tartozik a béke és biztonság, az energiaellátás és a klímavédelem, továbbá az európai országok közötti infrastrukturális hálózatok összeköttetéseinek javítása. A találkozón az EU-tagországok és az európai uniós központi intézmények vezető képviselői mellett húsz európai ország állam- vagy kormányfője vesz részt.
   
A NATO a csúcstalálkozó előtt bejelentette, hogy fokozottan ellenőrzi a moldovai légteret. Az AWACS légtérellenőrző rendszer kiterjesztése azt is jelenti, hogy Moldova az észak-atlanti szövetségnek is fontos partnere - derül ki a szövetség közleményéből.
   
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor leszögezte: a találkozó egyik célja a nemzetközi jog tiszteletben tartása melletti egység kinyilvánítása. Oroszország kizárta magát ebből a közösségből azzal, hogy megtámadta Ukrajnát - hangoztatta.
   
Hozzátette, hogy a csúcstalálkozón a kontinens egészének stabilitásáról is szó lesz, különös tekintettel arra, hogy a Balkánon is aggasztó fejlemények tapasztalhatók. A főképviselő leszögezte, hogy a Koszovóban kialakult helyzetre semmiképpen nem az erőszak a megoldás. Mint mondta, ezt az álláspontot Moldovában is megerősíti a koszovói és a szerb elnöknek is.
   
A találkozó előtt nyilatkozva ugyanakkor Aleksandar Vucic szerb és Vjosa Osmani koszovói elnök egymást vádolta a feszültség miatt. Osmani azt hangoztatta, hogy Szerbia "illegális struktúrákat" támogat Koszovóban, Vucic szerint viszont a megoldás az, ha Koszovó visszahívja a szerbek lakta térségekből a vitatott helyhatósági vezetőket.
   
Karl Nehammer osztrák kancellár szintén fontosnak tartotta a Koszovóban kitört erőszak megállítását. Egyúttal hangoztatta, hogy miközben állást foglalnak Moldova és más kelet-európai államok európai integrációjának támogatása mellett, ne feledkezzenek meg a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási törekvéseinek segítéséről sem.

Volodimir Zelenszkij az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozójára érkezett csütörtök reggel, az ukrán elnök 46 másik ország vezetőjével egyebek között az Oroszország indította ukrajnai háború fejleményeit vitatja meg.

Zelenszkijt az értekezlet házigazdája, Maia Sandu moldovai elnök fogadta a Kisjenőhöz közeli Bulboaca kastélyában. Az ukrán elnök köszönetet mondott neki Kijev támogatásáért és az ukrán menekültek befogadásáért.
   
Sandu előzőleg kijelentette, hogy az ukrán határ közelében rendezett nagyszabású találkozó a kontinens növekvő egységét tanúsítja, megerősíti a résztvevők béke iránti elkötelezettségét, Oroszország ukrajnai háborújának elítélését, valamint szolidaritásukat Kijevvel.

Zelenszkij megerősítette azt is, hogy Ukrajna mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban teljes jogú tagságra törekszik.