Gyurcsány Ferenc pártja a legerősebb az ellenzéki oldalon, Karácsony Gergelyék viszont egy százalékon állnak – ez derül ki az IDEA Intézet legfrissebb felméréséből. Az intézet megjegyzi, hogy az ellenzéki oldalon már négy egy-egy százalékos mikropárt alakult ki. Mindeközben a Fidesz toronymagasan vezet, mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében.
2023. március 27. 13:13
Az ellenzéki oldalon 2023 februárjához képest elhanyagolható, érdemi preferenciaváltozást nem eredményező, ugyanakkor egy irányba mutató választói mozgások történtek. Az eredmények szerint az ellenzéki térfélről három párt jutna be a parlamentbe: A Demokratikus Koalíció 12 százalékos támogatottsággal, a Mi Hazánk hat százalékkal és a Momentum öt százalékkal. Viszont a többi, jelenleg parlamenti mandátummal rendelkező párt egy-egy százalékon áll. Ezek: az LMP, a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd.
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak négyszázalékos támogatottsága van. Az ismeretlen preferenciájúak aránya ugyanakkor ismét emelkedett 2 százalékponttal, így már 38 százalékon áll. Az IDEA felmérése szerint a négy mikropárt helyzete a biztosan szavazók körében sem jobb: együttesen érnek el akkora támogatottságot, mint a Momentum (7%), viszont az öt párt együtt sem rendelkezik akkora választói felhatalmazással, mint a Demokratikus Koalíció önállóan. A DK (19%) mögött a Mi Hazánk következik 9 százalékos támogatottsággal. Ebben a szűk választói szegmensben egyébként már a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is eléri a parlamenti bekerülés 5 százalékos szintjét (6%).
Az IDEA Intézet megjegyzi: érdemes odafigyelni rá, hogy az ellenzéki oldalon a politikai erőviszonyok világos tisztázódása zajlik. Elemzők rámutatnak, hogy az elmúlt időszak különböző közvélemény-kutatásai után az IDEA számai is azt mutatják, hogy Gyurcsány Ferenc pártja, a DK kezd egyértelműen a legerősebb ellenzéki erővé válni Magyarországon, miközben egymás után gyűri maga alá a kisebb ellenzéki pártokat. Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. február 25. és március 16. között vette fel közösségimédia-alapú kérdőív segítségével.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
„...nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát ismét velünk fizettessék meg. Magyarország ezért holnap hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán vasárnap.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.