23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
2022. december 5. 11:15

ekete betűs napja rendszerváltás utáni történelmünknek 2004. december 5-e: aznap az úgynevezett kettős állampolgárságról szóló (s emellett az egészségügyi közszolgáltatások ügyében is megtartott) népszavazáson a voksoló magyar állampolgárok egy jelentős része nemet mondott arra, hogy a magyar nemzet határon túl élő tagjai egyszerűsített eljárással jussanak magyar állampolgársághoz.

Válasz Trianonra

Még az első Orbán-kormány idején, 2001. június 19-én fogadta el a parlament – válaszként a trianoni békediktátum által kikényszerített helyzetre, hiszen a magyar állam akkor elveszítette több millió állampolgárát – a kedvezmény-, illetve státusztörvényt. A törvény oktatási-nevelési támogatáshoz juttatja a határon túli magyar iskolák tanulóit, illetve a Magyarországon igénybe vehető kedvezményeket (pl. utazási kedvezmény, diákkedvezmény) szabályozza, melyeket az úgynevezett magyar igazolvány vagy magyar hozzátartozói igazolvány kiváltásával vehettek igénybe a határon túli magyarok.

23 millió hazugság

A törvényt 2003-ban a szocialista kormány az EU-normákkal való harmonizálás ürügyén úgy “hígította fel”, hogy abból kikerült minden olyan elem, amely a románok és a szlovákok véleménye szerint nem felelt meg az európai normáknak. 2003 nyarán az MDF kísérelt meg elfogadni egy kedvezményes honosítási törvényt, ám a párt próbálkozása többszöri alkalommal sem járt sikerrel. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) vezetése 2003. augusztus 13-án úgy döntött, hogy népszavazást kezdeményeznek a nem magyar állampolgárságú magyarok kedvezményes honosításáról.

Az aláírások összegyűjtése 2004 májusában és júniusában zajlott. Szeptember 13-án az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el az MVSZ kezdeményezése nyomán, Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004. október 24-én a kórház-privatizációs szavazással egy napra, 2004. december 5-ére tűzte ki a referendumot. A népszavazás kezdeményezőinek véleménye szerint az „igen” válasz győzelme esetén az Országgyűlésnek a kedvezményes honosítás egy új esetéről kellett volna törvényt alkotnia. Ebben az esetben a magát magyar nemzetiségűnek valló, külhoni, magyarigazolvánnyal rendelkező személy (vagy akit a létrehozandó törvény magyarnak mond) kérelemre magyar állampolgárságot kaphatott volna.

Nem így gondolkodott az MSZP, melynek korifeusai Gyurcsány Ferenc vezényletével már a polgári kormány hivatali időszakában, 2002. januártól kezdve (ekkor írta alá Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök a külhoni magyaroknak kedvezményeket nyújtó státusztörvény végrehajtásáról szóló megállapodást) „23 millió román munkavállaló” bevándorlásával riogattak.

Ennek a hisztériakeltő, irreális retorikának a hatása erőteljesen érezhető volt az akkori baloldali kormánypártok népszavazásról szóló, főleg az MSZP-hez köthető ellenkampányában, Rákoskeresztúron például – mint arról a Magyar Nemzet 2004. november 18-i számában is olvashattunk – ilyen röplapot terjesztettek a kormányzó szocialisták: „Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra! Ne fizessünk havi 20 000 forintot családunk pénzéből! Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat! Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt! Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet! A kettős állampolgárság a határon túliak számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher. December 5-én szavazzunk nemmel!” Az MSZP kampánynak különös eleme volt, hogy többek között egy Erdélyben nyomtatott kiadvánnyal kampányoltak a kettős állampolgárság ellen. Szijjártó Péter akkor úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc üzletemberként gondolkodott, amikor Erdélyben állíttatták elő a brossurát, mivel ott olcsóbb a munkaerő.

Eredményes eredménytelenség

A referendumnak a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdése így hangzott: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” Emellett volt egy másik kérdés is, mely a kórház-privatizációról szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?”

A kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménytelenül zárult, mert sem az igen, sem a nem szavazatok aránya nem érte el az érvényességhez szükséges 25 százalékot. (Eredménytelen volt a másik kérdésben megtartott referendum is.) A voksoláson megjelent 3 017 739 fő, mely az összes szavazásra jogosult 37,49 százaléka volt, nagyjából fele-fele arányban szavazott igennel illetve nemmel; a kedvezményes honosítást a voksolók többsége, 1 521 271 fő támogatta, ez 51,57 százalék. Nemmel 1 428 578 ember voksolt, ez a leadatott szavazatok 48,43 százaléka volt. A megjelentek közül 61 168 fő szavazata érvénytelen volt, ez a voksok 2,03 százaléka.

„Egy magyar nemzet van”

A kettős állampolgárság kérdésben nem került újabb törvényjavaslat az Országgyűlés elé, a kérdés azonban még sokáig jelen volt a közéletben. A Magyarok Világszövetsége 2007. március 5-én második alkalommal kezdeményezett országos ügydöntő népszavazást a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért. Az Országos Választási Bizottság még abban a hónapban megvizsgálta és egyhangú szavazattal jóváhagyta a kezdeményezést. A döntést azonban egy magánember megfellebbezte, ezért az ügy az Alkotmánybíróság elé került. A testület azóta sem bírálta el a beadványt. 2010-ben az országgyűlési választások után felálló második Orbán-kormány vezetésével a parlamenti képviselők elsöprő többsége mellett megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt. “Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság van” – nyilatkozta a jogszabály elfogadása után Semjén Zsolt, hozzátéve: “ezért a mai napért érdemes volt képviselőnek lenni”.

2013. január 16-án Kolozsváron Mesterházy Attila, az MSZP akkori elnöke elnézést kért a határon túli magyaroktól, amiért pártja 2004-ben a kedvezményes honosítás lehetőségének megtagadása érdekében kampányolt. „Ezzel kárt okoztunk akkor a magyar-magyar kapcsolatoknak, és olyan érzelmeket keltettünk a határon túli magyarságban, amelyek joggal sértették őket. Téves politikai döntés volt, ezért elnézést kérünk mindazoktól, akiket ezzel megsértettünk” – így a pártelnök, aki annak idején nem vett tevékenyen részt a magyarellenesnek is mondott kampányban.

Gyurcsány Ferenc viszont, akinek a 23 millió román állampolgár bezúdulásával való fenyegetést is tulajdonítják, s aki döntő részt vállalt a határon túli magyarok ellen hangoló kampányban, akkor mér két éve nem volt az MSZP tagja. Az általa megalakított Demokratikus Koalíció elnökeként politizáló, a határon kívüli magyarokat most a DK politikusaként a megszerzett jogaiktól megfosztani igyekvő Gyurcsány azóta sem kért bocsánatot a határon túli magyaroktól.

hirado.hu
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Novák Katalin Sergio Mattarella olasz elnöknél
    Az orosz-ukrán háború volt a fő témája Novák Katalin köztársasági elnök és Sergio Mattarella olasz elnök megbeszélésének kedden Rómában.
  • Új csúcson a magyarországi működőtőke-beáramlás
    Töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, amit a magyarországi befektetésösztönzés történetében rekordnak számító 2022. évi 6,5 milliárd euró beruházási volumen is alátámaszt. Összesen 92 kiemelt működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető. A keleti országok továbbra is fontos szerepet játszanak többek között Dél-Koreának köszönhetően, amely 2019 és 2021 után harmadik alkalommal volt a legnagyobb befektető a beruházási volumen alapján. Az ágazatok közül a járműipar, az elektronika és az élelmiszeripar megőrizte domináns helyét. Mintegy 20 projekt és több ezer új munkahely jöhet létre ugyanakkor magas hozzáadott értékű szolgáltatóipari befektetések keretében, ami Magyarország azon erőfeszítését is jelzi, hogy a jövőben a tudásintenzív fejlesztések kerüljenek fókuszba.
  • A korrupt EU Tiranából nézve (is) nevetséges
    Teljesen nevetséges szituációt okozott a brüsszeli korrupciós botrány. A jó példaként tündökölni akaró EU-központ hemyzseg a megvesztegetett politikusoktól.
MTI Hírfelhasználó