150 éves a kolozsvári magyar egyetemi oktatás
Mátyás király szülővárosában már másfél évszázada megkezdődött a magyar nyelvű egyetemi oktatás.
Utoljára frissítve: 2022. október 12. 17:47
2022. október 12. 13:59

Lukács József, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Egyetemtörténeti Múzeumának tudományos munkatársa bemutatja a 150 éves kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás ünnepe alkalmából nyílt időszakos kiállítást az egyetem főépületében 2022. október 12-én. MTI/Kiss Gábor

 

 

1893-ból származó végbizonyítvány a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem rektori folyosóján a 150 éves kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás ünnepe alkalmából nyílt időszakos kiállítás megnyitóján 2022. október 12-én. MTI/Kiss Gábor

Az évfordulós rendezvények szerdai megnyitóján Daniel David rektor úgy vélte: a BBTE nem lehetne a legtöbb diákot vonzó romániai egyetem, és nem lenne immár hét éve a nemzetközi rangsorokban legjobban jegyzett romániai felsőoktatási intézmény, ha nem lenne háromnyelvű, és nem összesítené a magyar, a román és a német nyelvű oktatás javát.
   
"Azt szeretnénk, hogy érezze az erdélyi magyar közösség: itt van az ő akadémiai otthona" - jelentette ki a rektor. Azt is hozzátette, európai beágyazottságban szeretnék otthonossá tenni az egyetemet a magyar közösség számára.
   
Daniel David azt is jó dolognak tartotta, hogy Erdélyben létrejött még két magyar nyelvű egyetem: a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Fontosnak tartotta, hogy kiegészítsék egymást, egyeztessenek a magyar közösség felsőoktatási igényeiről.
   
Soós Anna, a magyar tagozatot vezető rektorhelyettes az egyetem 150 évvel ezelőtti indulásának a nehézségeit idézte. Megemlítette: Ferenc József király rendelete segítette azt, hogy a szervezőmunka már azelőtt megkezdődjön, hogy a parlament elfogadja az egyetemalapítás törvényét. A jogszabályt végül 1872. október 12-én hirdette ki az uralkodó, november 10-én nevezték ki Berde Áront, az első rektort, és másnap kezdte el a tanévet az első 258 diák.

Megjegyezte: nehezen indult, de gyorsan fejlődött az egyetem, 40 évvel később már 2343 hallgatója volt.
   
A rektorhelyettes megjegyezte: ma több mint 6800 diák tanul a BBTE-n magyar nyelven 17 karon, 19 intézetben, 347 főállású és több mint száz óraadó tanár közreműködésével. Úgy vélte: az egyetemen a kiválóság a hagyomány része.
 
Az egyetem egykori diákjaként felszólaló Markó Béla költő, volt miniszterelnök-helyettes elmondta: a 2011-es tanügyi törvénnyel lehetővé tették, hogy a multikulturális egyetemek egyenlő jogokat biztosítsanak a román, magyar és német nyelvű felsőoktatásnak. A BBTE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem alkalmazta a törvényt, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) azóta is kibúvókat keres. "Itt a román és a magyar nyelvű oktatás nem egymással küzd, hanem inkább a szűkös költségvetéssel, és időnként az egyetemi autonómia hiányával" - fogalmazott Markó.
   
Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese azt idézte fel, hogy az egyetem Kolozsvár infrastruktúrájának a fejlődéséhez is hozzájárult. Amikor az itteni gázgyár ellenállt a modernizálásnak, az egyetemi tanárok a villamosítás mellett foglaltak állást.
   
"Mindketten megerősödtünk abban a tudatban, hogy nemcsak a múltunk, a hagyományaink közösek, hanem a jövőnk is" - jelentette ki a kolozsvári és szegedi egyetemek együttműködéséről a rektorhelyettes. A két egyetem azért tekinti közös elődjének a Ferenc József Egyetemet, mert a Trianon után Erdélyből elmenekült kolozsvári tanárok alapították meg 1921-ben a Szegedi Tudományegyetemet.
   
Az egyetemen az évfordulóra kiállítást rendeztek, mely a kezdeti idők tudományos munkáit, az egyetem díszjelvényeit, pecsétnyomóit mutatja be. Kolozsvárra hozták a kiállításra a kolozsvári Művészeti Múzeumból Ferenc József mellszobrát is, amelyet maga a császár ajándékozott 1895-ben az egyetemnek, és amely vélhetően Fadrusz János alkotása.
   
A jelenlegi BBTE a második világháború idején, a második bécsi döntés nyomán visszatelepült, majd a román királyi dekrétummal is megalapított magyar tannyelvű (1945-től Bólyai János nevét felvevő) tudományegyetemnek és a háború után Kolozsvárra visszatért román tannyelvű, (1947-től Victor Babes nevét felvevő) tudományegyetemnek a román kommunista hatóságok által elrendelt 1959-es egyesítésével jött létre.

 

Soós Anna rektorhelyettes (szemben j2) beszédet mond a 150 éves kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás ünnepén a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem főépületében 2022. október 12-én. Mellette Markó Bálint rektorhelyettes (szemben j). MTI/Kiss Gábor

MTI; Gondola
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Golyófogó helyett – jövendőmondó...
    Valóban, amikor ő és társai színre léptek, az országban még itt állomásoztak a megszálló szovjet csapatok, és neki magának voltak is személyes tapasztalatai arról, milyen következményei vannak annak, ha valaki ellenáll, vagy megpróbálja lebontani azt az embertelen korszakot, melyet a kommunista Magyarország időszakának nevezünk – fogalmaz Bakos Katalin.
  • Energiaforrások: ne kerüljünk cseberből vederbe
    Az energetikai függés problémáját egyidejűleg és úgy kell megoldani, hogy az ne eredményezzen egy másik egyoldalú függést - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke Pozsonyban a V4-es országok parlamenti elnökeinek találkozóján pénteken.
  • A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!
    "Ursula von der Leyen és Manfred Weber megerősítenék az EU határvédelmét. Na, ugye! A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!" - fogalmazott Orbán Viktor kormányfő.
MTI Hírfelhasználó