Inflációs vasfüggöny ereszkedett Európára
Az elemzők elmondják, szerintük mi hozza létre a meglepően világosan kirajzolódó mintázatokat.
2022. július 16. 09:59

(Fotó: Pixabay)

A felszökő infláció Európa-szerte nyugtalanságot okoz, és bősz vitákhoz vezet. Ha egy felületen látjuk – ahogy térképünkön –, melyik országban hol tart a drágulás éves mértéke, meghökkentő szabályszerűségeket fedezhetünk fel. Ki eurózónatag, ki nem – mit sem számít. A földrajzi elhelyezkedés azonban szembeszökően igen. Az elemzők elmondják, szerintük mi hozza létre a meglepően világosan kirajzolódó mintázatokat – olvasható a VG.hu cikkében.

A háborús, inflációs és energiaválság közepette egyre többen vedlenek át devizaárfolyam- és drágulásszakértővé. A sok félrevezető, sztereotip balítélet közepette elkerülik a figyelmet bizonyos valódi szabályszerűségek, például az, amelyet térképünk világosan mutat: hogy hol mekkora az infláció, az a jelenlegi helyzetben erőteljesen függ a földrajzi elhelyezkedéstől. Hogy milyen devizája van az adott országnak, úgy tűnik, egyáltalán nem számít.

Térképünkön ötszázalékonként változó színekkel jelöltük az éves infláció mértékét az elérhető legfrissebb – júniusi, kisebb részben májusi – adatok alapján, egészen húsz százalékig. Már első ránézésre feltűnik, hogy a színek régiókba csoportosulnak. Gazdasági adatokat tekintve ez időnként előfordul, máskor nem, de semmiképp sem törvényszerű. Hogy a tavaly óta felszökő infláció esetében miért látszanak egyértelmű földrajzi alapú különbségek, erről elemzők véleményét is megkérdeztük. A térkép:

Az első meghökkentő szabályszerűség, hogy a tíz százalék feletti infláció határa szinte tökéletesen megegyezik a valamikori kommunista tömb határaival. Néhány kivétel van: nyugaton kiemelkedik a spanyol infláció, keleten lefelé lóg ki Albánia, és a két számjegyű infláció tartományába került Görögország, amely ugyan szintén keleten helyezkedik el, de nem volt része a szovjet befolyási övezetnek.

A második érdekesség, hogy a keleti Európa-félben is elkülönül három régió. Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és a Nyugat-Balkán a viszonylag mérsékeltebb inflációjú tömbben helyezkedik el, van egy ennél drágább régió, és a húsz százalék feletti „vörös” államok közé kerültek a balti köztársaságok. A három közül a lettek csak néhány tized százalékpont híján nem, de gyakorlatilag ugyanabban a régióban van az inflációjuk, mint a litvánoké és az észteké.

A harmadik szabályszerűség, és talán van, akinek ez meglepő: 

az infláció mértéke egyáltalán nem függ attól, hogy az adott ország az euróövezet része vagy saját fizetőeszközt használ.

Ami azt illeti, az euróövezeti Baltikumban még magasabb az infláció, mint a nem eurózónatag közép-európai országokban. Hollandiában euróval fizetnek, Svédországban koronával, de a két országban körülbelül megegyező az éves drágulás mértéke. Az euróövezetben pedig óriásiak a különbségek: a franciák inflációja 5,8, az észteké 21,9 százalék. A saját fizetőeszközzel rendelkező Svájc inflációja ugyanakkor mindegyik országénál alacsonyabb.  A svájci frank a cseh koronához hasonlóan a kontinens egyik legjobban teljesítő devizája az idén – ami mérsékli az inflációs nyomást –, a Prágában mért inflációs ráta azonban az ötszöröse az alpesi országénak. Az eurót használó Szlovákiában gyorsabb a drágulás, mint a szomszédos Magyarországon.

Láttuk, hogy nem befolyásolja a válságinfláció mértékét, amiről sokan azt gondolnák, hogy igen. És befolyásolja a földrajzi helyzet, amiről meg sokan nem hitték volna. De vajon miért? Az árak biztosan nem a hosszúsági fokokhoz vagy az időzónákhoz idomulnak, de akkor mihez?

A „klasszikus” hatás

Régiós különbségekről beszélve az inflációban létezik egy „klasszikus” hatás, amelyről már azóta értekeznek a közgazdászok, amióta felbomlott a Szovjetunió, és a közép-európai országok piacgazdasággá válva elindultak a gazdag Nyugathoz való felzárkózás útján. – Ezekben az országokban jellemzően gyorsabb a növekedés és alacsonyabb az árszínvonal, ezért van egy felzárkózási hatás – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A kilábalási hatás

Ez a tényező részben kötődik az előzőhöz. Más statisztikákból láthattuk, hogy a világjárvány okozta többlethalálozásnak is volt egy jellemző földrajzi megoszlása: a közép-európai régiót és a Balkánt nagyobb csapás érte Nyugat- és Dél-Európánál. Gazdasági értelemben azonban a régióban a pandémia okozta válságból gyorsabb volt a kilábalás, mint másutt, az újranyitási sokk itt volt a legkisebb – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A fogyasztási hatás

Az inflációs különbség részben abból is ered, hogy a felzárkózási folyamat messze nem ért még a végére a régióban, amit tükröz a lakosság viszonylagos szegénysége és a fogyasztás szerkezete: a gazdagabb nyugati országokban magasabb a fogyasztói kosárban a szolgáltatások aránya, a mi régiónkban pedig az iparcikkeké, amelyeknek az árában villámgyorsan feltűnik az emelkedő költségek hatása. A jövedelmek arányában keleten többet költenek élelmiszerre és energiára, mint Nyugaton, és pont ezek drágultak meg jelentősen a mostani válságsorozatban – emelték ki az elemzők.

A munkaerőhatás

Az energiaárak meredek emelkedése csak az egyik költség, amely drágítja az árukat és szolgáltatásokat. Jelentős tényező a munkaerő megdrágulása is, és ez sokkal erőteljesebben jelentkezik Közép-Európában – ahol gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság –, mint Nyugaton, ahol általában még mindig van munkanélküliség, és a magasabb bérre vágyó, keletről érkezőkre is számíthatnak a munkaadók.

A földrajzi hatás

A régió országai az előbb említett tényezők alapján hasonló cipőben járnak, és egymással is, a nyugati országokkal is erősen integráltak, azaz a határokon keresztül szabadon járnak-kelnek a külföldről érkező inflációs hatások. Mindegy, ha sok gabonát termelünk, az árhatások globálisak, és átnyúlnak a határokon, ahogy az energia és a nyersanyagok árának emelkedése is – húzta alá Virovácz Péter. Ehhez járul még egy hatás: a régió országai a háborúban álló övezettel is olyan gazdasági kapcsolatokban állnak, amelyeken keresztül érkezhet infláció.

A szabályozói hatás

Külön, bonyolultabb elemzést igényelnének az állami lépések, amelyekkel a szabályozók a begyűrűző inflációs hatásokat kezelték. Ilyen intézkedéseket Európa-szerte tettek a kormányok, volt köztük átszabályozás is – mint Magyarországon – és jövedelempótlás is a drágulás sújtotta rétegek számára. Akármit hozna ki egy ilyen elemzés az egyes országokról, mindez nem törte meg a térképen kirajzolódó mintát.

Az árfolyamhatás

Szintén külön elemzést igényelne, hogy volt, illetve lehet-e inflációs hatása az európai devizák – beleértve az euró – idei árfolyamgyengülésének. A korábbi tapasztalatok szerint az ilyen hatások időben elhúzódva jelentkeznek, ha jelentkeznek, és az ide-oda repkedő válságsokkok sokkal kiszámíthatatlanabbá teszik őket, a nagy kilengéseket azonban általában ártalmasnak tekintik gazdasági értelemben. Lebecsülni ezt a hatást nem ildomos – nem is szokták a jegybankok, bár általában „szégyenlősen” nyilatkoznak róla –, és túlbecsülni sem érdemes. A cseh korona például a hatalmas jegybanki devizatartalék apasztásának köszönhetően nagyon stabil volt az idén, miközben a forintot és a zlotyt a dollárfelvásárlás hullámai nagyon eldöngették. Ennek ellenére a régió legnagyobb gazdaságai közt a cseheknél a legmagasabb az infláció (igaz, hogy részben módszertani okokból), és Magyarországon a legalacsonyabb.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

 

 

 

 

 

MNO - vg.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Déli határunkon tűzharcok folytak, sérültek is vannak
    Bűnözők folytattak katonai jellegű akciót hazánk ellen a déli határon: tűzharc zajlott, sérültjeink is vannak. Brüsszel süketnek és vaknak tetteti magát – derült ki Bakondi György rádiónyilatkozatából.
  • Szent Miklós Napok
    Szent Miklós ünnepe, és egyben a nevét viselő templom búcsúja jövő keddre esik, és ez zárja az idei Szent Miklós Napok programsorozatot Gyergyószentmiklóson, amely rendezvény szombattól kínál élményeket minden korosztálynak.
  • Magyarország 365 fotópályázat – díjazottak
    Kihirdették csütörtökön Budapesten az idei Magyarország 365 fotópályázat díjazottjait. A neves szakemberekből álló zsűritől 16 pályázó kapott elismerést.
MTI Hírfelhasználó