A „fenntartható közlekedés" EU-rögeszméje tarthatatlan
Christian Lindner, pénzügyminiszter bejelentette, hogy Németország nem támogatja a belsőégésű-motorhajtású autók kvázi betiltását jelentő tervet.
2022. június 28. 09:10

Az Európai Bizottság 2021 július 21-én bemutatta az EU klimapolitikájának programmját, amelynek célja Európát a világ első klímasemleges kontinensévé átalakítani a 2050-ig. 12 intézkedést javasol a klíma, az energia, a földhasználat, a közlekedés és az adózás területein a körülményeket úgy átalakítani, hogy a netto üvegházemisszió 2030-ig legalább 55 százalékkal – „fit for 55" – az 1990. évi helyzethez képest csökkenjen. Többek között előírja a program minden forgalomba helyezett személy- és könnyű tehergépjármű 2035 utáni emissziómentességét. Az átmenet felgyorsítására előirányozza a rendelkezés az új gépjárművek évi átlagos széndioxid kibocsájtásának csökkentését 2030-tól kezdve 55, és 2035-után 100 százalékkal alacsonyabb szintre, mint az 2021-ben volt. Christian Lindner, pénzügyminiszter bejelentette, hogy Németország nem támogatja a belsőégésű-motorhajtású autók kvázi betiltását jelentő tervet. Dr. Anisits Ferenc mérnököt – ausztriai jelzéssel Prof. Dr.-Ing. Anisits Ferenc professzort –, a BMW korábbi fejlesztési vezetőjét kérdezte a Gondola.

– Professzor úr, miért nem vállalható a belsőégésű-motorhajtású autók kvázi betiltását jelentő, a német miniszter által is közvetve agyrémnek minősített extrém EU-forgatókönyv?

– A rendkívül kihívó cél megvalósítása csak akkor nyerne értelmet, ha az elektromos autó előállítása globálisan széndioxidmentes lenne. Ennek a feltételnek megítéléséhez nélkülözhetetlen az akkumulátor globális értéktermelő láncának ökológiai értékelése. Az akkumulátorhoz kellő elektródagyártásának két alapeleme a lítium és a kobalt. A lítiumot nagy részben a dél-amerikai háromszögben – Bolívia, Chile, Argentína – bányásszák ki környezetet és életteret romboló, talaj- és levegőszennyező módszerrel, óriási vízmennyiség felhasználásával a elsivatogosodott csapadékszegény vidéken. Természetesen a kiaknázást szennyezö villamosárammal-felhasználással végzik. A ritka nyersanyagot, a kobaltot gyermekmunkával embertelen körülmények között nyerik ki a kínai tulajdonú vállalatok Kongóban. Az elektróda nyersanyagait, a lítiumkarbonátot és a kobaltot fosszilis energiával hajtott hajókon a kontinensek között, majd dízelhajtású tehergépjárművekben szállítják az akkumulátorgyárakba, ott a tiszta lítium előállítása kémiai folyamatban történik. A folyamat melléktermékeként széndioxid (150-170 kg CO2/kWh) termelődik! Középiskolai kémiai tudással ez a tény pontosan nyomon követhető. Az elektromos autó üzemeltetése fosszilis energiahordozóval szennyezett villanyárammal is globálisan tovább terheli a klímát. Végül az akkumulátort mint veszélyes hulladékot, különleges kezelésben kell részesíteni energia felhasználásával. Minden józan ésszel gondolkodó ember számára belátható, hogy az akkumulátoros autó nem értékelhető zéró emmisszióval. Az EU mégis érthetelen módon ezzel a besorolással támogatja az e-mobilitást.

A feltett kérdésére az a válaszom, hogy ezen az úton nem a széndioxid, hanem csak a belsőégésűmotorok tünnek el a forgalomból. A fosszilis energiahordozókat akkor annyi zöld villanyárammal kellene pótolni, amelyet csak több paksi teljesítményű atomerőmű lenne képes megtermelni. Ez az intézkedés leginkább a belsőégésűmotorok területén vezető német gazdaságnak árt (gyárak bezárása, munkanélküliség, gazdasági gyengülés). Ezért érthető Lindner ellentvetése a „fit for 55“ ellen, hiszen ez a „horror-forgatókönyv" lenne Németország számára.

Mi a véleménye a meghirdetett energiafordulatról, azaz a fosszilis enegiából a tisztán megújuló energiába történő váltásról?

– Tiszta illúzió! A válaszom megértésére hosszabb magyarázatra van szükség. A hagyományos hőerőművekkel működtetett folyamatos villanyáramszolgáltatás a következő elven működik. Valamilyen fosszilis energiahordozó elégetésével vízet gőzzé alakítják át, amely a gázturbinát forgásba hozza, és szinkrongenerátorral összekapcsolva villamos áramot termel. A váltakozó fogyasztásnál fellépő frekvenciaingadozást a szinkrongenerátor stabilizálja. Enélkül össszeomlik az áramszolgáltatás (black out) városokban vagy egész országrészekben. Az áramtermelés átállítása tisztán megújuló energiára váltakozó időszakok (nappal és éjjel, valamint szélcsendes és viharos időszakok) miatt nem lehetséges. A folyamatos áramtermelés biztosítására a megújuló-energiaparkok telepítése mellett párhuzamosan további hagyományos hőerűművek építése nélkülözhetetlen az időszakos áramtermelési szünetek áthidalása végett. A két rendszer párhuzamos működtetésére Németország és Dánia a negatív példa, ahol a megújuló energia részesedése a legnagyobb és egyúttal a legdrágább is az áramtermelésben a világon. Ha túltermelés lép fel a megújuló energia termelésben, akkor tárolás nélkül a termelt áram veszteségként jelentkezik.

– Milyen koncepció kínálkozik a megújuló energia jobb adapciójára a hálózati rendszerben?

– A megoldás legfontosabb feltétele a megújuló energia tárolása hidrogénben. Ehhez a hidrogéngazdaság (víz elektrolízise, tárolás, szállítás, tankolás) kiépítése szükséges. A második feltétel az áramhálózat teljes átépítése úgynevezett digitális hálózattá, ahol minden termelő és fogyasztó digitális kölcsönös adatszolgáltatásban összehangolva együttműködik. Ez hosszú távon megvalósítható, rendkívül költséges, egyetlen értelmes koncepció.

Anisits Ferenc – archív

Lehetséges-e egy ország fosszilis energiától való függetlenségét megoldani?

– Természetesen lehet, de ennek helyébe a még kritikusabb kiszolgáltatottság a nyersanyagfüggőség lép. 

A stratégiailag kompetens ember nem csak célokat tűz ki, hanem végigondolja a megoldási koncepciókat. Ha erre képtelen, akkor szakértők tanácsát hallgatja meg. Nem vagyok optimista. Majd a megvalósításnál fellépő problémák és kudarcok fognak kijózanítóként hatni. Ez az „error try again“ módszer, amelynél a megoldást ismétlődő kudarcokon át, útján újabb és újabb próbálkozásokon keresztül keresgélik. A leglátványosabb kudarc az lesz, ha a globális széndioxid nem csökken, hanem tovább növekszik. De a problémák jelentkeznek már korábban is a fosszilis energia villanyárammal való pótlásánál, a tankállomások jelenlegi számának megsokszorozásánál, a költségek növekedésénél, a nap- és szélerőmű parkok területfoglalásánál, stb.

A helyzet itton sem kedvezőbb. A Magyar Mérnöki Kamara háromszor tartott szakszimpóziumot – előadás-sorozatot – az e-mobilitás témájában az utóbbi években. A meghívásokra egyetlen újságíró sem jött el. Még mindig nálunk is érvényes az a mondás, hogy „senki sem lehet próféta a hazájában“.

 
 

gondola
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó