Stabil kormánypártok – Összeomló baloldal
Az ellenzéki összefogás népszerűsége 35-ről 25 százalékra csökkent a választások óta, míg a Fidesz-KDNP támogatottsága megmaradt.
2022. június 15. 11:30

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

Az ellenzéki összefogás népszerűsége 10 százalékponttal, 35-ről 25 százalékra csökkent az április 3-i országgyűlési választások óta eltelt időszakban, miközben a kormánypártok stabilan őrzik vezető pozíciójukat – világít rá a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása. A felmérés feltérképezte, hogy a politikai szempontból aktív magyarok – önbevallásuk szerint – mely politikai erőt támogatták április 3-án, illetve jelenleg melyik párttal szimpatizálnak, majd összehasonlította az eredményeket.

 

Tovább olvadt a baloldal szavazóbázisa

A kutatási adatok tanúsága szerint a kormánypártok támogatottsága érdemben nem változott az elmúlt hónapokban, a jobboldali tábor szilárdnak tekinthető. A felmérés rámutat arra, hogy – önbevallása alapján – a válaszadók 52 százaléka szavazott a Fidesz–KDNP szövetségre április 3-án, 51 százalékuk pedig jelenleg is a kormánypártokat támogatná egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson.

Ezzel szemben a balliberális tömb népszerűsége – a korábbiakban megindult tendenciát folytatva – tovább zuhant. Míg a politikailag aktív magyarok 35 százaléka – önbevallása szerint – áprilisban az ellenzéki összefogásra adta a szavazatát, addig napjainkban pusztán 25 százalékuk szimpatizál az egyesült baloldali erőkkel, amely 10 százalékpontos zsugorodást jelent a balliberális szavazótáborban. Másképpen fogalmazva, az összefogott baloldali tömb az áprilisban rájuk voksolók több mint negyedének támogatását elveszítette.

A jelenség feltételezhetően azzal magyarázható, hogy a baloldali pártok – az orosz–ukrán konfliktus, és az ennek következményei által felfokozott politikai-gazdasági helyzetben is – saját belső válságukra és nem a magyar emberek jövőjét meghatározó kérdésekre fókuszálnak, amely jelentős kiábrándulást okozott a balliberális szavazók körében.

Egyebek mellett komoly konfliktus robbant ki Márki-Zay Péter egykori miniszterelnök-jelölt körül a kampánypénzekkel történő elszámolás kapcsán, a Demokratikus Koalíció és a Momentum közti feszültségek miatt május végén elmaradt a fővárosi közgyűlés ülése, továbbá a Jobbik elnöke, Jakab Péter a saját párttársai nyomására lemondásra kényszerült a pártelnöki tisztségből.

Miközben a baloldali erők figyelmét ehhez hasonló technikai, illetve hatalmi konfliktusok kötötték le, eltávolodtak saját választóiktól, valamint azok mindennapi problémáiktól.

Az ellenzéki összefogásból és annak pártjaiból kiábrándult szavazók a Mi Hazánk Mozgalomhoz és a Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz vándoroltak

A felmérés alapján kijelenthető, hogy az ellenzéki összefogásról leszakadó szavazók tekintélyes részét sikeresen tudta megszólítani a Mi Hazánk, illetve a Kétfarkú Kutya Párt. Ennek megfelelően a Mi Hazánk támogatottsága áprilisról júniusra 6-ról 9 százalékra, míg a Kétfarkú Kutya Párt bázisa 3-ról 8 százalékra nőtt. Egyéb pártokra jelenleg a válaszadók 2 százaléka voksolna.

MH
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
MTI Hírfelhasználó