„Ez a két és fél év elég karcsú”
Wintermantel Zsolt szerint a Fővárosi Közgyűlésben lévő hatalmi pozícióharcok miatt nem tud Budapest működni.
2022. június 8. 11:53

Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz–KDNP-frakció vezetője (Fotó: Mirkó István)

– Szépen hangzik, hogy az embereknek akarják átadni a rakpartot, de nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet, ha pont azon a belvárosi szakaszon zárják le az utat, ahol a főváros észak–dél irányú közlekedése zajlik - vélekedett a rakpart lezárásáról a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője. Wintermantel Zsolt lapunknak elmondta: a Fővárosi Közgyűlésben lévő hatalmi pozícióharcok miatt nem tud a főváros működni.

– Régi motorosnak számít a fővárosi politikában, húsz éve választották meg először fővárosi képviselőnek. Miért döntött úgy, hogy elvállalja a Fővárosi Közgyűlésben a Fidesz–KDNP képviselőcsoportjának vezetését?

– Valóban, 2002-ben lettem először fővárosi képviselő: nyolc évig ellenzékben a Demszky-éra alatt és kilenc évig Tarlós István volt főpolgármesterrel vállvetve harcoltunk. Mivel a közügyek és azon belül is a főváros a szívügyem volt, nyilvánvaló volt, ha ilyen feladat érkezik, akkor azt az ember tisztelettel elfogadja. Ez volt az oka, amiért elvállaltam ezt a posztot.

– Tizenöt éve nem fordult elő az, ami legutóbb a Fővárosi Közgyűlésben: elmaradt az ülés, mert a baloldali városvezetés két pártja, a DK és a Momentum összeveszett azon, hogy kik, milyen támogatottsággal induljanak az időközi választásokon, utóbbi pedig kilátásba helyezte, hogy nem szavazza meg Karácsony helyettesének a DK-s Bősz Anettet. A főpolgármester akkor azt mondta: ez volt az első alkalom, hogy pártügyek felülírják a város ügyeit, de garantálja, hogy utoljára. Mennyire vehető komolyan Karácsony ígérete?

– 2008-ra kell visszatekintenünk, ahhoz, hogy működésképtelen közgyűlést találunk: akkor MSZP-nek és SZDSZ-nek hívták azokat a pártokat, amelyek mostanra átalakultak DK-vá és Momentummá. Részben szimbolikus, részben gyakorlati szempontból is nézhetjük: akkor is hatalmi veszekedés történt, és nem tudták a közgyűlésben a költségvetést elfogadni. Most, eljutva a Demszky-féle városvezetéstől a Karácsony-féle városvezetésig, ugyanabba a csapdahelyzetbe került a Fővárosi Közgyűlés, hogy hatalmi pozícióharcok miatt nem tud a főváros működni. Reméljük, ennek mihamarabb vége lesz.

– Milyen fontos témákról nem sikerült dönteni, amelyek szerepeltek volna a közgyűlés napirendjén?

– Dönteni kellett volna többek között a múlt év zárszámadásáról, a tavalyi évi maradványnak, 23,5 milliárd forintnak az idei költségvetésbe történő beépítéséről, uniós pályázatokról, budai fonódó villamosról, számos olyan dologról, amelyek meghatározzák a budapestiek mindennapi életét.

 Akkor működőképes egy város, ha a költségvetést elfogadták és nem kerül veszélybe az állami támogatások folyósítása sem. De úgy látszik, a baloldali pártoknak fontosabb volt a vita, a személyes ambíciók, a pozíciókon való osztozkodás, mintsem az, hogy a város ügyeivel foglalkozzanak.

– Szerepelt volna az előterjesztések között, hogy a baloldal egyik utolsó bástyájának számító XIII. kerületben sétányt neveznek el a néhai szocialista miniszterelnökről, Horn Gyuláról, aki karhatalmistaként, úgynevezett pufajkásként részt vett az 1956-os forradalom leverésében. Mi a Fidesz–KDNP véleménye a tervezett utcanévadásról?

– Nekem és a közösségüknek is az az álláspontja, hogy megosztó személyiségről nem szabad és nem érdemes közterületet elnevezni, függetlenül a személytől. Azt fogjuk javasolni, hogy lehetőség szerint olyan emberről nevezzenek el közterületet, aki a társadalomban, akár vallási, akár párthovatartozás, akár a történelmi tetteinek megítélése tekintetében nem megosztó személyiség, és élete példát tud adni mindannyiunknak.

– Félidejéhez ért Karácsony Gergely főpolgármesteri ciklusa. Hogyan értékeli a városvezetés elmúlt két és fél évét?

– Jelen pillanatban olyan projektek, fejlesztések zajlanak, amelyeket még Tarlós István és a Fidesz–KDNP-féle korábbi városvezetés tervezett meg, szerzett hozzá forrást, állami támogatást. 

Ha csak a Lánchidat nézzük: ha Karácsony Gergely 2020 februárjában aláírja azt a szerződést, amit még Tarlós István idején készítettek elő, akkor már lehetne ott közlekedni, és nem került volna legalább ötmilliárd forinttal többe a felújítás. Azt, hogy mekkora dugót és fennakadást okoznak ezek a munkálatok, mindennap tapasztaljuk. A jelenlegi városvezetés 2019-től nemhogy új beruházásokat nem indított el, de egyet sem készített elő. Egyszóval ez a két és fél év elég karcsú.

– Ön szakmáját tekintve közlekedésmérnök. Lehetne-e jobban szervezni Budapest közlekedését a jelenleginél? Milyen intézkedésekre lenne szükség ehhez? Mi a véleménye, jó ötlet lezárni a forgalom elől a pesti alsó rakpartot?

– Egy nagyváros működése összetett: a kétmilliós településhez hozzájön a másfél milliós agglomeráció, amelyeknek szervesen együtt kell működniük. A cél egyértelműen az, hogy a dugók csökkenjenek, a kerékpáros-forgalmat elősegítsük. Jelenleg a megvalósításban van a hiba: egyik napról a másikra, előkészítés, felkészítés, társadalmi párbeszéd nélkül lezárták a Nagykörút egyik sávját, és sárga csíkkal, baleset-veszélyesen kerékpársávokat alakítottak ki. Ez nem az a fajta, helyes közlekedésszakmai megközelítés, amelyet az egyetemen tanultunk. Megértem, hogy a főpolgármester nem közlekedésmérnök, de a Városházán is és a BKK-nál is számtalan jó szakember van, akik korábban is meg tudták és most is meg tudnák oldani ezeket a feladatokat, ha a politika engedné nekik a szakmai munkát. 

Szépen hangzik, hogy az embereknek akarják átadni a rakpartot, de nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet, ha pont azon a belvárosi szakaszon zárják le az utat, ahol a főváros észak–dél irányú közlekedése zajlik. Az emberek ugyanis nem csak a fűben ücsörögni szoktak, hanem eljárnak dolgozni, bevásárolni, iskolába viszik a gyerekeiket és néha szórakozni is mennek.

– Budapest általában nehéz terep a Fidesz számára. Elődje, Láng Zsolt lapunknak azt nyilatkozta nemrég: a fővárosban a Fidesznek minden szavazatért duplán meg kell dolgoznia, és kiemelte, hogy az áprilisi országgyűlési választáson a Fidesz négy százalékkal jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban, miközben az összellenzék tíz százalékkal kevesebbet, vagyis zárul az olló. Mire számítanak, hogyan fognak szerepelni a fideszes jelöltek a budapesti időközi önkormányzati választásokon?

– Általános tendencia Európában és Észak-Amerikában, hogy a nagyvárosokban a pálya inkább balra lejt. Az ideákban hasonlóan gondolkodunk, de a gyakorlati megközelítés a mi szempontunkból teljesen más: mi sem vitatjuk, hogy jó lenne a tisztább levegő a fővárosban, de azért nem akarjuk onnan kitiltani az autósokat. Az ideák köré épített köd, a kommunikációs lufi kidurran. 2018-ban húsz százalék volt a bal- és a jobboldal közötti különbség a fővárosban. Ez most 6-7 százalékra csökkent. Tehát még ebben a közegben is egyre többen látják, hogy a szép víziók és az üres beszéd helyett érdemi cselekvések nélkül az lesz, amit most látunk: rendezetlen, szemetes közterületek, gazos parkok, mert azt az egyszerű feladatot se tudják elvégezni, hogy lenyírják a füvet. Remélem, két év múlva ezt még többen látják majd!

– Mi várható a Fővárosi Közgyűlés mai rendkívüli ülésén?

– Abban bízom, hogy a főpolgármester a két héttel ezelőtti fiaskó után azért hívja össze a Fővárosi Közgyűlést, mert komolyan gondolják, hogy dolgozni akarnak. 

Harangozó Éva

MNO
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
  • Orosz forrás: ezres nagyságrendű ukrán veszteség
    Több mint kézezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
MTI Hírfelhasználó