Pünkösdkor a Szentlélek megtanítja az embereket, hogy értsék Istent és egymást
Pünkösdkor a Szentlélek megtanítja az embereket, hogy értsék Isten üzenetét és egymást - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában pünkösdvasárnap.
2022. június 5. 10:17

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a magyar ifjúságért és a családokért tart elsőszombati ájtatosságot az újpalotai Salkaházi Sára Plébánián 2022. március 5-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A bíboros rámutatott: a pünkösdi történetben a visszájára fordul, megjavul, ami a bábeli torony építésekor elromlott. Akkor az emberek versenyre akartak kelni Istennel, az égig érő toronnyal megmutatva, hogy "mi is vagyunk akkorák", mint ő. Az eredmény szörnyű kudarc lett, nemhogy Istent nem érték el, de végül már egymás nyelvét sem értették.

Pünkösdkor az emberek, akiknek más és más volt az anyanyelve, a Szentlélek erejével megértették egymást és az apostolok örömhírét.

Az ünnepnek ez az üzenete ma is fontos, és az is marad az emberiséget új és új kihívások elé állító történelem végéig.

Az ember folyton kudarcot vall a történelemben, és éppen emberségből vizsgázik elégtelenre. Isten azonban újra és újra fölemel minket, mert azt akarja, hogy kirajzolódjon az emberiség arcán az ő képmása a teremtés szándéka szerint.

Ez egy örök küzdelem a történelemben, amely azonban nem egymás, hanem láthatatlan erők ellen folyik, és ebben a szellemi küzdelemben a jó legfőbb képviselője maga a Szentlélek.

A beszélgetésben szóba került Siklósi Beatrix "Ahol az Ég összeér a Földdel" című, a 2021 szeptemberében Budapesten tartott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról szóló dokumentumfilmje, amelyet pünkösdhétfőn mutat be a Duna televízió. A bíboros elmondta, azt várja a filmtől, hogy feleleveníti a kongresszuson átélt lelki élményt: az összetartozás érzését, és azt az érzést, hogy Istennek, aki velünk járja a történelem útját, terve, méghozzá "jóindulatú", boldogságra hívó terve van velünk.

Erdő Péter elmondta: a mai napig gondol az eseményre és álmodik is róla, sőt, néha bele is borzong, hogy az 1938-as Eucharisztikus világkongresszus után egy évvel kitört a világháború, és most, az új kongresszust ismét háború követi. Mintha Isten az egyházat, a világot egy ilyen lelki találkozással akarná megerősíteni a következő megpróbáltatásokra, és éppen Magyarországon keresztül. "Kik vagyunk mi, hogy minket választ erre a különleges üzenetre?" - tette fel a kérdést.

Meglátása szerint ebbe belegondolni, beleérezni nem mindennapi élmény, ugyanakkor a felelősségünket is tudatosítja. "Úgy tűnik, hogy minket Isten nagyon szeret, de meg is próbál a történelem során" - fogalmazott Erdő Péter.

Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe

 
Szent Péter-bazilika, Róma Fotó: AFP/Robert Harding Heritage/Go
 

Idén június 5-re esik pünkösdvasárnap, a húsvéti idő lezárása. Az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza: a keresztény pünkösd előképe egy zsidó zarándokünnep volt, amelyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Jahve színe előtt, Jeruzsálemben.

Elnevezése kezdetben a „hetek ünnepére” utalt, hiszen a pászkától hétszer hét, azaz negyvenkilenc nap telt el addig. Később kapta görög nevét, amely már az ötvenedik napra utal. Az ünnep kezdettől a mezőgazdasági munkához kapcsolódott: előbb aratási ünnep volt, majd az első kéve felajánlása, végül örömünnep, amelyen hálát adnak Jahvénak a termésért. A görög elnevezésből – pentékoszté – származik magyar neve, a pünkösd is. Jézus korára az ünnep új tartalommal bővült: a Sínai-hegyen kapott törvény kihirdetésének emléknapja lett, ami az Egyiptomból való kivonulás után az ötvenedik napon történt.

Pünkösd ünnepnapjához három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti, és akinek eljövetelét Jézus búcsúbeszédében megígérte; az egyház alapítása; valamint az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete, hiszen az apostolok és tanítványok ekkortól kezdik hirdetni Jézus feltámadásának örömhírét. A Szentlélek kiáradásának eseményét Az apostolok cselekedetei rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

Pünkösdvasárnap Erdő Péter bíboros, érsek Esztergomban mutat be ünnepi szentmisét fél tizenegytől, másnap, pünkösdhétfőn, a karizmák ünnepén pedig a mária­remetei kegytemplom kertjében celebrál szentmisét délután három órától. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke pünkösdvasárnap tíz órakor a győri székesegyházban, pünkösdhétfőn ugyancsak tíz órakor a soproni Szent Mihály-templomban mond ünnepi misét.

(MH)

MTI - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó