Orbán: magyarnak lenni jó!
Magyarnak lenni jó, a magyarság "egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének vasárnapi ünnepélyes átadóján, ahol arról is beszélt: a kormányoldal április 3-án megkapta a felhatalmazást, hogy teljes egészében megvalósítsa a Liget Budapest Projektet.
2022. május 22. 18:10

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének ünnepélyes átadásán 2022. május 22-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kormányfő az új épületről azt mondta: "vagány. Szőcs Géza biztos örülne, ha látná". Emlékeztetett arra: az ő fejéből pattant ki az a gondolat, hogy Magyarország, azon belül is Budapest méltó helyszín lenne egy példátlan múzeumi negyed számára.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány "a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén" döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait.

"Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására" - jelentette ki.

Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy "kincseink méltó helyre kerültek" és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. Szerinte ebben segít ez a figyelemre méltó épület, amelyet a "magyar lelemény és szépérzék" újabb kiemelkedő példájának nevezett.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A miniszterelnök beszédében úgy értékelt: egy nemzet kultúrája "szilárd útjelző", megmutatja, hogy honnan jövünk és azt is kijelöli, hova kell megérkeznünk. De - figyelmeztetett - ha ezt elhanyagoljuk, akkor "menthetetlenül eltévedünk" és egy idő után már azt sem tudjuk, hogy miért harcolunk.

Hangsúlyozta: meghatványozódik a kultúra fontossága, ha magyar népművészetről van szó, mert a népművészet megmutatja, hogy milyen magyarnak lenni és azt is, hogy milyen jó magyarnak lenni.

"Ha néprajzi örökségünket látjuk, nemcsak szépnek látjuk, de eltölt bennünket a szabadság érzése is és önkéntelenül elmosolyodunk. Magyarnak lenni jó! Ezért érezzük előre és állunk ellen, ha korlátozni akarnak bennünket és ezért ismerjük fel idejekorán, ha baj van, ha a veszély fenyegeti a kultúránkat, a szokásainkat, az életmódunkat, az örökségünket" - fogalmazott.

Úgy vélte, a szépséghez és a magyarsághoz való ragaszkodás egy tőről fakad: "látjuk és értjük a szépet a magyar világban, a magyar lélek szép, a magyar élet tetszetős élet, a magyar világ gyönyörködteti a szemet és a lelket".

Úgy vélte: az is kiderül ebben a múzeumban, hogy a magyarság "egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen", tovább öröklődik az elmúló évszázadokon keresztül.

Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy a magyar kultúrának a megőrzésére rajtunk kívül senki más nem képes, ha eltűnnénk, velünk együtt valami pótolhatatlan tűnne el a világból.

A kormányfő arra is kitért: a Néprajzi Múzeum előző, Kossuth téri kúriai épülete - bár szép volt - formája nem illett a tartalomhoz, a most elkészült új épület viszont más, mert abban a tartalom és a forma találkozik. Ez az épület azt a meggyőződést tükrözi, hogy létezik szépség a világban, hogy a tizenkettő egy tucat kockaépületek és az ötlettelen irodakomplexumok világában is lehet egyedit alkotni, amely illik környezetéhez, megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket - mondta.

Orbán Viktor beszéde elején külön köszöntötte Csák Jánost, a kulturális és innovációs tárca várományosát és Tarlós István volt főpolgármestert is, aki nélkül - hangsúlyozta - bele sem vághattak volna ebbe a "nagyszerű kalandba". Megjegyezte azt is: üdvözölné a hivatalban lévő főpolgármestert, Karácsony Gergelyt is, de "őt kegyeleti okokból", miután nem ment el az átadóra, inkább nem köszönti. A Liget Budapest projekt ellenzőinek a figyelmébe azt ajánlotta a "dakota néprajzi anyagból": "hogyha az ember észreveszi, hogy döglött lovon lovagol, akkor szálljon le róla."

A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző új épület - a Liget Budapest projekt legújabb fejlesztése - hétfőn nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.

A Néprajzi Múzeum új, városligeti épülete az átadás napján, 2022. május 22-én. MTI/Máthé Zoltán

Átadták a Néprajzi Múzeum új épületét

Világszínvonalú új otthont kapott a Liget Budapest projektnek köszönhetően a Néprajzi Múzeum, amelynek a Városliget szélén megvalósult új épületét hétfő délutántól vehetik birtokba a látogatók.

"Magyarország 2010-ben új irányt választott, amely mindenekelőtt arról szólt, mitől akar jó messze eltávolodni, majd a rákövetkező választások egyre inkább arról is szóltak, merre akar menni" - idézte fel a Néprajzi Múzeum vasárnapi ünnepélyes átadóján a projekt miniszteri biztosa.

Baán László hozzátette: az, hogy épül-e történelmi léptékben rendszer ezekből a megnyert választásokból, azon múlik, létrejön-e mindebből közösségi hit és ez a hit "épít-e magának katedrálist".

Amikor 2012-ben a kormány döntése alapján nekiláttak a Városliget megújításának, még nem lehetett sejteni, hogy "minden irigység ellenére" itt épül meg "a mi időnk katedrálisa" - fűzte hozzá.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a Liget Budapest projekt már léptékében is történelmi vállalás, nemcsak Magyarország elmúlt száz évében, de jelenleg egész Európában a legnagyobb komplex kulturális fejlesztés.

Baán László méltatta az épületet tervező Ferencz Marcel zsenialitását, egyben köszönetet mondott a múzeumot megnyitó Orbán Viktor miniszterelnök személyes támogatásáért.

Köszönetét fejezte Kemecsi Lajos főigazgatónak és kollégáinak, hogy szakmai szempontból részt vettek az épület megvalósításában, valamint a beruházó Városliget Zrt. stábjának is, amely a Magyar Zene Háza és az Operaház Andrássy úti palotája után ismét  bizonyította: "ma a legjobb kulturális beruházó cég Magyarországon".

Baán László kitért arra is, hogy miből táplálkozhat a park zöldfelületének megújítását is valóra váltó Liget Budapest projekt elleni ádáz düh, amely - mint fogalmazott - "mára egyre inkább egyszólamúvá válik".

Mint felidézte, számtalan civil szervezettel jött létre együttműködés. Feltűntek azonban olyan politikusok és önjelölt próféták, akik "zöldre dukkózva" legalább néhány elem megvalósítását szeretnék megakadályozni, mert ha ezek megépülnek, még a híveik sem nekik, hanem a saját szemüknek fognak hinni - szólt a projekt ellenzőiről.

Ha azonban megépülhet az Új Nemzeti Galéria is, miénk lesz és magyar lesz a legkomplexebb kulturális negyed az egész kontinensen - hangsúlyozta Baán László.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a 150 éves intézmény története során a gyűjtemény most kap először saját igényeire szabott otthont egy, "a hazai múzeumügyben példa nélküli sikerként megvalósult projekt" eredményeként.

Felidézte, hogy már az 1880-as években szorgalmazták a gyűjtemény számára egy méltó és alkalmas épület megvalósítását, ám erre egészen 2022-ig kellett várni.

Az 1872-ben megalapított intézmény 1892-ben vált ki a Nemzeti Múzeumból, és az elmúlt másfél évszázadban sokat vándorolt, évtizedekig például éppen a Városligetben volt látható, legutóbb pedig a Kossuth téri Igazságügyi Palota épületében működött.

A gyűjtemény 2021-ben költözött be a Liget Budapest projekt részeként a Szabolcs utcában megvalósított, szintén világszínvonalú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, hétfőn pedig megnyílik az intézmény kiállításainak, rendezvényeinek, ismeretátadási és tudományos tevékenységeinek korszerű helyszíneként az új főépület is - mondta el a főigazgató.

"Százötven esztendős adósságot róttunk le ezáltal" - hangsúlyozta Kemecsi Lajos.

Mint hozzátette, mára egyértelműen megállapítható, hogy a budapesti intézmény a régió néprajzi múzeumai között kivételes helyzetben van és végre az értékeihez méltó helyszínen működhet, mindez pedig Magyarország kormányának messzemenő támogatásával történt.   

Orbán Viktor miniszterelnök (elöl b3) a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének ünnepélyes átadásán 2022. május 22-én. Balról Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa (b) és Kemecsi Lajos főigazgató (b2). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

MTI
  • Fantasztikus ezüstérmet szerzett a magyar váltó a csapatversenyben
    Óriási bravúr a Lupa-tavon. Világbajnoki ezüstérmet szerzett a Rohács Réka, Olasz Anna, Betlehem Dávid, Rasovszky Kristóf összetételű magyar váltó a nyíltvizi úszók csapatversenyében. Betlehem óriásit úszott, a végén Rasovszky célfotóval győzte le az 1500 méter budapesti világbajnokát, Gregorio Paltrinierit, aki szombaton csaknem világcsúcsot úszott a Duna Arénában.
  • Ez a száz nap nem fog változtatni az ezeréves magyar-lengyel barátságon
    A magyarokat és lengyeleket szándékos dezinformációkkal ugrasztja össze a sajtó – mondja lapunknak a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke. Marek Kuchciński megértően fordult a kárpátaljai magyarok problémái felé is, de szerinte a vitákat könnyebb lesz rendezni, ha Ukrajna EU-tag lesz.
  • Brutális áremelésre készülnek Karácsonyék Budapesten
    Brutálisan emelnék a budapesti parkolási díjakat Karácsony Gergelyék, tovább nehezítve ezzel a fővárosi autósok életét. A fővárost 4 zónára osztanák, a belső zónában 600 forintba kerülne egy óra parkolás. Az autóklub jogi bizottságának elnöke szerint Karácsony Gergely terveinek semmilyen szakmai indoka nincs – hangzott el az M1 híradójában.
MTI Hírfelhasználó