Világos elképzelések - bizottsági meghallgatásokon a miniszterjelöltek 6.
Meghallgatták az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeit a parlamenti bizottságok. Lázár János, Nagy István, Varga Judit és Csák János ismertette elképzeléseit.
2022. május 19. 22:44

Fotó: Veres Viktor

Lázár: az a cél, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb helye

Országépítő munkaként írta le tárcája feladatát Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt csütörtökön Budapesten az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol célként jelölte meg, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb helye.

A politikus miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott: "építeni jöttem és nem rombolni". A célja egy olyan országépítési struktúra kialakítása - folytatta -, amely képes új sebességbe kapcsolni az ország építését, hogy hazai és uniós források felhasználásával Magyarország 150 év után végre megoldja a felzárkózás dilemmáját.

Hozzátette: ha gazdasági nehézségekkel szembesülnek a következő két évben, akkor sem lehet lemondani az állami beruházások megvalósításáról.

Elmondta, hatékonyabbá, gyorsabbá és akadálymentessé tenné a beruházások előtt az utat, és azon fog dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek és magyar vállalkozások építsenek. Azt kell elérni tíz év múlva, hogy az országkép ne legyen rosszabb, mint Ausztriában - hangoztatta.
Lázár János azt mondta, hogy mit építenek, azt a kormány dönti el, azt, hogy hogyan építik, az ő feladatkörébe tartozik.

A jelölt 10 ezer milliárd forintra becsülte a jelenleg folyamatban lévő és hozzá tartozó állami beruházásokat, amelyeket szerinte számba kell venni. Elmondta, új rendszert szeretne felépíteni az állami beruházásokra, amelyeknek növelné a hatékonyságát, valamint erősítené a stabilitást és a kiszámíthatóságot.

Jelezte azt is, hogy a következő egy hónapban szeretne egyeztetni több szakmai szervezettel, kamarával, önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és szakszervezetekkel.

Ígéretet tett egy új állami beruházási kerettörvény kidolgozására is, amelynek révén az ötlet megszületésétől a használatba vételi engedélyig újra kell gondolni az összes, ezután kezdődő állami beruházást. Sokkal nagyobb figyelmet fordítana ezen beruházások előkészítésére, társadalmi megtervezésére, fenntarthatóságára - mondta.

A miniszterjelölt érdekütközés miatt állami beruházásnál törvényileg tiltaná, hogy a tervezést is "elvigye" a kivitelező.

A közbeszerzésekről szólva az mondta, meg kell nézni, milyen uniós kötelezettségek vannak, de azt is meg kell nézni, mi szolgálja az ország érdekeit.

Lázár János elmondta, vidéki képviselőként neki a vidék az első - abban látja az ország aranytartalékát - , de híve Budapestnek. A főváros nem fog kevesebbet kapni, a vidék fog többet kapni. Budapest nagyon jól fog járni azzal, hogy ha fővárosi fejlesztések kerülnek hozzá - jelentette ki, megjegyezte azt is, ha valaha lehetőséget kapott volna a főváros vezetésére, akkor ma Budapest sokkal jobb város lehetne.

Közölte, integrálná a minisztériumi struktúrába az állami mélyépítéseket, a magasépítéseket és a vizes beruházásokat bonyolító cégeket, így érvényesülne a parlamenti képviselők ellenőrzési joga.

Bemutatta munkatársait is: a korábbi államtitkára, Csepreghy Nándor lesz a miniszterhelyettes, Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője lesz a közigazgatási államtitkár, a beruházásokért Nagy Bálint keszthelyi fideszes országgyűlési képviselő, míg az építészet ügyéért Lánszki Regő építész felel. A kabinetfőnöke Kozma Dávid, sajtófőnöke pedig Krakkó Ákos lesz - ismertette.

Lázár János szólt arról is, hogy több mint 20 éve parlamenti képviselő és az utóbbi négy évet villamosépítéssel, egy mezőgazdasági vállalat felépítésével és legutóbb az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének megverésével töltötte.

A bizottság tagjai konkrét beruházásokról érdeklődtek a jelöltnél. Dávid Ferenc (DK) a budapesti szuperkórház, az M0-ás körgyűrű, a tervezett két fővárosi Duna-híd jövőjéről érdeklődött. Csárdi Antal (LMP) a Biodóm sorsát, a Városliget beépítését, valamint a Fertő tó és a Balaton "lebetonozását" firtatta.

Mellár Tamás (Párbeszéd) felhívta a figyelmet a hatalmas építőipari árrobbanásra és arra, hogy az ország felzárkózásához a beruházások nem lesznek elegendőek, ahhoz az oktatást is fejleszteni kell.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy közel félmillió lakás üres az országban.

Witzmann Mihály (Fidesz) az ellenzéki felszólalásokra reagálva arról beszélt, hogy 110 strand van a Balaton körül, amelyek kétharmada szabadstrand. Barcza Attila (Fidesz) pedig a Fertő tavi beruházás kapcsán azt mondta, osztrák területen folyamatosak a fejlesztések, a magyar oldalon viszont minden a természeté, csak egy helyen van turisztikai fejlesztés, ahol eddig is ilyen fejlesztés volt.

Lázár János a Fertő tavi és más beruházásoknál a helyiek véleményének figyelembe vételét, azok becsatornázását ígérte a döntésekbe.

Ugyanakkor azon véleményének is hangot adott, hogy az ország már így is túlépített és kifejezetten zavarja, hogy növekszik a "lebetonozás" aránya, ezért nagyon megfontoltan fejlesztene.

A Fertő tóról azt a kérdést tette fel, amit szabad Ausztriának, Magyarországnak miért ne lenne szabad.

A szuperkórház ügyét főként egészségügyi szakpolitikai kérdésnek nevezte. Az M0-ás körgyűrűre pedig szerinte feltétlenül szükség van, ahogy új nemzeti galériára is.

A bizottság 13 igen, egy nem szavazattal és három tartózkodás mellett támogatta a miniszter kinevezését. Igennel szavazott a jelenlévő ellenzéki képviselők közül egyedüliként Csárdi Antal.

Nagy István: kihívásokkal teli időszak vár a magyar mezőgazdaságra

Nagy István agrárminiszter-jelölt (b) meghallgatása az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 19-én. Jobbról Farkas Sándor államtitkárjelölt. MTI/Kovács Attila

A magyar mezőgazdaságra váró kihívásokra a termőföld védelmével, a mezőgazdaság versenyképességének növelésével, megfelelő beruházási támogatásokkal és az élelmezésbiztonság előtérbe helyezésével kell felkészülni - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszterjelölt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán csütörtökön.

"Kihívásokkal teli időszak után és előtt vagyunk, erőnket megfeszítve oldjuk meg ezeket" - fogalmazott Nagy István, aki szerint a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz. Az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron - emelte ki.

Közölte, hogy a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a fogyasztásban és a kiskereskedelemben. Ennek megfelelően jelentősen bővült a tárca portfóliója, az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem is ide került, ezzel a teljes élelmiszerelőállítás. "Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni" - jelentette ki.

Fontosnak nevezte a termelői együttműködések erősítését, ezért minden támogatást megadnak majd a méretkülönbségek miatti versenyhátrány kiküszöböléséhez. Hangsúlyozta: a tárca is felelős azért, hogy egészséges ételek kerülhessenek a magyar fogyasztók asztalára, és célnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetbarát legyen.

Nagy István szerint a következő négy év feladatai az elmúlt időszak eredményeire épülnek, ezek között a közös osztatlan tulajdon felszámolását, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, a családi gazdaságok adózásáról szóló törvény megalkotását emelte ki. Az öntözött területek nagyságát ki kell terjeszteni, fel kell gyorsítani az ütemet az éghajlatváltozás miatt és az ivóvízbázis védelme érdekében - mondta. Hozzátette: több mint 120 ezer hektár területre kértek és kaptak vízügyi létesítési engedélyt az öntözési szabályozás bevezetése óta.

A háború véleménye szerint komoly éhezési válságot okozhat, de megjegyezte, Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőven megtermeli a szükséges élelmiszert, több mint 20 millió ember ellátására képes. Ugyanakkor a gabonakiviteli bejelentési kötelezettség az ország ellátásának védelmét szolgálja, hogy ezt a világban kieső mennyiség ne veszélyeztesse - húzta alá.

Kiemelte: a következő hétéves Közös agrárpolitikai (KAP) irányelvek meghatározásakor látható volt, hogy minden egyes forint 1,5 forintnyi kapacitásbővítést fog eredményezni, így további kapacitásbővülés várható a magyar agráriumban. A vidékfejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat - emlékeztetett.

"A mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van, senki nem maradhat ki a támogatásból, még azok sem, akiknek nincsen önrészük" - hangsúlyozta. A feladatok közé sorolta, hogy a megújuló vidék - megújuló agrárium keretében megerősítsék a magyar mezőgazdaságot, a program technológiai modernizációt tesz lehetővé. Célnak nevezte a generációváltás támogatását, a természeti erőforrások megőrzését, az innovációt, a vidéki infrastruktúra megújítását.

Első feladat az Európai Bizottsággal a stratégiai terv elfogadtatása - jelezte. Ebben első az érdekvédelem, majd a stratégia lehető legszélesebb megismertetése és intézményrendszer felépítése következik. Terveik szerint 2023 január elsejétől már az új rend szerint működhet a gazdatársadalom, az ágazatnak 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyságát történelmi léptékűnek nevezte, mert háromszorosa a korábbi hétéves ciklus forrásainak. Meghatározónak nevezte a vidékfejlesztési támogatásokban az élelmiszeripari vállalkozások támogatását, az egy hektárra vetített termelékenység növelését és a digitális átállás támogatását.

Nagy István rámutatott, hogy a háború kiváltotta energiaár-növekedés nehezíti a termelést, amivel foglalkozni kell, mert befolyásolja a magyar agrárium társadalmi megítélését is. Nem véletlen, hogy a kormány egyes élelmiszerekre árstopot vezetett be - jegyezte meg.

A tárca előtt álló kihívások között említette, hogy a háború következtében kieső termékeket hogyan tudják pótolni. Az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emeléséről is beszélni kell - folytatta, jelezve, hogy százmilliárdos károkat okoz a madárinfluenza a termelőknek.

Horváth István (Fidesz) gratulált a miniszternek eddigi munkájához, és kérte a minisztérium segítségét abban, hogy legyen termeléshez kötött támogatás az állattartóknak is.

Bencze János (Jobbik), reálisnak nevezte a miniszter beszámolóját, és támogatását fejezte ki a munkájához, szerinte is szükséges az állattartás pályázati támogatása.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) szintén azt mondta, hogy a jelölt beszámolója megállja a helyét, a szemléletváltás reményei szerint valóra válik.

Győrffy Balázs fideszes alelnök, agrárkamarai elnök szerint az öntözés fontos kérdés lesz, ebben az országnak sikereket kell elérnie, ami közös felelősség. Tavaly 300 milliárd forint kárt okozott a csapadék hiánya vagy nem megfelelő eloszlása - jelezte.

Nagy István felvetésre közölte: bevezetik júniustól a méhészetek állatjóléti támogatását, ez 7,5 euró támogatást jelent erre az évre időarányosan, méhcsaládonként.

A jelölt kinevezését 10 igen és 1 nem ellenében támogatta a testület.

Varga Judit: a közös eredmények megtartása a cél

Varga Judit igazságügyiminiszter-jelölt meghallgatása az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 19-én. MTI/Kovács Attila

"Célom, hogy megtartsam a közös eredményeket", amit az elmúlt 12 év nemzeti konzervatív kormányzása a magyar emberekkel együtt elért, és "szeretném folytatni a megkezdett közös munkát" - mondta kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés szakbizottsága előtt az igazságügyi miniszteri posztra ismét jelölt Varga Judit csütörtökön.

A politikus - akinek kinevezését a testület támogatta - a korábbi eredmények közé sorolta a közjogi jogalkotás tekintetében az alaptörvény 9. módosítását, amely rögzítette a szülők nemét és azt is, hogy a házasság intézménye nő és férfi közt áll fenn. Hangsúlyozta: ez a változtatás az azonos neműek esetében nem vezetett be új szabályt. A módosítás a gyermekek önazonosságának védelméért azt is kimondta, hogy az állam feladata olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely biztosítja "az önazonosság megváltoztathatatlanul fennálló megóvását" - fűzte hozzá.

Mint mondta, ezt megerősítette április 3-án a gyermekvédelmi népszavazás is. Varga Judit megjegyezte, 1990 óta nem volt még akkora egyetértés Magyarországon egy népszavazáson, mint a gyermekvédelmin, amelyen a magyar emberek világossá tették: a gyermekek nevelése kizárólag a szülők joga.

A különleges jogrendi szabályozásról azt mondta: veszélyes idők veszélyes kihívásaira adott válaszul a korábbi hat rendkívüli jogrendi állapotot háromra változtatták: hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre. 2015 óta tart a migrációs válság, világjárvány van és "most már a szomszédságunkban háború is dúl" - sorolta, miért volt szükség a változtatásra.

Hangsúlyozta: az Igazságügyi Minisztériumot rendkívüli kihívások elé állította a pandémia, 2020 márciusától a veszélyhelyzeti jogalkotás miatt a munkatársai dupla műszakokban dolgoztak, sokszor hétvégén is, hogy olyan szabályozásokat alkossanak, amelyekkel az emberek életét, egészségét meg lehet védeni, a gazdasági károkat pedig elhárítani.

Kiemelte a 2019-ben kezdődött bírói- és ügyészi illetményemelést, hangsúlyozva: ez 3 ütemben 68 százalékos béremelést jelentett, ami "garanciája ezen hivatásrendek függetlenségének".  

Arról is szólt, hogy az igazságszolgáltatás gyorsan alkalmazkodott a világjárványhoz, az eljárások statisztikája alapján nem volt visszaesés, sőt a járvány "hozadékaként" felgyorsult a bírósági digitalizáció. Hozzátette: Magyarország az európai igazságügyi eredménytábla szerint is az élen jár a bírósági digitalizációban.

A magánjogról szólva felidézte: már korábbi, 2019-es  miniszterjelölti meghallgatásán is ígéretet tett arra, hogy a társadalmat mélyen érintő kérdésekben konzultációkat kezdeményez, ezt a családjog és a digitális kihívások területén meg is tették. A családjogi jogalkotásban 62 civil szervezettel működtek együtt a családjogi jogalkalmazás segítéséért es könnyebbé tételéért. Példaként említette, hogy az elmúlt években megerősítették a gyermekvédelmi jelzőrendszert.

Úgy fogalmazott: "Ennél hálásabb feladat nincs nőként, anyaként egy igazságügyi miniszter számára, mint az, hogy tudja segíteni a családjogi jogalkalmazást, és talán könnyebbé tudja tenni a legnehezebb élethelyzeteket az emberek életében."

Beszélt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium felel a jövőben a fogyasztóvédelemért, a terület egy helyettes államtitkársághoz tartozik majd. Célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztókat még jobban megvédjék és még nagyobb figyelemmel hallgassák meg igényeiket, ehhez civilekkel is egyeztetnek.

Hozzátette: külön figyelmet szentelnek a gyermekek és fiatalkorúak védelmének, de a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a tisztességtelen pénzügyi-kereskedelmi gyakorlattal szemben is fel kívánnak lépni.  

Az áldozatsegítésről szólva azt mondta: szívügyének tekinti. Emlékeztetett: amikor átvette az igazságügyi tárca vezetését, 3 áldozatsegítő központ volt az országban. Ma már 11 - folytatta -, a cél pedig, hogy 2025-ben minden megyeszékhelyen legyen ilyen.

Sebián-Petrovszki László, a bizottság DK-s alelnöke egyebek között arról érdeklődött, elmegy-e Varga Judit az Európai Parlament Pegasus-bizottságának ülésére. A jelölt válaszában azt hangsúlyozta, hogy 2010 óta Magyarországon jogellenes információgyűjtés nem történt, a nemzeti-konzervatív kormánynak elsődleges, hogy minden eljárást a jogszabályoknak megfelelően folytasson. Felhívta a figyelmet arra: éppen az Európai Bizottság szóvivője fogalmazott úgy,

hogy az uniónak nemzetbiztonsági kérdésekben nincs hatásköre, az nemzeti hatáskör, így az Európai Parlament által kezdeményezett bizottság "jogalap nélküli", másrészt "teljesen értelmetlen is, mert azok az információk, amelyek szükségesek lennének az eljárásához, azok számára nem megismerhetőek".

Ugyancsak a képviselő kérdésére válaszolva azt mondta: Magyarország az Isztambuli egyezményt "ideológiai elköteleződése miatt nem fogja ratifikálni", ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar kormány "maximálisan küzd" a kapcsolati erőszak ellen.  

Szabó Szabolcs, a bizottság momentumos tagja a korábbi államtitkár, Völner Pál korrupciógyanús ügyével összefüggésben azt vetette fel, felmerült-e Varga Juditban "a miniszteri alkalmasságának kérdése". Varga Judit válaszában azt mondta: az ő elsődleges feladata az volt, hogy biztosítsa "a léket kapott hajó vezetését", az államtitkár meghozta az egyetlen helyes döntést, lemondott, az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője az ügyészség, amely eljárást indított. Az ő feladata a minisztérium működőképességének biztosítása volt.

Kiss Jánosnak, a bizottság fideszes tagjának válaszolva Varga Judit arról beszélt, hogy a bírósági épületek felújítása költségvetési kérdés, de folyamatosan lobbizik érte.

Csák János: hosszú távú célok megfogalmazása az új tárca célja

Csák János kulturális és innovációs miniszterjelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága ülésén az Országházban 2022. május 19-én. MTI/Kovács Tamás

Hosszú távú célok megfogalmazása, aktív reagálás a felmerülő problémákra és proaktív jövőalakítás az újonnan létrehozott, a kultúráért és innovációért felelős minisztérium célja - mondta a miniszteri poszt várományosa a magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti meghallgatásán csütörtökön.

Csák János szerint fontos, hogy az új minisztérium gondolkodásmódjába is beépüljön a hosszú távú célok látása, képes legyen aktívan reagálni az új problémákra, mint amilyen az elmúlt időszakban a migrációs válság vagy a koronavírus-járvány volt.

Emellett ki kell választani azokat a területeket, amelyeken Magyarország képes proaktívan alakítani a jövőt.

Hozzátette: Magyarországnak rendelkezésére áll az a pénzügyi és emberi erőforrás, amellyel képes lehet arra, hogy részt vegyen a nemzetközi innovációs ökoszisztémákban.

Kiemelte: Magyarország, a Kárpát-medence és egész Európa jövője két oszlopon áll: a kultúrán - beleértve a családot is - és az innováción.

Arról is beszélt: az új tárca kialakítása mögött az az elképzelés állt, hogy az emberi élet egy hosszú utazás, amely a családban kezdődik, az iskolában folytatódik, majd egyesek a szakképzésbe, mások egyetemre kerülnek. Később van, akiből tudós lesz, másokból vállalkozó. "Végezetül pedig mindent áthat az innováció" - jelentette ki.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, a magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke a nemzetiségek legégetőbb problémájaként beszélt a nemzetiségi pedagógusképzésről, ezen belül a kis szakok létének fontosságáról, valamint az oktatás minőségi garanciáinak javításáról.

Több nemzetiségi szószóló is felvetette egy nemzetiségi befogadószínház létrehozásának szükségességét, azzal érvelve, hogy a felnövekvő generációkat a színház hatékonyan képes bevonni a nemzetiségi kultúra őrzésébe.

Szó volt arról is, hogy a hagyományos családmodell eltűnésével az anyanyelvi, így a nemzetiségi anyanyelvi oktatás is áthelyeződik a nevelési, oktatási intézményekbe, ezért is létfontosságú a nemzetiségi pedagógusképzés.

A nemzetiségi szószólók azt is kérték, hogy a jövőben a más országokkal kötött, a nemzetiségeket is érintő szerződéseket az előkészítési fázisban mutassák meg az érintett nemzetiség képviselőinek.

Csák János a felvetésekre reagálva kijelentette, nyitott az együttműködésre és az egyeztetésekre mind a pedagógusképzéssel, mind a szerződésekkel, mind pedig a befogadószínházzal kapcsolatban.

Fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek a híd szerepét töltik be Magyarország és a nemzetiség anyaországa között, és meglátása szerint az anyaországok fontos szakmai segítséget adhatnának a pedagógusképzésben is.

Megjegyezte: a nemzetiségi pedagógusképzésben érdemes lenne szakkollégiumi rendszerben is gondolkodni a jövőben.

Csák János kinevezését kulturális és innovációs miniszterré a magyarországi nemzetiségek bizottsága 12 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta.

MTI
  • Drágítaná a parkolást Karácsony
    Budapest évek óta szenved a fővárosi vezetés átgondolatlan kapkodásából fakadó hatalmas közlekedési dugók miatt, de ősztől Karácsony Gergely és stábja még a parkolási díjak általános emelésével is nehezíti majd az autósok életét. A legdrágább helyeken 600 forint lesz egy óra várakozás, s ott este 10 óráig lesz fizetős a parkolás. Mindeközben Karácsonyék jelentősen csökkentik az ingyenes parkolás lehetőségét.
  • Kétmilliós fizetést adna élettársának Jakab Péter
    A Metropol értesülése szerint a Jobbik frakciószabályzatának teljes átalakítását készíti elő a Jobbik bukott elnöke. Már meg is született az erről szóló tervezet, ami teljhatalommal ruházza fel őt. Jakab, miközben a szexbotrányba keveredett Földi István elnökjelöltségét támogatva lényegében visszatérésre készül, a parlamenti frakció pénzügyi kereteit is teljes egészében meg akarja szerezni – olvasható az oldalon.
  • Vidéken és a fővárosban is tarolt a Fidesz–KDNP az időközi választásokon
    Több helyen is időközi önkormányzati választást tartottak az országban. A kormánypártok fölényesen megnyerték a körzetek túlnyomó részét.
MTI Hírfelhasználó