Világos elképzelések - bizottsági meghallgatásokon a miniszterjelöltek 1.
Meghallgatták az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeit a parlamenti bizottságok. Szijjártó Péter és Pintér Sándor három grémium előtt is vázolta elképzeléseit.
2022. május 18. 23:17

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újabb kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. MTI/Balogh Zoltán

Szijjártó Péter az eddigi gazdaságpolitika folytatására tett ígéretet

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a választási eredmény megerősíti az eddig folytatott gazdaságpolitika helyességét, ezért folytatni kívánják. A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre, erről az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén beszélt szerdán Budapesten.

Miniszterjelölti meghallgatásán Szijjártó Péter hangsúlyozta: az a céljuk, hogy megvédjék az eddig elért eredményeket, a magyar emberek és vállalkozások vívmányait, amire jó alapot jelent az elmúlt évi 7,1 százalékos és az idei első negyedévi 8,2 százalékos gazdasági növekedés.

A következő időszakban az autóipar forradalma, az ellátási láncok biztosítása, a globális élelmiszerellátási válság és az energiaellátás biztosítása jelentik a legnagyobb kihívást - tette hozzá.

A politikus emlékeztetett arra, hogy mára az autóipar meghatározó ágazattá vált Magyarországon a feldolgozóiparon belül, így különösen fontos, hogy a hagyományos meghajtású autók gyártása mellett az elektromos meghajtású járművek gyártása is Magyarországra települjön.Ennek során a 2025-re a jelenlegi 50 gigawattórával szemben 2025-re 150 gigawattórára kívánják növelni az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártási kapacitásait.A miniszter szükségesnek nevezte az ellátási láncok lerövidítését, továbbá hangsúlyozta: a globális élelmiszerellátási válság miatt felértékelődik, hogy Magyarország a hazai élelmiszer-fogyasztás dupláját képes előállítani, ezért a jövőben intenzíven kívánják támogatni a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztéseket.Az energiaválság miatt szükségesnek ítélte a paksi erőmű-fejlesztés felgyorsítását is.

Úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság megerősödve került ki a világjárvány által okozott gazdasági válságból. A sikeres válságkezelés alapját jelentette, hogy nem a munkanélküliség finanszírozását, hanem megelőzését tartották az elsődleges feladatnak.

Ugyanakkor továbbra is jelentős vonzerőt jelent a külföldi befektetők számára Európa legalacsonyabb társasági adója, az infrastruktúra fejlesztése, illetve a politikai stabilitás– sorolta.

Mindennek nyomán 2021 a magyar gazdaság legsikeresebb éve volt. A 7,1 százalékos gazdasági növekedés mellett 119 milliárd euróra nőtt az exportteljesítmény, ami a 35. legmagasabb érték a világon.

Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 14 százalékkal, 2010 óta pedig 67 százalékkal nőtt a magyar gazdaság kivitele– tette hozzá.

A miniszter sikeresnek ítélte a keleti nyitást is, mert 2010 óta keleti irányba 45 százalékkal, déli irányba pedig 93 százalékkal nőtt a export volumene.A politikus szerint a beruházásösztönzés is sikeres volt, mert az elmúlt évben 96, összesen 1886 milliárd forintnyi beruházásról kötöttek megállapodást, amihez 271 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány.Az összehasonlítás kedvéért hozzáfűzte, hogy Lengyelország szintén 96, míg Csehország 53, Szlovákia pedig 29 beruházást vonzott ezen a módon az elmúlt évben.

Ellenzéki politikusok kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt években sokat tett a magyar energiaellátás diverzifikálása érdekében. Földgázrendszerünk a hét szomszédos ország közül hattal összeköttetésben áll. A kőolaj egyaránt érkezhet Ukrajna, továbbá az Adria csővezetéken Horvátország felől, illetve a villamosenergia-rendszerünk hamarosan mind a hét szomszédunkkal összekapcsolódik. Hosszú távú gázszállítási szerződést nem csupán Oroszországgal, hanem a Shellel is kötöttünk– ismertette.Az ország energiabiztonságát az orosz–ukrán háború miatt nem hajlandóak kockáztatni, vagyis mindent megtesznek azért, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát – szögezte le.

Kérdésre válaszolva azt mondta: az Európai Unió világossá tette, hogy a nukleáris energia polgári célú felhasználása mentesül a szankciók alól, ezért folytatni kívánják a paksi bővítést.

Mint mondta: Isztambulban találkozott a Roszatom vezetőivel, akik biztosították arról, hogy képesek a projekt megvalósítására. Vagyis az a cél, hogy a beruházás felgyorsítása nyomán 2030-ban üzembe helyezzék az új blokkokat – hangzott el.

Arról is szólt, hogy a hazai kőolaj-finomítási technológia ma az orosz olaj feldolgozására alkalmas, és az átállás négy évet, illetve 550 millió euró beruházását igényelné.A meghallgatáson köszönetet mondott az Ukrajnának nyújtott támogatásért Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló. Válaszként Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását hajtja végre Ukrajnának, és már 700 ezer Ukrajnából menekülőt engedett be, munkát és oktatást biztosítva azoknak, akik tartósan Magyarországon kívánnak maradni.Szijjártó Pétert 10 támogató és 3 ellenszavazat mellett a bizottság alkalmasnak találta a miniszteri tisztségre.

Szijjártó: továbbra is a nemzeti érdekérvényesítés határozza meg a döntéshozatalt

Továbbra is a nemzeti érdekérvényesítésre kell alapozni a külpolitikai döntéshozatalt; azért is még mindig ez a helyes út, mert a választás eredménye egyértelműen megerősítette a kormány politikáját - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újabb kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén.

A tárcavezető kiemelte: az elmúlt 12 évben, amelyet a Fidesz-KDNP kormányzással töltött, Európában és a világon is a válságok kora volt, és amikor azt hitték, túl vannak a nehezén, kitört a háború a szomszédban. A következő évek, évtizedek is a veszélyek, válságok korát hozzák el Európa, a világ és így Magyarország számára - értékelt, hozzátéve: biztonsági kihívásokkal kell majd szembenézni több tekintetben.

Szijjártó Péter azt mondta, az elmúlt 12 évben a kihívásokat sikerrel kezelte Magyarország, és ennek kulcsa az volt, hogy soha nem adták fel a törekvést a nemzeti érdek elérésére, minden döntésnél a nemzeti érdek volt a legfontosabb szempont.

Kifejtette: a világban kialakult állapotok következménye a fizikai biztonsági helyzet romlása, az állandósuló energiaellátási krízis, az élelmiszerellátási válság, a kényszer, hogy az eddig jól bevált kereskedelmi útvonalakat újratervezzék, valamint átstrukturálják a globális beszállítói láncokat.

A miniszter kitért rá: a szomszédban zajló háborúból Magyarországnak ki kell maradnia, a magyarok és az ország biztonságát meg kell védeni. Magyarország továbbra sem szállít fegyvert Ukrajnába, de elítéli az orosz katonai agressziót és kiáll Ukrajna mellett, az onnan menekülőket pedig ellátja - hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy fontos feladat az energiaellátás biztonságának garantálása, ezt veszélyezteti most az Európai Bizottság javaslata az orosz olajembargóról. Magyarország az uniós testülettől várja a probléma megoldását - tette hozzá.

Megjegyezte: az ukrajnai háború is rávilágít a regionális biztonság jelentőségére, ezért a nyugat-balkáni integrációs folyamatokat nagy erőkkel kell támogatni.

Több képviselő kérdésére Szijjártó Péter közölte: a korábbi öt európai szankciós csomagot elfogadták, ezért visszautasít minden megnyilvánulást, amely arra irányul, hogy Magyarország ellehetetlenítette volna az egységes választ. A versailles-i EU-csúcson megállapodtak, hogy csak olyan döntést hoznak, amely figyelembe veszi az országok eltérő energiaellátási szerkezetét, de az Európai Bizottság javaslata ezzel ellentétes - mutatott rá.

Ugyancsak több képviselő érdeklődött a visegrádi négyek (V4) együttműködéséről. Szijjártó Péter kijelentette: a V4 "halálhírét" már sokszor keltették, mert sokaknak nem érdeke ez az együttműködés. A V4 alapja, hogy azokon a területeken működnek együtt, amelyeken hasonló álláspontot képviselnek - magyarázta.

A bizottság 6 igen szavazattal - 1 nem és 2 tartózkodás mellett - támogatta Szijjártó Péter újabb kinevezését a külgazdasági és külügyminiszteri posztra.

Folytatjuk az eddigi nemzetpolitikát

A választópolgárok megerősítették a kormány nemzetpolitikai stratégiájának támogatását, így a kormány folytatja azt, amit az elmúlt 12 évben elvégzett a nemzetpolitika területén - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának szerdai ülésén.

Az újrajelölt tárcavezető kifejtette: továbbra is azt a megközelítést alkalmazzák, hogy minden magyar felelős minden magyarért, valamint a nemzetről, a nemzet jövőjéről szóló fontos döntések meghozatalában számítanak a nemzet minden tagjára.
Kitért rá: a választáson rekordszámban vettek részt a határon túli magyarok, ami azt mutatja, hogy ők is fontosnak tartják, hogy a nemzet jövőjéről szóló döntésekben a nemzet minden tagja részt vegyen. "A mi politikai családunk részéről nyilvánvalóan megtisztelőnek tartjuk", hogy ezeknek a szavazatoknak a 93 százalékát mi kaptuk - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a jövőben is kiállnak minden magyarért, függetlenül attól, hogy a határon innen vagy túl él.
 
Közölte: a nemzetpolitikai stratégia akkor sikeres, ha megkérdezik a határon túli magyarokat, hogy mire van szükségük, és 2015-ben erre a kérdésre ők azt mondták, hogy azt szeretnék, ha gazdaságilag erősítenék meg a közösségeiket, ezért indították el a gazdaságfejlesztési programokat.

Elmondta: eddig több mint 60 ezer vállalatnak adtak támogatást összesen 200 milliárd forint értékben, és e a támogatásnak a nyomán 394 milliárd forintnyi beruházás jött létre határon túli magyarlakta területeken. A magyar gazdaság ma már olyan formában van, hogy évről évre ki tudja termelni azokat a forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a határon túli magyarlakta területeken is finanszírozzanak beruházásokat a helyi vállalkozások számára - mutatott rá.

Kiemelte: ezek a programok beváltották a reményeket, és a szomszédos országok többségével arra az álláspontra helyezkedtek, hogy "ez mindenkinek jó", hiszen a beruházás a szomszédos ország területén valósul meg, ott történik az adófizetés, a foglalkoztatás, a beszállítók alkalmazása.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy amióta kormányoznak, jelentősen növelték a nemzetpolitikai célú összkormányzati forrásokat. Ebből a szempontból kiemelte az anyanyelvi oktatásnak, az egyházi intézmények felújításának, építésének és a sportélet támogatásának a jelentőségét.

Hangsúlyozta: az a cél, hogy "legyünk jóban a szomszédokkal, mert jóban lenni jobb, mint rosszban", ráadásul ha jóban vannak egy szomszédos országgal, az jó a határon túli magyar nemzeti közösségnek is, és ebből a szempontból sokat értek el az elmúlt időben.

Emlékeztetett: az erdélyi és vajdasági magyar közösség kormányalkotó tényező a saját országában.

Kárpátalját illetően közölte: az ottani kormányzó korrekt partnerük. Folytatják a humanitárius segítségnyújtást Ukrajnának, és kitartanak álláspontjuk mellett, hogy nem szállítanak fegyvert az országba - jelentette ki.

A miniszter több képviselő érdeklődésére közölte: remélhetőleg mielőbb vége lesz az ukrajnai háborúnak, és akkor egyebek mellett a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program felpörgetésével igyekeznek majd segíteni az ottani magyar közösségnek. A háború miatt zárójelbe tették a korábbi vitákat Ukrajnával - tette hozzá.

A bizottság végül 6 igen szavazattal támogatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszteri kinevezését.

Pintér Sándor változatlan célokkal vezetné a Belügyminisztériumot

Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt (középen) beszél meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Mellette balról Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, jobbról Tóth Tamás, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. MTI/Kovács Attila

Pintér Sándor változatlan célokkal vezetné a Belügyminisztériumot. A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában szerdán arról beszélt, kiemelt feladata lesz a rendvédelmi szervek hivatásos állománya illetményének rendezése, az ország gazdasági teljesítőképességének függvényében.

Miniszterjelölti meghallgatásán Pintér Sándor kiemelte, az országban továbbra is rend van, 2010 óta folyamatosan csökken a bűncselekmények száma, a közterületen elkövetettek száma például 115 ezerről 46 ezerre csökkent. Mint mondta, ez is azt mutatja, hogy a büntetőpolitika helyes úton jár. Az állampolgárok biztonságérzete lényegesen jobb, mint 12 évvel ezelőtt, és célkitűzésük, hogy a következő időszakban tovább javuljon. Ebben nemcsak a rendőri munkának van szerepe, hanem az állampolgárok jogkövető magatartásának is - jegyezte meg.

Elmondta: nem kíván ezen a területen változtatni, a rendvédelmi vezetők kiemelkedő munkát végeztek, amit nemzetközi szinten is elismernek.

Hozzátette: rendészeti területen kiemelt feladata a hivatalos állomány illetményének rendezése, mert bár az elmúlt időszakban jelentős egyszeri támogatást kaptak, szeretné, ha az rendszeressé válna és beépülne a havi illetményükbe. Megjegyezte: a mindenkori gazdaság ereje határozza meg, milyen módon tudja fizetni az államigazgatás területén dolgozókat és bízik benne, a gazdaság fejlődése tovább folytatódik, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy a munkatársakat még jobban elismerjék és megfizessék.

Elmondta, a leszerelési tilalom megszűnése után sem tart tömeges leszereléstől.
 
Szólt arról is, hogy a büntetés-végrehajtásban volt az egyik legnagyobb fejlődés az elmúlt ciklusban, új börtönkomplexumokat hoztak létre, ezeket pedig tovább kell fejleszteni, hogy helyet biztosítsanak az új fogvatartottaknak. A "csúcson" 19 ezer fogvatartott volt, most 18 800 körül van a létszámuk.

Beszámolt arról is, hogy a katasztrófavédelem területén jelentős fejlesztés volt, ezt tovább akarják folytatni.

A bevándorlási hivatalból megalakult az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a területen az átalakulás megtörtént, a koncepciófejlesztés pedig Halmosi Zsolt főigazgató feladata lesz - ismertette.

Szólt arról is, hogy a hivatásos állomány oktatását, képzését a kor követelményeihez kell alakítani. Jelezte: a jelenleginél pontosabb, precízebb teljesítményértékelést szeretne bevezetni, amely szervezetekre és egyénekre is kiterjedne.

Szükségesek a további technikai fejlesztéseket - közölte -, mert amelyik ország ebben elmarad, az elmarad a közbiztonság, a rend megteremtésének lehetőségében. Emlékeztetett, hogy a BM eddig is élen járt az informatikai fejlesztésekben, és szeretné, ha ez a jövőben "hatványozottabban megjelenne".

Elmondta azt is, az ukrán-orosz háború rávilágított arra, mennyire fontos az informatikai rendszerek védelme; az államigazgatási szervek elleni támadások ma már részei a hadviselésnek, ezért a védekezésre a jövőben jelentős hangsúlyt kell fektetni.

Kérdésre válaszolva elmondta, az ukrajnai háború elől - Ukrajna és Románia felől - 1,246 millió menekülő ember érkezett február 26. óta, és 117 ezer ideiglenes tartózkodási engedélyt állítottak ki nekik. Emlékeztetett rá: a menekültek ellátásban segítséget nyújtanak az egyházi és civil szervetek. Magyarország büszke lehet a menekültek ellátásban eddig nyújtott teljesítményére - jelentette ki -, és jelezte, biztos abban, hogy a későbbiekben is képesek megszervezni a menekülők magyarországi ellátását, az egészségügy pedig kész a sebesült katonák és civilek ellátására.

Pintér Sándort kérdezték arról, hogy elkerül a tárcától a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) valamint minden titkosszolgálat. Ezzel kapcsolatban elmondta: államvezetési kérdésnek tekinti ezt, a változás a kormányzati munka segítését, a gyorsabb reagálóképesség kialakítását szolgálja.

Kérdésre válaszolva azt mondta, az átalakítás semmilyen bizonytalanságot nem fog okozni, mert nem lesz személy változás a vezetők esetében, ezentúl is Papp Károly vezeti majd az egységeket.

Harangozó Tamás (MSZP) kérdésére, hogy miként kerül a BM-hez az oktatás és az egészségügy, Pintér Sándor felidézte: erre már korábban is volt példa, és jelezte, a tárca feladatait mindig a kor követelményeinek megfelelően kell meghatározni, és bízik benne, a jelenlegi vezetők ezeknek a követelményeknek meg tudnak felelni.

A miniszterjelölt jelezte: parlamenti államtitkára Rétvári Bence lesz, Papp Károly rendészeti államtitkár más beosztást fog kapni, a rendvédelmi szervek felső vezetésében pedig nem tervez személyi változtatást.

A honvédelmi és rendészeti bizottság 6 igen szavazattal, 2 ellenzéki képviselő tartózkodásával támogatta Pintér Sándor belügyminiszteri kinevezését.

Pintér: jó kezekbe kerül az egészségügy

Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt szerint azzal, hogy az egészségügy a tárcája irányítása alá kerül, jó kezekben lesz az ágazat.

A régi-új tárcavezető szerdán az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, a már lerakott alapokon szeretne tovább építkezni közös munkával.

A politikus az egészségügy informatikai hátterének fejlesztését, bővítését, a szociális területeken az állam mellett az egyházakra, civil szervezetekre történő támaszkodást emelte ki, valamint beszélt a fogyatékossággal élő emberek élet- és munkakörülményeinek javításáról, az alapellátás jobb illeszkedéséről a szakellátáshoz, a várólisták csökkentéséről és az egészségügyi statisztikák rendbetételéről is.

Pintér Sándor kijelentette: megnyugtat mindenkit, gyógyítani nem fog, és nem egyedül szeretné vezetni a népjóléti területet. Elmondása szerint a "törzsi vezetésben" hisz, ahol minden szakterület képviselője elmondhatja véleményét, tudásával hozzájárulhat az ágazat jobbításához.

A jó megvalósításhoz nélkülözhetetlen a megfelelő előkészítés, szervezés, rend a végrehajtásban, valamint a teljesítmény mérése és a minőségellenőrzés - nyomatékosította Pintér Sándor. Azt mondta, valamelyest ismeri az egészségügyi ágazatot, hiszen a pandémia alatt az operatív törzs irányításával már szerzett tapasztalatot.

A szociális segítségnyújtás témakörét említve azt mondta, az emberek sajátosan értelmezik a másokról gondoskodást, úgy gondolják, mintha az kizárólag állami monopólium, feladat lenne.

Pintér Sándor szerint azonban ez társadalmi összefogást igénylő feladat, ahol egy-egy célfeladat ellátásában kiemelten számít az egyházakra, a civil szervezetekre, az önkormányzatokra és a családokra is.

Szeretné az e téren eddig összegyűlt tapasztalatokat hasznosítani, és ugyanígy számít a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknál is az egyházi szereplőkre. Ezen a területen jelentősen emelné az egyházi közreműködés arányát.

A fogyatékossággal élő emberek esetében - akiknél ez lehetséges - meg kell teremteni az önálló élet lehetőségét képzéssel, munkahelyteremtéssel, a munkaadók ösztönzésével. Jelezte, elégedetlen a megváltozott munkaképességűek 44 százalékos foglalkoztatási rátájával, mint mondta: a következő ciklusra szeretné elérni a 60-70 százalékot.

Az egészségügyet érintve Pintér Sándor azt mondta: olyan rendszert és lehetőségeket szeretne kialakítani, amely jobb ellátást eredményez. Hozzátette: kitart az öt nemzeti egészségügyi program mellett, megerősítve a népegészségüggyel.

A szakdolgozók helyzetén - mondta - van mit javítani, különösen a diplomás szakdolgozók helyzetét kell rendezni.

Úgy látja, az egészségügyi jogállási törvény jó irány, a hálapénz rendezése megtörtént, azonban a tapasztalatok szerint "van egy orvosi réteg, amely megpróbálja a (hálapénzről szóló) jogszabályt kijátszani".

Pintér Sándor hangsúlyozta: a hálapénz elfogadása vesztegetés, a paraszolvencia "egy belső rákos daganat az egészségügy területén, és továbbra is a rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményt elérni".

Ezenkívül szeretné hatékonyabbá tenni a különféle források felhasználásának ellenőrzését, az intézményi gazdálkodást és a minőségi ellenőrzést. Ez jelenti a szervezetek és az orvosok elvégzett munkájának ellenőrzését és minőségi megítélését - mondta. Véleménye szerint ezek a későbbiekben jobbá, eredményesebbé teszik az ellátást.

Át kell tekinteni az orvosképzést is, és bár ez a terület nem a Belügyminisztérium alá tartozik, csak jól képzett, a technológiai vívmányokat használó orvosokkal lehet jól gyógyítani - mondta.

További feladatként jelölte meg a miniszter a népegészségügy megerősítését, az alapellátás jobb illeszkedését a szakellátáshoz, valamint az ügyeleti rendszer racionalizálását.

Mindennek keretet és "hátteret" adnak az informatikai fejlesztések, a digitális rendszerek és a mesterséges intelligencia. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási teret (eeszt) tovább kell fejleszteni, és lehetővé kell tenni, hogy egy rendszeren belül a háziorvosi ellátáson át a gyógyításig minden fázis végigkísérhető legyen. Fejleszteni kell a telemedicina rendszerét is - mondta a belügyminiszter-jelölt.

Pintér Sándor konstruktív együttműködést szeretne valamennyi kórházigazgatóval, a szakmai kollégiumokkal, az orvosi és a gyógyszerészi kamarával. Jelezte: egészségügyi tudományos tanácsadói testületet hoznak létre a Belügyminisztériumon belül.

Képviselői kérdésre a belügyminiszter-jelölt elmondta, a gyermekétkeztetés gyakorlata jó, azonban érdemes megfontolni, hogy a kistelepüléseken nem lenne-e érdemes azt közfoglalkoztatással megoldani. Ebbe akár a büntetés-végrehajtás is bekapcsolódhatna alapanyag-beszállítással - tette hozzá.

Pintér Sándor kitért arra, hogy az orvoslétszámot meghatározó statisztikákat is rendbe kell tenni. Mint mondta, arról, hány praktizáló orvos van ma Magyarországon, minden szervezetnek és hatóságnak eltérő számai vannak.

A koronavírus-járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépekkel kapcsolatban Pintér Sándor elmondta, azokat leltározták, szervizelték és vagy kórházak használják vagy készenlétben vannak.

Szintén képviselői kérdésre válaszolva a politikus közölte: az Ukrajnából érkezők ellátására is felkészült az ellátórendszer, azonban eddig kétszáz alatt volt a kórházi ellátásra szorulók száma, lőtt sebbel kevesebb, mint tíz embert kellett ellátni.

Pintér Sándort a népjóléti bizottság tíz igen, három nem szavazattal alkalmasnak találta a miniszteri poszt betöltésére. Munkájában Rétvári Bence parlamenti államtitkárként fogja segíteni, és a minisztériumban dolgozik majd Fülöp Attila korábbi szociális ügyekért felelős államtitkár is.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság élén továbbra is Jenei Zoltán segíti a belügyminisztert.

Pintér Sándor együttműködést, folyamatosságot ígért a kulturális bizottságban

Együttműködést és folyamatosságot, a megkezdett építkezés továbbvitelét ígérte Pintér Sándor miniszterjelölti meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottságának szerdai ülésén.

Az új kormányzati struktúrában a közoktatásügyet is magában foglaló belügyi tárcát 2010 óta vezető miniszter közölte: továbbviszik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, a Nemzeti Alaptantervben (Nat) pedig egyelőre nem várható változás. Jelezte: a Nat módosítására a 2020-as változtatás eredményeinek ismeretében kerülhet sor.

Pintér Sándor hangsúlyozta, a fókuszban a tankönyv- és a tartalomfejlesztés feladatai állnak, és továbbra is minden tanuló ingyenesen jut majd hozzá a tankönyvekhez. Kiemelte, a tankönyvek fejlesztésénél lényeges szempont az informatika gyors változása. Hozzátette, a digitális fejlesztés eleme az informatikai tudás mellett az eszközök kezelésének oktatása is.

Aki most nem alkalmazza az informatikát, nem fejleszti az informatikát, az lemarad a fejlődésben - jelentette ki, hozzátéve, a versenyben maradáshoz a tanárok képzésére is szükség van.

Célként említette a használható tudás átadását, olyan ifjúság nevelését, amelyik "az Európai Unió élmezőnyébe képes vezetni Magyarországot".

Hangsúlyozta, a folyamatos változást figyelembe kell venni, különben vesztébe kényszerítjük a társadalmat. Arról beszélt, azonos színvonalú és megfelelő eszközellátást kell biztosítani az iskoláknak, felvetve, hogy szükség van-e ennyi iskolára, például csekély létszámú évfolyamok esetén.    
 
Pintér Sándor fontosnak nevezte a nyelvi kompetenciák erősítését, a digitális készségek fejlesztését, valamint azt, hogy az oktatási rendszer minden tehetséget felismerjen, közülük pedig senki ne kallódjon el.

Kitért arra, hogy az iskolai nyelvoktatás eddig nem hozta az elvárt eredményeket, majd célként említette a külföldi nyelvoktatási program folytatását.

Pintér Sándor szerint a nemzetközileg elismert nagy diplomáciai nyelvek és a környező államok nyelvét kellene elsőbbségben részesíteni az oktatásban.

A teljesítmény- és minőségmérés, valamint a modernizáció fontosságát hangsúlyozva folyamatos értékelést ígért, amellyel nyomon követhető, hogy szeptembertől a tanév végéig milyen fejlődést ért el diákjainál a pedagógus. Megemlítette: az esélyteremtéshez a diákok képességeinek felmérésére is szükség van.

Kiemelte: a következő időszakban jelentős uniós források érkezhetnek a szférába, elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre.

Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van - fogalmazott Pintér Sándor az iskolai erőszak visszaszorításának fontosságát hangsúlyozva, majd jelezte, száznál több iskola kíván csatlakozni az iskolarendőr-programhoz, mert látják, hogy ez milyen mértékben segíti az oktatást.

Amikor a pedagóguspálya anyagi elismertségéről kérdezték, jelezte, egyértelmű, hogy a béreken javítani kell, ahogy az is, hogy "ez nem egy elhatározás kérdése", hanem az ország gazdasági helyzetéé. Kiemelte, nem ígér semmit ezen a területen, majd hozzátette, a rendőrségi fizetések a jó szervezettség és teljesítmény dacára nem sokkal előzik meg a pedagógusokét.

A közoktatás résztvevőinek terheivel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Pintér Sándor azt mondta, a hazai tanárok és diákok óraszáma az uniós átlag körül van, de szerinte ebben az összehasonlításban azokat az országokat kellene alapul venni, amelyek tudománya, gazdasága "kitört" az utóbbi években; ezekhez képest viszont Magyarországon kétharmadnyi a terhelés. Hozzátette, a kérdés az, "hova akarunk továbbmenni".

Meghallgatásán Pintér Sándor elmondta: parlamenti államtitkárként  Rétvári Bence, köznevelési államtitkárként pedig Maruzsa Zoltán foglalkozik majd a szakterülettel.

Az Országgyűlés kulturális bizottsága 12 igen szavazattal, 5 ellenszavazat mellett támogatta a jelölt miniszteri kinevezését.
 

 

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó