Orbán: Esztergom rangjának visszaállítása régi adósság
Esztergom rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap azon szentmise után, amelyet Esztergom megyei jogú várossá válása napján tartottak az esztergomi bazilikában.
2022. május 1. 17:21

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítása alkalmából tartott szentmisén az esztergomi bazilikában 2022. május 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A kormányfő országos jelentőségűnek nevezte a várost, amelyről azt mondta: minden magyarnak otthona, még akkor is, ha nem tud róla.

"Ma lerójuk, amivel mi magyarok saját magunknak tartozunk" - hangsúlyozta, hozzátéve: a város az elmúlt években tettekkel bizonyította, hogy nemcsak történelme teszi az egyik legfontosabb magyar várossá, hanem polgárainak szorgalma, ereje, kultúrája és hazaszeretete is.

A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a város sorsa és a magyarság történelme szétválaszthatatlanul összefonódott. "Esztergom a mi szellemi központunk, egyben legfontosabb kapcsolatunk azzal a nyugati-keresztény civilizációval, amelynek több mint ezer éve részévé váltunk" - fogalmazott.

Esztergom nélkül a magyar államiság is elképzelhetetlen lenne - mutatott rá. Orbán Viktor a prímási intézményt Magyarország "első alkotmánybíróságának" is nevezte, mondván: a koronázás feladatán túl az esztergomi érsek kötelessége volt, hogy figyelmeztesse a királyt az alkotmány tiszteletben tartására.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítása alkalmából tartott szentmisén az esztergomi bazilikában 2022. május 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Azt is felidézte, hogy a bajok az egykori fővárost sem kerülték el: a tatárok feldúlták, majd idegen zsoldosok elárulták a töröknek. Az elmúlt száz év, ahogy az egész országot, úgy Esztergomot is megviselte, hiszen ahogyan az ország a kétharmadát elvesztette, "az ország közepén ékeskedő Esztergomból határváros lett".

A "koporsószöget" a kommunisták verték be 1950-ben, a régi vármegyék rendszerének felszámolásával - fogalmazott.

Ma azért vagyunk itt, hogy ezt az országos jelentőségű várost visszahelyezzük régi rangjába - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök (k) közös fényképet készít résztvevőkkel az Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítása alkalmából tartott szentmise után az esztergomi bazilika előtt 2022. május 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Erdő Péter: Esztergom vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója

Szent István korában Esztergom az ország világi és lelki központja volt, innen sugárzott ki a keresztény misszió szerte az országba és mindmáig ez a város vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója - mondta Erdő Péter vasárnap az esztergomi bazilikában.

A bíboros, esztergom-budapesti érsek az Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítása alkalmából tartott szentmisén beszélt.

Felidézte, hogy a középkorban az egyházi kultúra, az írásbeliség, a zenei és a művészeti élet központja volt Esztergom, majd a török uralom elől csak hazánk vallási és kulturális kincseinek egy részét sikerült megmenteni. Ami megmenekült, az a 19. században visszatért a városba.

"Ha városban található gyűjtemények feltárják gazdagságukat az érdeklődőknek, ismét felemelheti a fejét ez a székesegyház is, mert valósággá válik az ősi felirat: Magyarország egyházainak anyja és feje" - jelentette ki Erdő Péter.

Ma gyakran félelemmel nézzük a világot - mondta a bíboros, majd hozzátette: azt gondoljuk, hogy Krisztus üzenete csak a mi kultúránkon belül eleven, a más kultúrájú népek pedig számban és sokszor elszántságban is felülmúlnak minket, Jézus azonban mindenkihez küldi tanítványait.

A bíboros emlékeztetett arra, hogy a keresztény misszió élharcosainak volt bátorságuk teljesen más kultúrájú, félelmetesnek látszó népek közé menni. Nem gyarmatosítani, hanem csak Krisztus örömhírét továbbadni.

"Nekünk is át kell éreznünk, hogy a missziós küldetés ma is sürgető feladat, minden társadalmi környezetben és minden nép között. Ha küldetésünk van minden emberhez és meg kell teremtenünk az igazság, a szeretet és a kultúra szigeteit, akkor Esztergomra is gondolunk" - mondta Erdő Péter.

A bíboros a párbeszéd városának nevezte Esztergomot, majd azt mondta, hogy az egyházi élet itt összefonódik a kultúrával, iskolavárosként egyházmegyei és szerzetesi iskolák adják tovább a keresztény kultúra örökségét sok ezer fiatalnak.

Szólt arról, hogy a hittudományi főiskola, a szeminárium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ugyancsak emeli az itt folyó szellemi munka rangját, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik Esztergom megyei jogú várossá emelését lehetővé tették.

Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere köszöntőjében értékes és áldott pillanatnak nevezte a megyei jogú városi rang elnyerését, "mely fennmarad az idők végeztéig. Történelmi pillanat, mely összekapcsolja a múltat a jelennel, és a jövőnek is üzen" - mondta a politikus.

Kiemelte, az ezeréves Esztergomot a megyei jogú státusz jogállásra történelmének és a kárpát-medencei összmagyarság egyik jelképeként betöltött szerepénél fogva gondolta érdemesnek a város vezetése.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy a város több mint 900 éven át megyeszékhely volt, és 2019-ben azzal az ígérettel tett esküt a település vezetésére, hogy visszaállítják Esztergom régi rangját.

Hernádi Ádám szólt arról is, a jövőben úgy kell építkezniük, hogy minden szempontból méltók legyenek a megyei jogú város rangra, és folytatniuk kell a megkezdett fejlesztéseket a város és a térség javára.

Fotó: Wágner Csapó József

Erdő Péter homíliáját teljes egészében közöljük

Krisztusban Kedves Testvéreim!

A feltámadás titka és az Egyház titka elválaszthatatlan egymástól. Ezt bontja ki a mai evangélium.

1. Tibériás tavánál a találkozás Jézussal visszaidézi a tanítványok meghívásának idejét. Akkor is ott találkoznak, akkor is a háló körül foglalatoskodnak, onnan szólítja el Jézus, hogy kövessék őt. Mint egy nagy rondó tér vissza a halászok elhívása az evangéliumi történet elején és végén.

De hát miféle halászat is az a húsvét utáni? Talán benne van ugyanaz, ami az emmauszi tanítványok csüggedt távozásában. Pedig már találkoztak a Feltámadottal! Már megvan a hitük és az örömük, hogy Jézus él. De mégis, mit jelent ez a mindennapokban?

Valamiből élni kell, ha egyszer halászok voltak, mennek vissza halászni. De nem fognak semmit. És találkoznak Jézussal, először nem ismerik fel, csak érzik, hogy Ő az, majd a szavára kivetik a hálót. És a halfogás már nem a hétköznapi foglalkozásukhoz visszatérő tanítványoknak az eredményes munkája, hanem valami csodálatos dolog. Az evangéliumi történet elején Jézus elszólítja a halászokat, hogy emberhalászokká tegye őket, itt a végén megmutatja, hogy milyen eredmény, milyen sors vár arra, aki belefog ebbe a munkába. Hiába fáradoznak egész éjszaka a saját erejükből. De a Jézus szavára kivetett háló elképzelhetetlenül bőséges halfogást hoz, és az Egyház tudatában, az Egyház elmélkedésében az a 153 nagy hal nagyon sokat jelent.

2. Volt idő, mikor a halak fajtáit számlálva, az emberek úgy tartották, összesen 153 fajta hal létezik. Az lenne tehát ennek a számnak az üzenete, hogy minden fajta emberhez szól az Egyház küldetése, minden fajta embert az üdvösségre szán az Isten, és az Egyháznak kell őket Jézus küldetésének erejében odavezetni.

Ma gyakran félelemmel nézzük a világot. Azt gondoljuk, hogy Krisztus üzenete csak a mi kultúránkon belül eleven, a más kultúrájú népek pedig számban és sokszor elszántságban is felülmúlnak minket. Jézus azonban mindenkihez küldi tanítványait. Az ókori világ bukásakor is sokan azt hitték, a római birodalommal együtt megroppan a kereszténység. De bátor szerzetesek, püspökök és világiak létrehozták a minőség szigeteit, ahol a kultúra és a kereszténység kincseit őrizték és fejlesztették. Ilyen központok voltak a legkiválóbb kolostorok. Ugyanakkor a szenteket, a misszió apostoli lelkű élharcosait például Szent Adalbertet, a vértanú prágai püspököt, ennek a székesegyháznak a védőszentjét égette, nyugtalanította s missziós küldetés. Neki és a hozzá hasonlóknak volt bátorságuk ahhoz is, hogy a teljesen más kultúrájú, vadnak, barbárnak, félelmetesnek látszó népek közé menjenek. Nem gyarmatosítani akartak, nem is a világi hatalom terjeszkedését előkészíteni, hanem csakis Krisztus örömhírét továbbadni. Nekünk is át kell éreznünk, hogy a missziós küldetés ma is sürgető feladat, minden társadalmi környezetben és minden nép között.

A mai vasárnap evangéliuma különösen is üzen számunkra. Ha küldetésünk van minden emberhez és meg kell teremtenünk az igazság, a szeretet és a kultúra szigeteit, akkor Esztergomra is gondolunk.

Szent István korában ez a város az egész ország világi és lelki központja volt. Innen sugárzott ki a keresztény misszió szerte az országba. A középkor évszázadaiban az egyházi kultúra, az írásbeliség, a zenei és a művészeti élet központja volt Esztergom.

Ma is csodáljuk a liturgikus zene emlékeit, amelyek a főszékesegyházi könyvtárban fennmaradtak. Amikor a török uralom elől az egyházi és világi kultúra értékeinek színe-javát a prímás és a káptalan Pozsonyba és Nagyszombatba menekítette, csak kis részét tudta megmenteni hazánk vallási és kulturális kincseinek. De ami megmenekült, az a 19. században visszatért a városba. Ezért mindmáig Esztergom vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója. Ha azok a gyűjtemények, amelyek a városban találhatók, értő kutatók munkája nyomán feltárják gazdagságukat a hazai és a külföldi érdeklődőknek, ezzel ismét felemelheti a fejét ez a székesegyház is, mert újra valóssággá válik az ősi felirat: Magyarország egyházainak anyja és feje.

Egyházi életünk itt, Esztergomban szorosan összefonódik a kultúrával. Igazi iskolaváros vagyunk, egyházmegyei és szerzetesi iskolák adják tovább a keresztény kultúra örökségét sok ezer fiatalnak. A Hittudományi Főiskola, a szeminárium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ugyancsak emeli az itt folyó szellemi munka rangját.

Esztergom a párbeszéd városa is.

A Szent Adalbert Központ sok nemzetközi konferenciának és ökumenikus rendezvénynek ad otthont. Az eucharisztikus kongresszus idején itt tartottuk a nemzetközi tudományos konferenciát. De ezen a héten is itt gyűltek össze a Communio című nemzetközi katolikus folyóirat szerkesztőbizottságai, hogy meghatározzák a közös munka témáit a következő két évre. Az elmúlt években sor került itt egyházjogtörténeti világkongresszusra. Ennek munkálatait nagy kötetben adtuk ki a Vatikánban. A címlapon pedig ott áll Esztergom neve. Folytathatnánk a sort, de folytassa inkább a történelem és a Gondviselés. Adja Isten, hogy újra a vallási és kulturális élet minőségi központja legyünk, és innen sugározzon szét az a missziós lelkület, amely hazánk és Európa igazi megújulását hozhatja.

Köszönetet illeti mindazokat, akik Esztergom megyei jogú várossá emelését lehetővé tették. Kérjük számukra és mindannyian számára Isten áldását. Ámen.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó