Nem tiszteli a baloldal a népszavazás intézményét
Lomnici Zoltán: A bojkottra biztató pártok nemcsak az LMBTQ-propaganda mellett foglalnak állást, hanem a demokratikus folyamatokba vetett társadalmi bizalmat is rombolják.
2022. március 12. 11:48

Fotó: MH/Katona László

A Soros Györgyhöz köthető álcivil szervezetek tendenciózusan érvénytelen szavazatok leadására szólítják fel az állampolgárokat, ezzel pedig nemcsak az Alaptörvényben deklarált érvényességi küszöb adta lehetőséggel élnek vissza, hanem antidemokratikus magatartást valósítanak meg – jelentette ki lapunknak Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

 

– Mi számít választási csalásnak a törvény szerint?

– A választás, népszavazás és euró­pai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt az követi el, aki annak során erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást vagy aláírást, jogosultság nélkül szavaz, jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát, meghamisítja az eredményeket, a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el.

– Ki követheti el a választási csalást?

– Bármely természetes személy elkövetheti, és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Egyes magatartásoknak vannak tipikus elkövetői, az ajánlások erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással történő megszerzését többnyire politikusok, illetve a velük együttműködő személyek valósítják meg. A választás titkosságának megsértését és az eredmény meghamisítását elsősorban a szavazatszámláló bizottságok tagjai követhetik el, hiszen az ő feladatuk a szavazás lebonyolítása, a választás tisztaságának, törvényességének a biztosítása, illetve a választás szavazóköri eredményének a megállapítása.

– Törvényt sért az, aki választási csalásra biztatja az embereket?

– Igen, törvényt sért, sőt a büntető törvénykönyvben nevesített bűncselekményt valósít meg, amennyiben a bűncselekményt legalább a kísérlet szakába juttatja. Elkövetőnek minősül a tettes mellett a közvetett tettes és a társtettes, valamint a felbujtó és a bűnsegéd is. A választási csalás bűncselekmény, az erre való biztatás pedig szándékos rábírásnak minősül, tehát aki választási csalásra biztatja az embereket, annak a büntetőjogi felelősségét felbujtóként meg kell állapítani, amennyiben a biztatás hatására a felbujtott személy bűncselekmény elkövetésére határozza el magát, és ennek nyomán legalább megkísérli a bűncselekmény elkövetését.

– Mi vonatkozik a felbujtókra?

– A felbujtóra a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni, azaz aki mást a választás, népszavazás rendje elleni bűncselekmény elkövetésére rábír, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A felbujtás elkövetési magatartása a rábírás, melynek módját a Btk. nem konkretizálja, így – a közvetett tettességet eredményező, beszámítási képességet kizáró kényszer és fenyegetés, valamint a szándékosságot kizáró megtévesztés kivételével – bármilyen magatartás alkalmas lehet a felbujtás megállapítására, ha annak nyomán a későbbi tettesben kialakul a szilárd elhatározás, és a bűntettet legalább a kísérlet szakába juttatja.

– A választási lapok helytelen kitöltésére való buzdítás morálisan elfogadható?

– Nemcsak morálisan elfogadhatatlan, hanem szembemegy a demokratikus folyamatok teljes szellemiségével is. Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép, a nép pedig a hatalmát közvetetten, választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás kiemelt fontosságú részei az országgyűlési választások és a népszavazások.

A felelős állampolgári döntés hazánk kiemelt érdeke. A választási lapok helytelen kitöltésére való buzdításnak elsősorban a népszavassal összefüggésben van relevanciája, nem pedig országgyűlési választási szavazólapon, hiszen utóbbi esetében a pártok érdeke nem az, hogy az emberek érvénytelenül szavazzanak, hanem az, hogy az adott pártra adják le a voksukat. A referendumnál más a helyzet, ugyanis Alaptörvény értelmében az országos népszavazás csak akkor érvényes, ha azon az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. Ennek megfelelően, ha „elég” érvénytelen szavazat kerül leadásra, érvénytelen lehet a referendum, függetlenül attól, hogy a jogintézményt tiszteletben tartó, érvényesen szavazók túlnyomó többsége adott esetben ugyanazt a választ adná a feltett kérdésre.

– Milyen „hagyományai” vannak hazánkban ennek a gyakorlatnak?

– A Soros Györgyhöz köthető álcivil szervezetek tendenciózusan érvénytelen szavazatok leadására szólítják fel az állampolgárokat, ezzel pedig nemcsak az Alaptörvényben deklarált érvényességi küszöb adta lehetőséggel élnek vissza, hanem antidemokratikus magatartást valósítanak meg.

Mind a 2016-os, kötelező betelepítésről szóló népszavazással, mind az április 3-án tartandó gyermekvédelmi népszavazással összefüggésben is az a morálisan elfogadhatatlan helyzet állt elő, hogy a nyílt társadalom eszmerendszerét valló NGO-k a hazai demokratikus folyamatok leépítéséért dolgozva, úgynevezett „aktív bojkottra” buzdítják a választókat. A kvótanépszavazásnál a Magyar Helsinki Bizottság élt ezzel az antidemokratikus eszközzel, a gyermekvédelmi népszavazás kapcsán már hálózatszerűen, tíz civil szervezet javasolja ugyanezt.

– Mára már pártok is csatlakoztak hozzájuk. Mi erről a véleménye?

– A pártok társadalmi rendeltetése, hogy közreműködjenek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában, valamint hogy szervezeti kereteket nyújtsanak a politikai életben való állampolgári részvételhez. Ennek ellenére a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum is arra biztatja szimpatizánsait, hogy érvénytelen szavazatok leadásával vegyenek részt a népszavazáson.

A döntéshozatalok során megvalósított nem rendeltetésszerű joggyakorlást népszerűsítik, és annak választási kampányelemként történő megvalósítását társadalmilag hasznos tevékenységként próbálják beállítani. Ezzel azonban a baloldali pártok nemcsak az LMBTQ-propaganda mellett foglalnak állást, hanem a demokratikus folyamatokba vetett társadalmi bizalmat is rombolják, végső soron pedig zárójelbe tesznek egy olyan kiemelt társadalmi érdeket, mint a gyermekek erkölcsi védelme.

Magyar Hírlap
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
  • Orosz forrás: ezres nagyságrendű ukrán veszteség
    Több mint kézezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
MTI Hírfelhasználó