Orbán Viktor: Mi, magyarok, kultúrnemzet vagyunk
– A Magyar Zene Házához hasonló intézményeket máshol a járványra hivatkozva inkább bezárják vagy leépítik, ám Magyarországon kulturális expanzió figyelhető meg – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Liget projekt részeként megépült létesítmény ünnepélyes megnyitóján. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon jelentős a kultúra támogatása, majd emlékeztetett, hogy a baloldal folyamatosan támadta a beruházást, ám a magyar kultúra napja helyett inkább április 3-án kell rajtuk revansot venni.
2022. január 22. 15:33

– Minden új épület kockázat, különösen a mai világban az, amikor az építészek már nem akarnak a régi, bevált történelmi stílusok formanyelvén beszélni – rögzítette Orbán Viktor a Magyar Zene Háza ünnepélyes megnyitóján. A miniszterelnök hozzátette: végigizguljuk a nagy léptékű építkezéseket, és csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást.

– Ízlés kérdésében nehéz és csak ritka pillanatokban sikerül egyetértésre jutni, ám a mai pillanat ilyen. Közmegegyezés, hogy Fujimoto úr (az épület japán származású tervezője – a szerző) kiváló munkát végzett, de nemcsak a tervezőknek, hanem mindenkinek köszönetet mondhatunk, akik a munkájukkal lehetővé tették, hogy ma itt állhatunk – rögzítette a kormányfő.

Ezután Orbán Viktor feltette a kérdést: „Miért van az, hogy egy japán elme alkotta térben mi, magyarok jól érezhetjük magunkat?” Válaszában a miniszterelnök kiemelte: 

Talán azért, mert a két nép, a két szellem, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján gondolnánk.

– Emlékezzünk csak az 1930-as évek rokonságkutató tudományos erőfeszítéseire! De az is lehetséges magyarázat, hogy ez az épület nem akarja megerőszakolni a környezetét, inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, szervesül, és ez a magyar szemnek szép. Ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja – húzta alá Orbán Viktor.

– Nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást, az energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk politikai, katonai, gazdasági és kulturális sajnos kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve – tért át az aktuális politikai helyzetre a kormányfő.

Orbán Viktor elmondta, hogy a Magyar Zene Házához hasonló intézményeket máshol a járványra hivatkozva inkább bezárják vagy leépítik, ám Magyarországon kulturális expanzió figyelhető meg. 

– Az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban, igaz, holtversenyben, az első helyen állnak az Európai Unióban – közölte a miniszterelnök. Kiemelve: 2010-ben még a középmezőnyben volt e tekintetben Magyarország, de a nemzeti alkotmányos fordulat után sikerült visszakapaszkodni az élre egy évtized alatt. – Hiába, a magyarok önképének fontos része, hogy mi kultúrnemzet vagyunk – tette hozzá.

– Ne felejtsük el azt sem, hogy miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében. Egyáltalán nem véletlen, hogy a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga. Óriási a kísértés, hogy elégtételt vegyünk, hiszen látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, a napnál is világosabb, nekünk volt igazunk  – emlékeztetett Orbán Viktor.

A miniszterelnök a támadásokról elmondta, hogy baloldali politikai munkások védték, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt, és ellenezték, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő. 

– Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revanssal foglalkozzunk. Én sem teszek ilyet, annyit azonban kicsiklandozik belőlem a kisördög, hogy halasszuk ezt el, ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el, és inkább, hogy stílszerű legyek, áprilisban húzzuk el a nótájukat – jegyezte meg.

Orbán Viktor elmondta, hogy a Városliget a magyar kultúra kitüntetett helyszíne, de nem volt mindig méltó a nagy híréhez, majd felidézte, hogy az 1896-os millenniumi fejlesztések, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Hősök tere, a Közlekedési Múzeum vagy a Vajdahunyad vára a ligetet a magyar kultúra Parnasszusává tették. Ám a kormányfő emlékeztetett, hogy világháborúkat és a kommunizmus időszakát jelentősen megsínylette a liget.

– 2010-es visszatérésünkkor azt akartuk, hogy a liget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává. Ezért született meg a Liget projekt, ami Európa legnagyobb kulturális beruházása – hangsúlyozta.

Ezután a miniszterelnök köszönetet mondott Tarlós Istvánnak, Budapest korábbi főpolgármesterének, akinek a városvezetése alatt elkezdődhettek a különböző beruházások. – Tarlós István idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet – jegyezte meg.

Beszédében Orbán Viktor arra is kitért, hogy az országépítők nevét a magyarok soha nem felejti el, kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók pedig mindig voltak, de az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet egyszerűen kiejti őket az emlékezetéből.

– Jelenlegi formájában a Liget projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. Éppen ezért nagyon várjuk már, hogy a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát – tette hozzá.

Végezetül a miniszterelnök elmondta, hogy a mai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát és annak küldetését. – Globalizáció vs. keresztény alapok, brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben, bevándorlás vagy családtámogatás, genderpolitika, szemben a gyermekvédelemmel – sorolta a főbb vitapontokat a kormányfő. Hozzátette: a kulturális elidegenedés fenyeget minket, azonban mi szeretnénk Európát egyben tartani. 

– Tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is, ezért most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulnunk. A magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol és odafigyelést követel ebben a bábeli zűrzavarban. Ha van olyan magasabb rendű cél, aminek az elérésére a zene – ideértve a magyar zenét is – alkalmas, akkor ez éppen az – zárta beszédét Orbán Viktor.

Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Baán László: már több ezren foglaltak jegyet a Magyar Zene Háza programjaira

Zenei beavató intézményként koncertekkel, interaktív kiállítással, zenei kreatív térrel és zenepedagógiai foglakozásokkal várja a közönséget vasárnaptól a Magyar Zene Háza, melynek programjaira már több ezren foglaltak jegyet elővételben - mondta el az MTI-nek szombaton a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

Baán László a Magyar Zene Háza ötletének születésére visszatekintve elmondta, hogy azzal kiinduló pontként egy régi adósságot szerettek volna felszámolni: noha a zene a legelismertebb magyar művészeti ág szerte a világban, mégsem volt Magyarországon sehol egy átfogó zenetörténeti kiállítás.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa beszédet mond a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én. MTI/Koszticsák Szilárd

"A Magyar Zene Háza teljeskörű koncepciójának kidolgozására létrehoztunk egy szakmai munkabizottságot. Ennek eredményeként az a javaslat született, hogy egy olyan komplex intézmény jöjjön létre, ahol nemcsak egy állandó zenetörténeti kiállítás, hanem időszaki tárlatok és egy különleges hangdóm is kapjon helyet, emellett pedig adjon otthont koncerteknek és számos zenei beavató programnak, valamint zenepedagógiai foglalkozásnak is" - tekintett vissza.     

Így alakult ki a ház hármas alapfunkciója: kiállítások, koncertek és zenepedagógia, és erre az igényre írták ki a nemzetközi építészeti tervpályázatot, amelyre Magyarországon már csaknem száz éve nem volt példa. A több mint száz anonim pályázat közül a nemzetközi zsűri egy olyan világnagyság, Fudzsimoto Szu terveit választotta, aki egy zseniális épületet álmodott meg, pontosan a kívánt funkciókra - emlékeztetett.

Baán László elmondása szerint a hármas funkciónak megfelel az épület hármas osztata: a gyönyörű, üvegfalú földszinti tér a zenei rendezvényeké, a különleges tetőszerkezet az oktatásé, térszint alatt pedig a kiállítások és a hangdóm található.

"Fudzsimoto mester is elmondta, hogy igazából azért pályázott, mert a kiírásban fantasztikus lehetőséget érzett: egy európai kulturális metropolisz szívében található egy zöld park, azon belül pedig - immár 130 éves hagyományra visszatekintve - kulturális intézmények állnak. A beruházásra a Ligeten belül egy rendkívül elhanyagolt, lepusztult, a közönség elől nagyrészt elzárt terültet jelöltünk ki, ahol a +több kultúrát és több zöldet a Városligetbe+ koncepciót maradéktalanul meg lehetett valósítani" - idézte fel.

Mint hozzáfűzte, Fudzsimoto Szút éppen a kultúrának és a zöldfelületeknek ez a Ligetre történetileg jellemző egysége inspirálta, és pályaművében sikerült is világszínvonalon megvalósítania, hogy természet és épület gyakorlatilag egybeolvadjon: a zenei intézményekben szokatlan üvegfalak vizuálisan kinyitják a házat a park felé, és ez fordítva is igaz. Ráadásul az épület legmagasabb pontja is a lombkoronaszint alatt marad, tavasztól őszig szinte el is tűnik a fák ölelésében - hangsúlyozta.

Baán László kiemelte: itt jött létre Európa legnagyobb, vízszintes osztások nélküli üvegfala, egyes részeken közel négy emelet magasságú üvegtáblákkal, de az épület organikus formája is a természettel való szoros kapcsolatot erősíti. Nem véletlen, hogy az épület már mostanáig nagyon sok nemzetközi díjat elnyert - jegyezte meg. Hangsúlyozta azt is, hogy a tervekben megálmodott élenjáró technikai megoldásokat, a szokatlan tervezői ötleteket maradéktalanul sikerült megvalósítani az építésziroda, a kivitelező Magyar Építő és a beruházó Városliget Zrt. közötti kiváló együttműködésnek köszönhetően.    

"Bárki, aki ellátogat ide, megállapíthatja, hogy az elkészült épület nem egyszerűen megfelel a látványterveknek, de élőben még azoknál is sokkal szebb: a Magyar Zene Háza új vonzereje, ikonikus gyöngyszeme lesz a fővárosnak" - méltatta a beruházást.

Vasárnaptól a ház a nagyközönség előtt is megnyitja a kapuit, így bárki bejárhatja különleges tereit és az állandó kiállítást. Az első napokban zeneakadémisták ingyenes koncertjei hallhatók, majd beindul és fokozatosan egyre sűrűsödik a koncertprogram, amely mellett zenei témájú előadások, workshopok, zenepedagógiai foglalkozások várják az érdeklődőket.

Mint kiemelte, a több mint 1000 m2-en megnyíló állandó zenetörténeti kiállítás a maga nemében egyedülállóan komplex lesz Magyarországon, de talán az egész világon is. Az interaktív tárlat több órányi látni-, hallgatni- és felfedeznivalón keresztül vezeti végig a látogatót a zene születésétől az európai és a magyar zene nagy áramlatain és mesterein keresztül egészen a máig.

Áprilisban nyílik meg az egyedülálló kreatív hangtér, amely egyfajta "zenei csodák palotájaként" ad különleges élményeket, majd ősszel mutatják be az első időszaki kiállítást, amely a rendszerváltás előtti évtizedek magyar könnyűzenéjének történetét idézi fel. Később lesznek nemzetközi témák is, tárgyalnak például egy Rolling Stones-kiállításról is - árulta el.

Baán László felhívta a figyelmet az intézmény https://magyarzenehaza.com linken már elérhető honlapjára, ahol jegyet is lehet foglalni. Noha az értékesítés csak két hete indult, már több ezren vásároltak jegyet, sőt vannak már elővételben teltházas koncertek is - közölte.

Mint hangsúlyozta, a Magyar Zene Háza egy komplex zenei beavató intézmény, amely nem vetélkedni kíván más budapesti koncerthelyszínekkel, hanem inkább kiegészíteni azokat. A zenei kínálat ennek megfelelően nagyon sokszínű lesz, a klasszikus zenétől a jazzen, a világ- és a népzenén át a popig és az elektronikus zenéig szinte minden műfaj képviselteti magát a programban.

A ház mellett zenei játszótér nyílik, amelyet kanadai szakemberek bevonásával valósítottak meg, nyáron pedig az intézmény szabadtéri színpada is várja a közönséget. Tavaszra ráadásul befejeződik a rövidesen megnyíló Néprajzi Múzeum körüli parkrendezés, valamint a városligeti promenád itteni szakasza és a múzeum tetőkertje is elkészül, így a Liget újabb területei telhetnek meg élettel - mondta el Baán László.

A Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza épületének részlete a megnyitó napján, 2022. január 22-én. MTI/Koszticsák Szilárd

MNO - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó