Gyászol az Omega - Elhunyt Kóbor János
Hétfő délelőtt negyed 12 tájban az Omega együttes Facebook-oldalán az alábbi bejegyzés jelent meg: Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt.
2021. december 6. 11:36

A Kossuth- és Liszt Ferenc díjas muzsikust már középiskolás korában utolérte a beatkorszak zenekar alapítási láza, de érettségi után – biztos, ami biztos alapon – építészmérnöki diplomát szerzett a Műszaki Egyetemen. Az első banda, melyben ő is színpadra lépett, a budapesti József Attila Gimnáziumban állt össze. Rá – sorsolás útján – a ritmus gitár jutott. Néhány év múlva, a Próféta nevű zenekarban tolták az aktuális nyugati beat számokat, majd 1962-ben összeállt az Omega. Gyakorlatilag egy időben a Rolling Stones alakulásával.

A nevet – egy közszájon forgó történet szerint, melyet Kóbor János is megerősített, a Műegyetem Várkollégiumában adott koncertjüknek köszönhetik, ahol a plakátra rá kellett írni, hogy is hívják a bandát, akik aznap este fellépnek. Valaki odapingálta, hogy Omega, nekik pedig tetszett. Hatvannyolcban jelent meg az Omega első albuma, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek. Korábban egyetlen magyar beat lemezt sem adtak ki, ők törték meg a jeget. Itt már az első klasszikus felállásban játszottak: Benkő László és Presser Gábor billentyűzött, illetve Benkő a zongora mellett trombitán és néha furulyán is besegített. A dobokat Laux József kezelte, Mihály Tamás basszusgitározott, Molnár György „Elefánt” volt a szólógitáros, és Kóbor János, „Mecky” töltötte be az énekes-frontember posztját.

Az egyre rockosabb számokat játszó együttest táncdalfesztiválok, olyan filmek, mint az Ezek a fiatalok és az Extázis héttől tízig, valamint koncertek százai röpítették a legnépszerűbb magyar bandák élvonalába. Hatvannyolcban már a nemzetközi siker küszöbén álltak, Omega Red Star néven turnéztak Nagy Britanniában. Angol nyelvű albumot is készítettek, de a lemezfelvételre Kóbor nem mehetett ki. Második albumuk, a Tízezer lépés számait máig játsszák a rádiók, Presser Gábor Gyöngyhajú lány című szerzeménye – melyet Kóbor énekhangja tesz felejthetetlenné – gyakorlatilag világslágerré vált, amit akkora sztárok is lenyúltak, mint Kanye West. Mecky a hetvenes években már gitár nélkül állt a színpadra, jellegzetes hajkoronával, rockosan rekedt, de magas régiókban is tiszta énektechnikájával valódi szupersztárrá vált. Presser Gábor és Laux József 1971-es távozása megváltoztatta a zenekar stílusát, és bár az első pillanatban ez nem volt egyértelmű, új lendületet adott az Omegának.

Attól fogva minden koncerten Benkő László billentyűzött, Laux József helyett Debreczeni Ferenc „Ciki" ült a dobok mögött, a gitárszólókat pedig Molnár György, „Elefánt” tekerte. Az Omegára 1969-ben figyelt fel rájuk a német piac. Először a „baráti keletnémetek″ lettek rajongók, majd felfedezte őket egy német menedzser és a Bellaphon kiadó is, és a csapat kisvártatva európai sztárzenekarrá vált. Hívták őket az NDK-ba és az NSZK-ba is, és ők szívesen játszottak a szocializmust építő és a nyugat-európai jólétet élvező németeknél is.

Mint egy, az mdr.de oldalán megjelent interjúban Kóbor János elmesélte, ennek a keletnémet elvtársak nem nagyon örültek, ami az omegásokat persze a legkevésbé sem zavarta. A nyugatnémet fellépések persze fontosabbak voltak, annál is inkább, mivel a könnyűzene robbanásszerűen fejlődött technikailag is, és a modern hangszerek, erősítők, szintetizátorok csak ott álltak rendelkezésre. Amit nem tudtak megvenni, azt maguk készítették el. Mecky emlékezete szerint egy frankfurti zenei vásáron ők mutatták meg Brian May-nek saját gitárszintetizátorukat, amihez hasonlót a Queen gitárosa sem látott addig. A német nyelvterületen Kóbor János eleinte német szöveggel is énekelte a zenekar számait, de a keletnémet közönség furcsa mód jobban szerette, ha magyarul szól a Nem tudom a neved, a nyugatnémeteknél pedig már a hetvenes évek elején átálltak az angol nyelvű dalszövegekre.

Mecky hangjának az is jól állt. A hetvenes évek második felére az Omega németországi kultzenekarrá vált, Kóbor János láttán legalább olyan hangosan sikoltoztak a germán tinik, mint amikor egy aktuális brit popsztár tűnt fel a látóterükben. Népszerűségüket jelzi, hogy 1977-ben előbb jelent meg a németeknél az együttes űrkorszaka, a space-rock évek első lemeze Time Robber címen, mint itthon a magyar verzió, az Omega 7: Időrabló.

Akkoriban a rock műfajban világszerte ismertté vált Scorpions még az Omega előzenekaraként vett részt a közös koncerteken. Kóbor János és lobogó hirtelenszőke hajkoronája az együttes védjegyévé vált itthon és a németeknél is. De nem csak énekesként vett részt a zenekar életében, hiszen műszaki érzéke és szaktudása miatt hangmérnökként is tolta a banda szekerét, muzikalitását zenei rendezőként hasznosította, és producerként is sikeres volt. Már a korai lemezeken is ő írta néhány emlékezetes szám szövegét. Olyan örökzöldek fűződnek a nevéhez, mint a Presserék távozása ihlette Hűtlen barát, vagy az Addig élj, a kétezres évektől pedig zeneszerzőként is megjelent az Omega lemezeken. Az Omega 2014-ben hatalmas sikerű koncertet adott a rendszerváltás 25. évfordulójának tiszteletére a Hősök terén. A koncerten fellépett a Scorpions is. Az Omega sztárja együtt énekelte a Wind of Change-t Klaus Meinével.

Somló Tamás és Laux József 2016-os halála, Benkő László és Mihály Tamás tavalyi elvesztése nagyon megviselte, de nem adta fel terveit. Élete végéig aktív volt, a zenekar hatvan éves fennállását magyarországi és európai turnéval szerette volna megünnepelni. Első házasságából fia született, második feleségének, Deme Zsókának köszönhette kislányát, Lénát. Családja és a zenekar mellett volt egy harmadik szerelme is: a Balaton. Egyik utolsó interjújában elmondta: azt szeretné, hogy halála után a hamvait kedves tava vízébe szórják.

Index, MTI, Facebook
MTI Hírfelhasználó