Több oltási akcióhét is várható
A kormány vizsgálja, hogy a védettségi igazolványok lejárjanak-e a második oltást követő 6-7 hónappal, de döntés egyelőre nem született erről - mondta Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságában hétfőn, ahol a harmadik oltás felvételének fontosságát is hangsúlyozta, egyben azt is bejelentette, hogy több oltási akcióhetet is szerveznek a közeljövőben.
2021. november 29. 14:38

Hangsúlyozta: Magyarország elsőként tudott újraindulni az oltásoknak köszönhetően, most az a legfontosabb, hogy minél többen felvegyék a harmadik oltást, a koronavírus-járvány ötödik hullámát ugyanis csak akkor lehet megelőzni vagy ellaposítani. Ennek érdekében a kormány decemberben és várhatóan januárban is újabb oltási akcióheteket, illetve „névre szóló” kampányokat szervez az egészségügyi hatóságokkal együttműködve, ahogy tette eddig is.

A megerősítő oltás beadása azért is nagyon fontos, mert Magyarországon az oltások többségét június végéig adták be, a vakcina védő ereje pedig 4-6 hónap után jelentősen csökken - figyelmeztetett. A kormány a gyerekekre irányuló LMBTQ-propagandát a leghatározottabban visszautasítja, a témában jövőre tartandó népszavazás előtt „erős kampányt” folytat majd - mondta Rogán Antal már az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán hétfőn. Rogán Antal úgy fogalmazott, a kormány álláspontja ebben a kérdésben ismert: el kell menni a gyermekvédelmi népszavazásra, és ott mind a négy kérdésre nemmel kell válaszolni.

„A kormány teljes erővel kampányolni fog amellett, hogy minél többen menjenek el és minél többen mondjanak nemet ezekre a kérdésekre” - mondta. Ezt azért is tartja fontosnak a kabinet - folytatta -, mert „a gyerekeinket meg kell védeni”, és látható, hogy Nyugat-Európa jelentős részén egyre jobban terjed az az „LMBTQ-lobbi”, ami „a gyerekeket célozza”.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kiemelte: a kormány nem kíván beleszólni senki életébe, mindenki maga dönt szexuális identitásáról 18 éves kora felett, de a gyerekekre irányuló LMBTQ-propagandát a leghatározottabban visszautasítja. A politikus előrevetítette, ha a népszavazást egy időben tartják az országgyűlési választásokkal, akkor előbbi költsége nagyjából 5 milliárd, ha egy másik időpontban tartják, akkor pedig 12 milliárd forint. „Minden racionális érv amellett szólna, hogy e két szavazás egy időben legyen”, azonban a kormány mindkét verzióra készen áll, biztosítva a Nemzeti Választási Iroda számára a költségeket - szögezte le Rogán Antal. A végső döntést Áder János köztársasági elnök hozza majd meg - tette hozzá a miniszter, aki bízik abban, hogy az államfő is figyelembe veszi ezeket a racionális szempontokat. Ezért is lenne fontos, hogy az Országgyűlés minél előbb meghozza döntését, amire remélhetőleg az elkövetkező napokban sor kerül.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője beszélt arról is, hogy a népszavazás mellett a koronavírus-járvány elleni oltások fontosságára, azok felvételére fog buzdítani a kormány az elkövetkező időszakban. Azt mondta: minden eszközt be fognak vetni ahhoz, hogy január végéig a már beoltottak 70 százaléka a harmadik oltást is megkapja. Rogán Antal szerint a kormány fontosnak tartotta az emberek bevonását a járványkezelésbe, ezért is indítottak nemzeti konzultációt a kérdésben. Úgy vélte, Magyarországon többek között azért volt konfliktusmentes a járványkezelés - szemben a nyugat-európaival -, mert itthon az embereket bevonták a járványkezelésbe, figyelembe vették a véleményüket.

A politikus szerint a járványkezelés két szakaszra volt eddig osztható; az oltás előtti és az az utáni szakaszra. Véleménye szerint a korlátozások fenntartásának, az oltóanyagbeszerzés sikerének és az intenzív lakossági tájékoztatásnak volt köszönhető, hogy Magyarország érte el elsőként az ötven százalék feletti átoltottságot. A harmadik oltást tekintve pedig Magyarország kiemelkedő helyen szerepel a többi uniós országhoz képest - tette hozzá. Rogán Antal azt mondta, a negyedik járványhullám a beoltatlanok miatt van, ugyanakkor jelezte: az oltás kötelezővé tételét nem tartja célravezetőnek, szerinte a minél több emberhez eljuttatott tájékoztató kampányoknak, a személyre szóló üzeneteknek van hatásuk.

Beszélt arról is, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ elsődleges vizsgálatai szerint a használatban lévő vakcinák a legújabb, dél-afrikai vírusvariáns (omikron) ellen is védenek, de csak akkor, ha a szervezet védekező képességét a harmadik oltással megerősítjük. A miniszterelnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, a következő két hónapban az egyik legfontosabb feladata lesz a kormánynak, hogy meggyőzze a már oltottakat a harmadik vakcina felvételére. Mint mondta, az első két dózis beadása utáni 4-6 hónapban a szervezet védettsége csökken, ezért van jelentősége a harmadik oltásnak.

Jelezte azt is, hogy december 20-án érkezik Magyarországra az 5-11 éveseknek szánt Pfizer-szállítmány, és közölte, a szülőket is meg fogják keresni annak érdekében, hogy minél többen oltassák be gyerekeiket.

Gyüre Csaba (Jobbik) alelnök azon kérdésére, hogy nem tervezik-e a népszavazást lehetővé tevő jogszabályi környezet megváltoztatását a „nagyobb népszuverenitás” érdekében, Rogán Antal azt válaszolta: nem a szabályokban kell keresni a problémát, a különböző politikai erőknek kell buzdítaniuk az embereket, hogy vegyenek részt a népszavazáson.

Czunyiné Bertalan Judit, a bizottság fideszes alelnöke hozzászólásában azt mondta, az eltelt időszakban széles körű lakossági kampányt folytatott a kormány, és a baloldal hibájának róható fel, hogy sok az oltásellenes és a bizonytalan. Mint mondta, az ellenzéki oldalon sokat tettek azért, hogy az embereket elbizonytalanítsák, ami - szerinte - már felveti a komoly károkozás és felelősség kérdését is. Rogán Antal hozzátette: el lehet gondolkodni az oltási akcióhét további meghosszabbításáról, hiszen oltóanyag van bőven. Ezzel kapsolatban megjegyzte: véleménye szerint érdemes lenne a háziorvosokat is bevonni ebbe a munkába.

MTI
  • Orbán Viktor: Mi, magyarok, kultúrnemzet vagyunk
    – A Magyar Zene Házához hasonló intézményeket máshol a járványra hivatkozva inkább bezárják vagy leépítik, ám Magyarországon kulturális expanzió figyelhető meg – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Liget projekt részeként megépült létesítmény ünnepélyes megnyitóján. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon jelentős a kultúra támogatása, majd emlékeztetett, hogy a baloldal folyamatosan támadta a beruházást, ám a magyar kultúra napja helyett inkább április 3-án kell rajtuk revansot venni.
  • Minden egyes hungarikum híd az emberek között
    A Hungarikum kiállítóházban a magyar géniuszok és az általuk alkotott csúcsteljesítmények előtti tiszteletadás hozzájárulhat a hagyományait számon tartó, egységes nemzeti tudattal rendelkező generációk neveléséhez, ugyanis minden egyes hungarikum híd az emberek között - fogalmazott az agrárminiszter szombaton a Lakitelek Népfőiskolán.
  • A magyar kultúra napja – 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt
    1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket is – írja a Híradó.hu.
MTI Hírfelhasználó