Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének
2022-ben újra Európa védőbástyáján állva, negyedszer is győzni fogunk - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Fidesz 29., tisztújító kongresszusán tartott beszédében vasárnap.
2021. november 14. 12:01

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, miniszterelnök (j) a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón 2021. november 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Újraválasztották Orbán Viktor miniszterelnököt a Fidesz elnökének vasárnap a kormánypárt 29., tisztújító kongresszusán, Budapesten.

A kormányfőt 1061 szavazattal választották meg a küldöttek pártelnöknek.
   
A kongresszus alelnöknek újraválasztotta Kubatov Gábort (1050 szavazat) Németh Szilárdot (1025 szavazat), és Kósa Lajost (1021), a tisztségről miniszteri posztja miatt leköszönő Novák Katalin helyére pedig Gál Kinga európai parlamenti képviselőt (1040 szavazat) választották meg.
   
A Fidesz legutóbb két éve, 2019 szeptemberében, az önkormányzati választások előtt tartott tisztújító kongresszust, amelyen Orbán Viktort újraválasztották a párt elnökévé. Akkor Novák Katalint, Kubatov Gábort, Németh Szilárdot, valamint a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére Kósa Lajost választották meg.

 

Kövér: 2022-ben negyedszer is győzni fogunk

2022-ben újra Európa védőbástyáján állva, negyedszer is győzni fogunk - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Fidesz 29., tisztújító kongresszusán tartott beszédében vasárnap.

A politikus, aki a Fidesz országos választmányának elnöke is egyben, hangsúlyozta: az utóbbi évtizedben "a globalizmus erői és hazai helytartói háromszor vonultak fel ellenünk, de mi az eszünkre és szívünkre egyaránt hallgatva háromszor győztük le őket", demokratikus és békés módon. Az utóbbi évtizedben háromszor segítettük győzelemre Magyarországot, háromszor kaptunk ehhez erőt a Jóistentől és bizalmat a nemzetünktől - mondta.
   
Felidézte: 2011-ben arról beszéltek a kongresszuson, hogy visszarántották az országot a szakadék széléről, és már túl voltak az első külső támadásokon is, amelyekkel "megpróbáltak bennünket a magunk választotta útról letéríteni". 2013-ban úgy fogalmaztak, hogy sorsdöntő választás előtt állnak, az volt a kérdés, hogy sikerül-e az áttörés. 2015-ben lezárták a posztkommunizmus korszakát. 2017-ben azt mondták, az előttük álló választás ismét sorsdöntő lesz, csak másként, és feltették a kérdést, hogy mi a választás tétje.
   
Közölte, a válasz az volt: a választás tétje, hogy "mi magyarok megvédjük, ami a miénk, amiért megküzdöttünk, amiért megszenvedtünk, amiért megdolgoztunk". A rendbe szedett pénzügyeket és a munkán alapuló gazdaságot, a teljes foglalkoztatottság esélyét, a tartósan növekvő jövedelmeket és az ezek által adott lehetőséget a gyarapodásra és a felemelkedésre. Meg kell védeni a népesedési folyamatokat, a családtámogatási rendszert, a közteherviselés új rendszerét, amellyel "bevontuk a közteher finanszírozásába azokat, akik sokáig korlát nélkül szivattyúzták ki azt az extraprofitot" - mondta.
   
Hozzátette, meg kell védeni a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének lehetőségét, "kultúránkat, hitünket, nyelvünket, önazonosságunkat", Magyarország szuverenitását, önrendelkezését, nemzeti jellegét, azt, hogy Magyarország magyar országként maradhasson fenn .Meg kell védeni Európát, Európa határait, Európa görög bölcseleten, római jogon és keresztény etikán felépülő civilizációját, Európa jövőjét, a közös kulturális örökséget, Európa szabadságát, önrendelkezési lehetőségét és demokratikus rendjét - sorolta.
   
Kövér László megjegyezte: már négy éve is úgy látták, hogy a magyar választások európai jelentőségűek lesznek.
 
Közölte: bíztak abban, hogy egyszer eljön a választás, amelyen "még mi is ott leszünk, és mégsem lesz már sorsdöntő", mert a legalapvetőbb kérdésekben minden legitim politikai szereplő a jó oldalon fog állni. De ez biztosan nem a 2022-es választás lesz, és ez egy soha véget nem érő küldetés, mindig meg kell nyerni a következő küzdelmet ahhoz, hogy folytathassák a harcot - emelte ki.
   
Arról is beszélt: a történelem a fideszeseket megtanította arra, hogy a világot és benne a maguk helyét és feladatát mindig "csak az eszünkkel és szívünkkel együttesen figyelve ismerhetjük meg". A nyolcvanas években a kommunisták nem akarták, hogy "mi, akkori magyar fiatalok" a pártállami kereteken kívül bármilyen módon megszerveződjünk. A kilencvenes évek elején "a liberálisok janicsárokká akartak nevelni bennünket", de ők 1998 és 2002 között első alkalommal bebizonyították, hogy a haza javát nemcsak akarják, hanem tenni is tudnak érte. 2002 után "a posztkommunisták politikai értelemben fel akartak őrölni bennünket", megpróbáltak bennünket kiiktatni a demokratikus küzdelem legitim szereplői közül. De ők együtt maradtak, és 2010-ben erősebbek lettek, mint korábban bármikor - jelentette ki.
   
Kövér László kitért rá: hibrid háború folyik az EU keleti határvidékén, amelynek közvetlen elszenvedői Lengyelország, Lettország és Litvánia. Ezeket az országokat "menekültáradatnak álcázott állami agresszióval akarnak szuverenitásuk feladására kényszeríteni". Úgy fogalmazott: "Szívünk és eszünk szerint is szolidárisak vagyunk és leszünk velük most és a jövőben mindig."
   
Felvetette: de akkor mi folyik Magyarország déli határán 2015 óta, minek nevezzék azt "a politikai, jogi kommunikációs és immár pénzügyi eszközökkel is folytatott hadviselést", amelyet a Nyugat folytat Magyarország és Lengyelország ellen, azért, hogy bármi áron eltávolítsa a vezetésből ezeknek az országoknak demokratikusan választott legitim, csak éppen nekik nem tetsző kormányát?
   
Azt mondta, Kelet és Nyugat urai már megint "a mi közép-európai bőrünkre" folytatják "piszkos játszmájukat", amelyben nekünk megint "az egyelőre csak virtuális ágyútöltelék" szerepét szánják. Ha nem tudjuk Közép-Európát növekvő gazdasági erejének és lélekszámának megfelelő politikai tényezővé szervezni - tette hozzá -, akkor meg is érdemeljük, hogy a történelem megismétlődjön velünk.

 

Kelemen Hunor: a Fidesz mindig a helyes utat választotta

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, romániai ügyvivő miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón.

Az elmúlt bő egy évtizedben a Fidesz az összes lényeges kérdésben a helyes utat választotta - jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Fidesz vasárnapi budapesti kongresszusán.

Kelemen Hunor bátornak, előremutatónak és felelősnek ítélte azt a paradigmaváltást, amelyet a kormány bő tíz éve a nemzetpolitikában végrehajtott. Annak helyességét az idő visszaigazolta - mondta. A Kárpát-medencei magyar közösségek ennek köszönhetően ma már magukra találtak.
   
Szólt az állampolgárság könnyített felvételének lehetőségéről, amelyet történelmi igazságtételként értékelt, és amely - mint mondta - megerősítette a nemzeti szolidaritást. Beszélt a kulturális és nyelvi identitás megőrzését segítő intézkedésekről, úgy értékelve: "számtalanszor éreztük, hogy a legnagyobb kihívások idején volt kire támaszkodni".
   
Beszélt a sporttámogatásokról is, amelyek új perspektívát nyitottak a Kárpát-medencei magyar közösségeknek és a gazdaságfejlesztési programokról, amelyek a versenyképességet növelték.
   
A paradigmaváltáshoz szükségesek a partnerek - mutatott rá, hozzátéve, az erős magyar közösség építése szoros partneri és baráti kapcsolatokat teremtett.
   
Kelemen Hunor az elmúlt évtized nemzetpolitikáját úgy írta le: nemzeti szolidaritás, bizalom, bátorság, remény és közös felelősség.
   
Szólt a jövő nagy ideológiai csatáiról is, amelyek már napjainkban is megjelentek: a tágan vett görög-zsidó-római hagyomány és örökség megvédéséről, amely Európát és a Nyugatot erőssé és meghatározóvá tette.
   
Azt mondta: aki ennek hátat fordít, nemcsak a múltat törli el, de felszámolja a jelent és kilátástalanná teszi a jövőt. Mindazok, akik ezt a hagyományt őrzik, a jó oldalon állnak - mondta.
   
Orbán Viktor ebben a csatában is élen jár, és az idő ebben is igazolni fogja politikája helyességét - jelentette ki.
   
Azt mondta: az elmúlt bő egy évtizedben a Fidesz az összes lényeges kérdésben a helyes utat választotta. De semmi sem végleges, a politikában semmit sem adnak harc nélkül - emlékeztetett.
   
Ezért a határon túli magyar nemzeti közösségek érdekében azt kérte: "győzzetek". Úgy fogalmazott: "ahogy ismerem az erdélyi magyarokat, rajtunk biztos nem fog múlni".
   
Meszéna Balázs, a mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság tagja bejelentette: az összes kongresszusi küldött száma 1475, a kongresszus érvényes, mivel az összes küldött több mint fele megjelent.
   
A küldöttek levezető elnöknek megválasztották Koncz Zsófiát és Zsigó Róbertet. Ezt követően az ülés napirendjéről szavazott a kongresszus, majd szavazatszámláló bizottságot választottak.

 

Deutsch: Brüsszel és a magyar baloldal el akarja venni a szabadságunkat

Brüsszel és a magyar baloldal el akarja venni tőlünk a szabadságunkat, a Fidesz-KDNP azonban azt megvédi - jelentette ki Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő a Fidesz 29., budapesti tisztújító kongresszusán vasárnap.

A politikus bírálta az Európai Uniót, mondván, az európai hatóságok semmit sem tesznek, amikor migránsok százezrei lépnek be a közösség területére, törvénytelenül.
   
"Az Európai Unió nettó agyrém" - jelentette ki, példaként említve annak a tizenegy éves ír kislánynak az esetét, aki 1,1 millió forintnak megfelelő bírságot kapott, miután egy futballmeccs után beszaladt a pályára.
   
Kijelentette: "Brüsszel a hatalmával visszaélve hideg polgárháborút folytat a lengyelek és a magyarok ellen. Az egészpályás letámadás keretében el akarják venni tőlünk a szabadságunkat". A 21. században még mindig vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy azt elvehetik - folytatta -, akik meg akarják mondani, hogy Magyarország hogyan éljen. Még mindig vannak olyanok, akik azt tartják: minden csak úgy helyes, ahogy ők mondják.
   
"Szétvernének mindent, amin a szabadságunk alapul: a családjaink összetartó erejét, a házasság és a gyereknevelés hagyományos formáját, a szabad gondolkodáson alapuló, vitázó közösségeinket, az egyházainkat, majd végül a nemzeti szuverenitásunkat is" - mondta.
   
Szerinte Európa harmincéves története úgy is leírható, hogy eljutott a Brezsnyev-doktrínától a genderdoktrináig, a kommunista világbirodalom koncepciójától a brüsszeli birodalom koncepciójáig.
   
Azt ígérte: a Fidesz-KDNP képviselői meg fogják védeni az ország szabadságát Brüsszelben és Budapesten egyaránt. Megvédik például azt, hogy a magyarok szabadon dönthessenek a rezsiárakról, és ki fognak állni Brüsszelben a Magyarországnak járó fejlesztési forrásokért is. Úgy fogalmazott: "Ami jár, az jár."
   
A Fidesz-KDNP továbbra is nemet mond a bevándorlásra - hangoztatta, és megjegyezte, Brüsszel Magyarországra akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát. Brüsszel és a magyar baloldal annak a lehetőségét is el akarja venni, hogy a magyar szülők szabadon dönthessenek gyermekeik neveléséről, de a Fidesz-KDNP képviselői nemet mondanak a gyermekekre leselkedő agresszív LMBTQI+ szexuális propagandára is.
   
"Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első" - zárta szavait.
   
Marek Kuczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa arról beszélt, hogy az utóbbi években gyakran megtapasztalják a szoros magyar-lengyel barátság jelentőségét, hiszen összeköti a két népet a sorsközösség, a közös történelem, továbbá az, hogy hasonlóan látják a jelen politikai valóságot és Európa jövőjét. A nemzet szabadsága és az állam szuverenitása számukra érték - jelentette ki.
   
Azt mondta: országaik szuverenitását nemcsak keletről, hanem nyugatról is támadják. Hibrid háború folyik a lengyel határon a Kreml által támogatott fehérorosz rezsim miatt, de a veszélyek nemcsak keletről, hanem az unión belülről is származnak, mert egy szuperállami modellt próbálnak rájuk erőltetni - magyarázta.
   
Közölte: az EU-nak sürgős reformokra van szüksége, ezért decemberben Varsóban egyeztetnek majd az európai konzervatív pártok az unió jövőjéről.
   
Kiemelte: a magyar-lengyel és a visegrádi együttműködésnek köszönhetően Közép-Európa erős és erős is marad, ezért továbbra is együtt kell működniük.
   
Marek Kuczynski végül sok sikert kívánt a Fidesznek a jövő évi választásra.

 

Szijjártó: harcolni kell Brüsszel és a baloldal migrációs politikája ellen

Brüsszel és a magyar baloldal migrációs politikája a nemzetek és a kereszténység meghaladására, az európai népesség cseréjére és a Soros-terv végrehajtására irányul - mondta Szijjártó Péter a Fidesz 29., budapesti tisztújító kongresszusán vasárnap.

A külgazdassági és külügyminiszter beszédében kifejtette: hat évvel ezelőtt 400 ezer illegális migráns tört be Magyarországra a déli határon keresztül, átmasíroztak Magyarországon és "a tisztelet legalapvetőbb jeleit sem mutatták irántunk, a törvényeink iránt, a szabályaink, a kultúránk iránt", kritikán aluli módon viselkedtek. Hat éve védjük a déli határt, a magyar emberek biztonságát, Magyarországot, egész Európát, és ha nem tettünk volna így, akkor "ma sok százezerrel vagy millióval több illegális bevándorló lenne a kontinensünkön" - mutatott rá.
   
Kiemelte: ragaszkodtunk ahhoz, hogy teljesítsük a kötelességeinket, amelyeket az európai szabályok írnak elő, és "ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi magunk dönthessük el, hogy kit engedünk ide be és kivel akarunk együtt élni, vagy kivel nem a saját országunkban".
   
Szijjártó Péter szerint hatalmas szerencse, hogy a határt védő rendőrökön és katonákon múlt, hogy mi történik a déli határon, nem pedig Brüsszelen és a magyar baloldalon. Hat éve Brüsszelből "folyamatosan nyomják a kötelező letelepítési kvóták ügyét", most éppen szponzorált visszatérítésnek hívják - közölte.
   
A tárcavezető hangsúlyozta: továbbra is mindent megteszünk a kötelező letelepítési kvóták ellen, és a V4 fennállásának talán legnagyobb eredménye az volt, hogy meg tudták gátolni a kvóták bevezetését. Ha a visegrádi csoport nem lett volna egységes, a miniszterelnökei nem tartottak volna ki, akkor ma sok tíz- vagy százezer illegális migráns élhetne itt Közép-Európában - magyarázta.
   
Úgy látja, a magyar baloldal elmúlt hat éve migrációs szempontból három emlékezetes eseményhez köthető. A vezetőik elmentek a déli határra, hogy protestáljanak a kerítéssel és a határvédelemmel szemben, bojkottálták a népakarat legdemokratikusabb kifejeződését, a népszavazást, valamint nem járultak hozzá ahhoz, hogy az alaptörvény módosításával garantálják a biztonságot - sorolta.
   
Szijjártó Péter kijelentette: ezért nincs kétség afelől, hogy "a baloldal kerítést bontana és beengedné a migránsokat", és az "éppen aktuális jelöltjük" több videóban is hosszasan beszélt a kormány migrációs politikájával szemben. Ezért 2022 egyik nagy tétje az lesz, hogy "április után is Magyarország magyar ország lesz-e", vagy bevándorlók országává válunk - hangoztatta.
   
Azt mondta, az európai kontinens példátlan migrációs nyomás alatt áll, részben a Földközi-tengeren keresztül, részben a Nyugat-Balkánon keresztül, részben pedig Kelet felől. Most "lengyel testvéreink kénytelenek hősiesen védeni a határokat", ezért köszönet és nagyrabecsülés illeti Lengyelországot, hogy véd minket, védi Európát - fogalmazott.
   
Kitért rá: miközben változatlanul erős a feláramlás Afrikából, a 20 éves nemzetközi szerepvállalás kudarca nyomán Afganisztánból naponta 30-35 ezren jönnek el, Keletről pedig rátörtek Lengyelországra, azonban Brüsszel azt mondja, nincs pénz a kerítésre. "Ez abszurd és szégyenletes", mert bajt hoz Európára - vélekedett.
   
A miniszter megjegyezte: ma a migrációs hullámok nemcsak biztonsági és civilizációs kockázatot hordoznak, hanem súlyos egészségügyi kockázatokat is, mert minél többen vannak úton, annál gyorsabban terjed a járvány.
   
Szijjártó Péter kiemelte: Brüsszel és a magyar baloldal migrációs politikája egyértelműen a nemzetek és a kereszténység meghaladására, az európai népesség cseréjére és a Soros-terv végrehajtására irányul, ezért az elkövetkezendő időszakban is harcolni kell ellene, a jövő tavasz tétje egyértelmű.

 

MTI
Címkék:
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Deutsch: A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából
    A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából, és kiderült, hogy semmilyen normatív jogi szempont nem támasztja alá a Brüsszelből érkező jogállamisági kritikákat és kifogásokat. Ezek mögött kizárólag durva politikai szándék áll, az európai baloldal és magyar "dollárbaloldal" politikai támadási szándéka - mondta Deutsch Tamás.
  • Támadás a magyar egyetemek ellen
    Végtelenül aljas és felháborító a korrupciótól átszőtt EU parlamentje, valamint elnöke miatt feddhetetlenséggel ugyancsak nem jellemezhető bizottságának újabb aknamunkája Magyarország ellen – rögzíti Alvincz József.
  • Csurka megjövendölte a mai fejleményeket
    A „mainstream", a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.
MTI Hírfelhasználó