A szélsőbalos alkotmányrombolás összeomlásba vinne
Bogár László: A 2022-es választás legfontosabb kérdése tehát az, hogy a globális gazda számára elfogadhatatlan magyar identitás és szuverenitás-védő, evidens módon jogállamra épülő berendezkedést meglehet-e alig leplezett erőszakos önkénnyel dönteni, arra hivatkozva, hogy ez a berendezkedés az „önkényuralom”.
2021. október 19. 23:33

Milyen következményekkel járhat az, amivel Dobrev Klára és Márki-Zay Péter is kampányolt: hogy érvénytelennek lehet tekinteni az Alaptörvényt. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola.

Professzor úr, miért az az érzésünk, hogy a jogállamiság körül hisztériázó Brüsszel szó nélkül tudomásul venné, ha dobrevi jogi terror eltaposná a magyar jogállamiságot az alaptörvény kiiktatásával?

– Az emberi társadalmak komplex újrateremtési folyamatainak belső rendjét „valaminek” szabályoznia kell. Ez lehet a nyers és korlátlan erőszak, ami rövidtávon látszólag nagyon sikeres, ám valójában csak olyan magas fajlagos költségekkel üzemeltethető, hogy viszonylag gyorsan felemészti az adott berendezkedés minden erőforrását, így sokszor szinte „magától” összeomlik. (Itt „költségeken” természetesen nemcsak az anyagi jellegű ráfordításokat értem, hanem a szimbolikus lelki, erkölcsi, szellemi erőforrásokat is, sőt talán főként ezeket.) A „magától” esetünkben azt jelenti, hogy valamelyik addig többnyire rejtőzködő rivális uralmi csoport lázadást szít a viszonylag konfliktusképes társadalmi csoportokban és ez nota bene erőszakkal megdönti az erőszakra épülő berendezkedést. Fontos megjegyezni, hogy erő és erőszak nemcsak hogy nem szinonimák, hanem antonímák, vagyis pont ellentétei egymásnak. Ha valaminek, akkor éppen az erőnek nincs szüksége erőszakra, amit a keleti harcművészet alapfilozófiája úgy fogalmaz meg, hogy a Mester még az előtt megnyeri a küzdelmet mielőtt az egyáltalán elkezdődött volna. A másik történelmi lehetőség a szakrális létberendezkedésre épülő szerveződési mód, amely a szellemi hierarchiában elfoglalt helyéből adódó „erőre”, vagyis szakrális létharmóniára alapul. Ám ezt a hosszú évezredeken keresztül egyre kifinomultabban működő berendezkedést a nyugatias modernitás brutális erőszakkal felszámolta, először Európában, aztán lépésről lépésre az egész világon. És aztán ahogy ezt egyetemessé tette a világon, elnevezte „demokráciának” az antik görög kultúrára hamis módon visszautalva. A nyugatias modernitás berendezkedése, alapvetően erőszakra, igaz „rejtett” erőszakra épül, mert „költségtakarékosság” (a diktatúra nagyon drága) céljából beiktat egy „féket”, ami a „jog uralma” (rule of law), és ezt szokás jogállamnak nevezni.

„Rule of law"...

Ez némileg korlátozza a nyílt erőszakot, látvány-technikailag elfogadhatóbbá teszi a rendszert, és ezt szokás a jogra épülő legitimációnak nevezni. Ám ahogy József Attila írja „törvény szövedéke mindig felfeslik valahol”, vagyis a jogállam addig jelent relatíve rendezett viszonyokat, amíg ez a hatalmat valóságosan gyakorlók stratégiai törekvéseit elősegíti. Ha tartósan szembe megy ezzel, akkor előbb vagy utóbb erőszakkal megdöntik a jogállami berendezkedést, ám ezt csak úgy tehetik meg, ha „önkényuralomként” tudja azt bemutatni a globális „gazda”, illetve annak lokális kollaboráns ügynökhálózata. Az elmúlt közel tizenkét év során azért érték és érik egyre brutálisabb támadások a magyar jogállamot kívülről és belülről is, mert kritikus ponton keresztezi a „nem létező” globális hatalmi szuperstruktúra stratégiai törekvéseit. Részben mint „lokalitás” igyekszik „megkérni az árát” a lokális értéktereinek globális szereplők által való használatának, részben pedig a globális identitásháborúban a hagyományos önazonossághoz ragaszkodik, és ez igen-igen súlyos kihívás a világ felett hatalmat gyakorló szuperstruktúra számára. Akit egyébként vicces módon senki nem hatalmazott fel erre (mármint a világ feletti uralomra), hiszen ő „nem is létezik”, így felhatalmazni sem lehet természetesen semmire. A 2022-es választás legfontosabb kérdése tehát az, hogy a globális gazda számára elfogadhatatlan magyar identitás és szuverenitás-védő, evidens módon jogállamra épülő berendezkedést meglehet-e alig leplezett erőszakos önkénnyel dönteni, arra hivatkozva, hogy ez a berendezkedés az „önkényuralom”, és éppen ez az erőszakos és önkényes akciójuk lenne a jogállam helyreállítása. Az valóban nem kétséges, hogy az Európai Unió uralmi rendszere számára ez a hamis elbeszélési mód tökéletesen elfogadható volna, sőt ő maga is igyekszik mindent megtenni azért, hogy aktívan elősegítse a fenti hazug logikára épülő erőszakos lázadást. Az egyre inkább eldurvuló indulatok középpontjában az Alaptörvény áll, amelyet legalább két döntő ok miatt is támadnak. Az egyik a Hitvallás szerepe, a másik az alapvető uralmi pozíciót betöltő személyek „elmozdíthatatlansága”. Az előbbi szellemi szimbolikája, az utóbbi a rendszer uralmi struktúrájának mielőbbi megdöntése miatt lenne igen fontos számukra. Az utóbbi nyitná meg az utat a „jog-államilag megalapozott” megtorlások előtt, amelyekre részben szimbolikus, részben nagyon is „gyakorlatias” okok miatt volna szükség. Nem kétséges tehát, ahogy 1956-ban is polgárháborús állapotok alakultak ki, majd 33 évvel később, 1989-ben is, és újabb 33 évvel 1989 után 2022-ben is ez történik. Csak míg 1989-ben egy 33 éve működő rendszer omlott össze a globális hatalmi nyomásra, most 2022-ben az fog kiderülni, hogy a rendszerváltás rendszerének 33 év sem volt elég ahhoz, hogy viszonylagos egyensúlyra jusson

Az úgynevezett „fordulat évében" a Rákosi-terror is igyekezett jogi – alkotmányos – színezetet adni a rémuralom bevezetésének. Az állampárti gyökérzetű dobrevi jogi gondolkodásmód már a látszatra is fittyet hányna. Odáig süllyedhetünk-e, hogy visszasírjuk a nagy vezért?

– Rákosi rendszerének nyitánya valóban jogállami alapokra épült, de mivel a totális erőszak-gyakorlás minden feltétele készen állt, így a lejátszás-technikai felszínen nyugodtan megengedhette magának a jogállami látszatot.

 

A nagy vezér a törvényhozásban – olkt.net

A mostani „rendszerváltó” utódok azonban sokkal nehezebb helyzetben vannak, mert sem a globális hatalmi rendszer, sem a lokális ügynökhálózat nem rendelkezik kellő erőforrással ahhoz, hogy akárcsak egy strukturális erőszakra épülő rendszert is bevezethessen. Sőt éppen az a helyzet, hogy a magyarországi lokális rendszer-megdöntési kísérlet éppen azért volna döntő fontosságú a globális hatalmi szuperstruktúra számára, hogy ezzel bizonyítsa akcióképességét, és hogy erőforrásokat szerezzen részben önmaga, részben helyi csatlósai számára. 1956 többek között éppen azért következett be, mert a rendszer nyolc év alatt az összes erőforrását felélte, és olyan magasra emelkedtek üzemeltetésének fajlagos költségei, hogy ezt már a „birodalom” sem tudta vállalni, már csak azért sem, mert a birodalom is éppen erőforrás szűkében volt. A helyzet most fordított, egy éppen a mostani birodalomtól részben visszaszerzett erőforrásokból gyarapodást hozó berendezkedést próbál megdönteni a mostani birodalom, hogy részben önmaga számára visszavegye a szuverenitásvédelem során elnyert erőforrásokat, részben hogy ebből üzemeltesse lokális kollaboránsait. Ma még igen nehéz megmondani, hogy mindezt képes lesz-e a magyar választók többsége felismerni, mert ha nem, akkor igen nehéz idők jöhetnek.

Ha az Alaptörvényt érvénytelennek lehet tekinteni, akkor a választási eredményt is érvénytelennek lehet tekinteni – amiképp egy atlanti mintaállam erre példát mutatott. Mi lehet a következménye annak, ha a szélsőséges fősodor sajtó a szavazatoktól „függetlenül" kihirdeti a gyurcsányi garnitúra „győzelmét"?

– A globális média és annak lokális üzemegységei változatlanul uralják a magyar beszédteret, és ezen „uralkodásukat” persze folyamatosan arra használják, hogy „bátran kimondják”, milyen szörnyű önkényuralmi rendszer ez, ahol éppen szabadon kiálthatják világgá, hogy milyen kemény diktatúra van itt. Amerikában valóban az történt, hogy miután még a választási csalások gépezetét sem volt képes igazán sikeresen üzemeltetni a birodalmi mély állam, egy fekete afrikai roncs-államra jellemző elhúzódó bohózat után a globális média kihirdette az eredményt.

President-elect Joe Biden takes the oath of office

A média kihirdette az eredményt – latimes.com

Ezt a helyzetet talán még képesek vagyunk megelőzni. Ennek reményeink szerint az az oka, hogy bármilyen különös is ez, Orbán Viktor képességei és lehetőségei a Magyarországon ideiglenesen állomásozó lokális mélyállam ellensúlyozására lényegesen jobbak, mint annak idején Donald Trump esetében voltak. Adjon ez bátorítást az előttünk álló küzdelemhez.

Molnár Pál

MTI
  • Orbán Viktor Varsóban
    A miniszterelnök a lengyel fővárosban tartandó eseményről azt mondta, tizenkét olyan pártvezető találkozik, aki hangot akar adni annak a sok tízmillió embernek, akik ma európai polgárok, de úgy érzik, hogy nem képviselik őket.
  • A titkosszolgálatok támadása idegen érdek: ki a tégla?
    Földi László: Felettébb zavaró és végtelenül elszomorító, hogy a magyar polgári titkosszolgálat bármelyikében áruló tisztek létezhetnek. Ők ugyanis nem lehetnek pártkatonák, mint volt ilyen időszak a rendszerváltás előtt, hanem szakmájukat végző kiválasztottak, az országot az első vonalban védeni köteles szervezet tagjai.
  • A cselekvés lehetőségeit mutatja a Planet 2021
    A Planet 2021 Budapest nem riogatni akar, hanem megmutatni, hogy a környezet védelmében mindenki tehet valamit - mondta Áder János pénteken, miután megtekintette a rendezvény fenntarthatósági közönségprogramját.
MTI Hírfelhasználó