A forradalom indítására emlékeztek Szegeden
1956. október 16-án a szegedi bölcsészkar Auditórium Maximumában összehívott diákgyűlésén a hallgatók közfelkiáltással létrehozták a MEFESZ-t, majd döntöttek arról, hogy az érdekvédelmi témák mellett politikai kérdésekkel is foglalkoznak. Egy óra alatt az orosz nyelv fakultatív oktatásától eljutottak a szovjet csapatok kivonásának követeléséig - közölte Kiss Tamás. Szavai szerint "kimondták az akkor kimondhatatlant". Innen indult az 1956-os magyar forradalom.
2021. október 16. 12:36

Kiss Tamás, az 1956-os magyar forradalom indító mozzanatának főszereplője, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakításának egyik kezdeményezője, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tiszteletbeli elnöke beszédet mond a HÖOK ünnepi közgyűlésén a Szegedi Tudományegyetemen, a József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK) 2021. október 16-án. A közgyűlésen a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége megalakulásának 65. évfordulójára emlékeztek. MTI/Rosta Tibor

A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának 65. évfordulójára – azaz az 1956-os magyar forradalom indító mozzanatára – emlékeztek szombaton Szegeden, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) ünnepi közgyűlésén.

Kiss Tamás, a MEFESZ megalakításának egyik kezdeményezője, az 1956-os magyar forradalom indító mozzanatának főszereplője a beszédében úgy fogalmazott, az ötvenes évek második felében Magyarországon a mai fiatalok számára elképzelhetetlenül nyomott, feszült hangulat uralkodott.
   
A HÖOK tiszteletbeli elnöke elmondta, 1956 októberének elején budapesti bölcsészek vetették föl az orosz nyelv oktatásának fakultatívvá tételét. Október 12-én néhány társával kezdeményezték egy diák érdekvédelmi szervezet létrehozását, amely a következő napokban mindenhonnan lelkes támogatást kapott.
   
Október 16-án a szegedi bölcsészkar Auditórium Maximumában összehívott diákgyűlésén a hallgatók közfelkiáltással létrehozták a MEFESZ-t, majd döntöttek arról, hogy az érdekvédelmi témák mellett politikai kérdésekkel is foglalkoznak. Egy óra alatt az orosz nyelv fakultatív oktatásától eljutottak a szovjet csapatok kivonásának követeléséig - közölte Kiss Tamás. Szavai szerint "kimondták az akkor kimondhatatlant".

Innen indult az 1956-os magyar forradalom. 

Órákkal, napokkal később ehhez csatlakoztak más egyetemek, köztük a budapesti egyetemisták is. 
   
A MEFESZ célja az volt, hogy az egyetemekről kikerülő ifjúság ne közönyös passzív tömeg legyen, hanem bátran harcoljon népéért, hazájáért - mondta.

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki megbízott a köszöntőjében hangsúlyozta, a MEFESZ volt az a szervezet, melyben a hallgatók megfogalmazták a számukra legfontosabb követeléseket. Ez volt az a pont, ahol 1956 szikráját meggyújtottak, majd az elkövetkező napokban ezt szikrát tovább vitték az ország többi egyetemére - tette hozzá.
   
A követelések közül Szili Katalin kiemelte az egyetemi autonómia kérdését. Mint mondta, a közelmúltban lezajlott felsőoktatási modellváltás célja is az volt, hogy mindenki élni tudjon az autonómiával. A változások eredményeként a fenntartó megszemélyesíthetővé vált, forrásbővülés történt, és bizonyos keretek között az egyetem hozhatja meg az intézménnyel kapcsolatos döntéseket.
    

MTI; Gondola
  • Orbán: háborús veszélyhelyzetet hirdet a kormány
    "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök.
  • Megalakult az ötödik Orbán-kormány
    Megalakult az ötödik Orbán-kormány - Novák Katalin köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről az Országgyűlés keddi ülésén ismertették.
  • Ne kerüljön napirendre a szankciós javaslat az ET ülésén
    Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.
MTI Hírfelhasználó