Eger írócsillaga magyar örökség
Cs. Varga István: Magyar Örökség Díj „a világ magyarságának szellemi becsületrendje”, amely valóban kitüntető reflektorfénybe helyezi Gárdonyi életművét: a díj és díjazott egymás fényét erősíti.
2021. szeptember 21. 23:46

Az író 1921-ben.

„Csak az a jó könyv, mely tanítója a nemzetnek” – vallotta Gárdonyi Géza, a nagy írónak alkotóművészete Magyar Örökség lett. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében sorra kerülő díjátadóra Cs. Varga István, az ELTE ny. irodalomtörténész professzora írt laudációt. Őt kérdezte a Gondola.

– Tanár úr, „Amiben a lelketek nyer, az az igazi nyereség” – rögzítette a remekművekkel nemzetének sok élményt ajándékozó művész. Mit nyer a magyar lelke, ha Széchenyi István nagycenki szarkofágja, Kölcsey Ferenc szatmárcsekei mauzóleuma után – vagy közben – Gárdonyi Géza egri sírhantjához is elzarándokol?

– „Az író és költő műve azzal, hogy itt hagyta, nem kész. Nemzete szellemében kell elkészülnie” – írta Németh László. Az Akadémián, a reformkor legfontosabb intézményének dísztermében hajdan „A legkülönb társaságban”, egy asztalnál ült „mind, aki számos; / Az asztalfőn maga Arany János.”
Kölcsey, Széchenyi és Gárdonyi és sok kiváló magyar sírja nemcsak turistacélpont, hanem nemzeti kultusz- és zarándokhely. Életük és művük példája erősíti a magyar nemzettudatot, önismeretet, növeli a hazaszeretet erejét.
Arany Széchenyi emlékezete című, létösszegező remekművében „a lángész csodáit” ünnepli. A Széchenyi-monumentumokból teremt poézist. Történeti, esztétikai eszmei érvénnyel fogalmazza meg a nemzeti kegyelet gondolatait: „Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét, ámbár napja múl; / Hanem lerázván, ami benne földi, / Egy éltető eszmévé finomul, / Mely fennmarad, s nőttön nő tiszta fénye, / Amint időben, térben távozik. / Melyhez tekint fel az utód erénye; / Óhajt, remél, hisz és imádkozik.” Buzdítása katartikus, korokon átragyog: „Te sem haltál meg népem nagy halottja! / Nem mindenestül rejt a cenki sír; (…) Mi fölkelünk: a fájdalom vigasztal: / Egy nemzet gyásza nem csak leverő: / Nép, mely dicsőt, magasztost így magasztal, / Van élni abban hit, jog, és erő!”

Garay János intelme ma is érvényes: „Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, / Csak elfajult kor hős elődöket; / A lelkes eljár ősei sírlakához, / S gyújt régi fénynél szövetneket. / S ha a jelennek halványúl sugára: / A régi fény ragyogjon fej honára!”
Az egri vár Bebek bástyájáról, a Gárdonyi-sír CSAK A TESTE feliratú gerendakeresztjéről ragyogón süt „a glóriás fényű napsugár”.

Csak a teste.

Gárdonyi tehetségével, remekműveivel, humorával is hozzájárult nemzeti önbecsülésünk erősítéséhez. Ő sem keseregte, hanem teremtette a magyarságot.

– Gárdonyi életében a földrajz valóban térbeli történelem, a történelem pedig időbeli földrajz: az ön- és valóságismeret iskolája. Miért?

– Diákkoráig 12 helyen fordult meg, családjával együtt 21 települést, számos magyar borvidéket is meglakott. Hat nyelven értett szót, tudta magát kifejezni, képes volt tájékozódni. Számára az írás felelősséget, szívből vállalt szolgálatot jelentett. Hitt a Lélek, a szellem elsőbbségében, abban, hogy a szellem minden művészi alkotásnak és találmánynak a forrása, hogy ezek az alkotások teszik az életet emberhez méltóvá.
A Ziegler família ősi fészke Sopron, ahonnan család a Sopron megyei Nemeskérre költözött. Apja: Ziegler Sándor Mihály (1823–1879), szász származású, evangélikus felekezetű, gépészmérnök-feltaláló, 1848/49 szabadságharcának nemzeti hőse: „Kossuth fegyvergyárosa”. A vasműves Ziegler-család fia Nemeskérről 16 évesen gyalog ment Bécsbe. Tehetsége a lakatos mesterség ranglétráján gyorsan emelkedett. 25 évesen már 200 fős gyárat igazgatott. Saját szabadalma alapján színes acélzománcot állított elő.
1848-ban teljes vagyonát felajánlotta a magyar hadsereg megsegítésére. Mozgó, igen hatékony fegyvergyártó üzemével Aradig követte a kormányt. Az aradi várból – elkerülve az aradi vértanúságot – román földműves gúnyában menekült el. Nemeskérre visszatérve, feljelentették. Már a törvényszék előtt állt, amikor rokonai, üzlettársai aláírásukkal igazolták: fatális tévedés történt, mert az ő Ziegler Sándoruk csak névrokona Kossuth fegyvergyárosának, és mindvégig Bécsben tartózkodott.
A zavaros időkben bejött a csel. Ziegler Sándor Mihály kiszabadult. Családjával együtt azonban hányatott vándoréletre kényszerült. Sírja a káli temetőben, a kápolnai csata közelében, hiteles, 1848-as emlék- és kultuszhely. Anyja: nemes Nagy Terézia, hét gyerek szülője, az anyai szeretet, hitvesi türelem példaképe. Egerben a Hatvani temetőben nyugszik.

– Gárdonyi és Eger és a kiteljesedő életmű. Hogyan ötvöződött eggyé?

– Az író az emberélet útjának felén sötétlő erdőbe jutott. Amint írja: „A Pokol kapujától kerültem az Isten közelébe”. Egerbe hívta anyját, maga köré gyűjtötte gyerekeit. Válását jogilag is rendezte. Tordai Ányos szerint „Eger a megtérést és a megérést” jelenti Gárdonyi számára.

Gárdonyi Géza Emlékház.

„A gondviselő Isten visszahívta (…) egri azilumát az égboltozattal, az Istennel, a másvilággal ezután már elszakíthatatlanul, összekötötte.” Írói műhelyt, szellemi kilátót épített. Elérte a „független nyugalmat / Melyben a dal megfoganhat.”
A tehetség kegyelméből Földre néző szemmel, égre néző lélekkel alkotott, lélekből lélekhez, szíven át az értelemhez tud szólni. Ars poetica érvényű gondolata: „csak az a jó könyv, mely tanítója a nemzetnek.” Sajnos, ma éppen erről kevés szó esik a kortárs magyar irodalomban. Hol van ma Petőfi és Vörösmarty hazaszeretete, Ady, Babits, Juhász Gyula, József Attila hazaféltése, Radnóti, Dsida mélységes magyarságélménye, Tamási, Németh, Kodolányi, Illyés nemzeteszménye, Pilinszky szakrális mélysége, Weöres univerzális tágassága. Hol van Nagy László, Nagy Gáspár, Sütő András, Utassy József és sok kiválóság magyarság iránti elkötelezettsége? Szomorú látni és tapasztalni: Gárdonyi irodalomeszménye, a könyv igazi értékmérője mennyire háttérbe szorult. Ezért jó, hogy a Magyar Örökség díjátadó ünnepségek is létrejöhetnek, mert erősödünk általuk.

– Gárdonyi öröksége nemcsak életművet jelent, hanem utókort, kultuszt, befogadást, beállítódást, hatástörténetet, szöveghagyományt, értelmezést, még félreértéseket, legendákat, hiedelmeket, kitalációkat és hamisításokat is. Miért kell mindez ahhoz, hogy az író eleven maradjon?

– Az irodalomértés, tradícióőrzés és -újítás ezernyi útja lehetséges. Számomra a legfontosabb: „A megismerés: megértés, a megértés: szeretet” útja, az értékkereső és értékfelmutató szemlélet. Irodalmunk kultikus szokásrendje genetikusan kötődik az Isten-kultuszhoz: a szakralitáshoz. Örvendetesen szaporodik a kultuszkutató magyar szakirodalom. Iránymutató Pál apostol igéje: „Vizsgáljatok meg mindent, a jót tartsátok meg. Mindenféle rossztól óvakodjatok. A békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen.” (Tessz 5, 21-23)
Sokáig közmegegyezésnek számított: „A nemzet midőn jeleseinek szobrot emel, magának állít emlékoszlopot s midőn elhunyt jeleseit tiszteli, magát teszi tiszteletre méltóvá.”

 
Szoba a Gárdonyi Géza emlékházban. 

Az irodalmi kultusz tudatosította, hogy a magyar nép géniuszai őrzik és továbbadják a nemzeti szellem őrlángját. Vörösmarty hitte és hirdette: „lesz még egyszer ünnep a világon”.
Közép-Európában a költők, írók kultusza sokszor hazafias cselekedetnek számított, mert ebben a térségben az irodalom különös nemzetépítő és nemzetnevelő szerepet töltött be, gyakran nemzeti programadó funkciója is volt. Amikor kortársak és utódok a nemzet költőit, íróit magasztalták, önmaguk hitét és erejét is ünnepelték. A művészi teljesítményhez ezért volt szükség erkölcsi kiválóságra is. Gárdonyi művészete, élete, sorsa, a személye felé irányuló tisztelet az életmű (esztétikai, társadalmi, politikai s a többi.) tartalma miatt is tanulságos.
Roland Barthes A szöveg öröme című irodalomelméleti könyvében írja: „A szöveg több írásból áll össze, különféle kultúrák termékeiből, amelyek dialógusba, (...) versengésbe kezdenek egymással; van azonban egy olyan hely, ahol e sokféleség egybegyűlik, ez pedig nem a szerző, mint mindeddig mondogatták, hanem az olvasó.”
Az analogikus gondolkodás összefüggéseiben nyílnak meg a mélységek: bennük reveláció rejlik. Gárdonyinak a Biblia „a könyvek könyve / (…) Isten szíve dobog benne.” Számvetést készített az általa olvasott könyvekről, hatásukról. Az Újszövetség: opus magnum. Leszögezi: „Ezek mellett persze, más könyvek is hatottak rám. De olyan könyv, amelyet többször is elolvasok, csak egy van: az Újtestamentum. Mindennap olvasok belőle már húsz événél: mindig ott van az éjjeli asztalomon. A koporsómban is ez legyen a szívemen!”
Koporsóját érseke szentelte be. Méltón búcsúztak. Gárdonyi az egri vár megszentelt földjében, a Bebek bástyán lelt végső nyugodalmat. Kosztolányi a Nyugat nevében búcsúztatta: Gárdonyi „Jókai és Mikszáth társaságában Hatalmas Harmadik.” Tordai Ányos szerint: „Mi egriek följebb nem vihettük. De a jó Isten, hisszük, még magasabbra vitte.”

Remekműveiben szakralitás, átragyogás érvényesül. Ma ez miért fontos?

– Az öreg tekintetes Dosztojevszkij-mélységű, jövőbe látó mestermű, példázat-regény, amely a modernkori lélekrombolás következményeire is rávilágít.
Gárdonyi Isten rabjai című regényében a címtől kezdve a teljes tematika is szakrális, esztétikai minősége pedig a hitelesség minőségjele, akinek élete és életszentsége sem érthető a misztikus substitutio tana nélkül.

 

Margit kegyelemszerző szenvedése.

Margit a mysterium passionis/a szenvedés titka jegyében vállalja a magyarságért a kegyelem-, irgalomszerző megszentelődést, szenvedést. Önként és ártatlanul, érdemszerző célkitűzéssel bűnhődött Magyarországért, a magyarságért vállalja a vezeklést, hogy kiengesztelje az Ég haragját, hogy az Úr kegyelmezzen a tatár dúlta magyar nemzetnek. Jancsi fráter a Rómeó és Júlia rokonszenves Lőrinc barátjához mérhető, de nála is teljesebb, mélyebb és plasztikusabb karakter.
Az önfeláldozás és lemondás fenséges tana különösnek tűnhet, pedig az irgalmasságból és a második legfőbb parancsból ered: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” Margit „Égi jegyesként” éli át Krisztus szenvedéseit, víziókban látja Mária, az „Égi Szűz” szépségét. Kolostori élete mögött a történelmi háttér, a kísértő rém: a tatárdúlás. Gárdonyi érdeme, hogy az Isten rabjai (1908) és Kodolányi remeke, a Boldog Margit (1937) valamint Harsányi Lajos, papköltő és író hagiografikus regénye, az Égi és földi szerelem is (1942), amint Szokolay Sándor Margit, a hazának szentelt áldozat című, nemrég a Margitszigeten bemutatott misztériumjátéka is hathatósan gazdagította Szent Margit kultuszát.
A Jancsi dádé katartikus szépségű novella. Az emberszeretet unikális, Fielding, Scott, Puskin, Hugo, Baudelaire, Lenau, Gorkij..., Marquez művei közt is egyedülálló, emberi és roma sorstükör. Gárdonyi a magyar újságírás történetében is jeles személyiség.

– A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében – mondatta ki az író egy hős várkapitánnyal leghíresebb regényében. Miért erősíti ezzel a mai magyarok lelkét is?

– Az Egri csillagok élmény-gazdag jellem- és nemzettudat-nevelő remekmű: a legtöbbször kiadott magyar regény; filmváltozatát a legtöbb magyar néző látta. A Balassi által definiált, „Emberségről példát, vitézségről formát” magyar virtus a hősiesség, a kétségbeesést legyőző hazaszeretet műve: a magyar szellemi-lelki emlékezetközösség, a közös hősi emlékezet történelmi regénymítosza. Benne a századokat átívelő mitologikus tudat (Jan Assmann) kapcsolatot teremt a múlttal, a lelki hídépítés erőt, jövőhitet ad egyénnek és a közösségnek.
A mítosz célja: egyesíti a közösség tagjait, tudatosítja az összetartozást, erősíti az identitást. A magyar hérosz mitológiájában Zrínyi teremtette meg a szigeti hősök eposzát, Gárdonyi Dobót, Bornemisszát, az egri hősöket, a hős egri nőket emelte mítoszi magasságba. Dobó hirdeti: „a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében…” Esküje összecseng Széchenyi gondolatával: a nemzet ereje szellemi öntudatában, lelki erejében, „a kiművelt emberfők sokaságában” és gazdasági tehetősségében rejlik.
Az Egri csillagok nyitánya tüneményes, zárása fenséges, emberség és magyarság összhangját példázza: „Mind a két anya kitárt karokkal röppent a maga gyermekéhez.” „Az egyik azt kiáltotta: – Szelim! A másik azt kiáltotta: – Jancsikám!” S letérdeltek a gyermekükhöz. Ölelték, csókolták.” Békejobbot nyújtanak egymásnak.
Keller Péter az ars sacra dimenziójában, Sík Sándor Gárdonyi, Ady, Prohászka triptichonjának szellemében, Ravasz László és Tordai Ányos nyomán bizonyítja: dédapja művének gyémánttengelye: a Jézus-eszmény. Számos jeles, neves kutató egy új, teljesebb, árnyaltabb és hitelesebb Gárdonyi-kép kialakításáért munkálkodik, hogy fényre derüljön az életmű számos eltagadott, mellőzött, ma is homályban hagyott szakrális és nemzeti értéke.
Gárdonyi emberképének szakrális definíciója: „Agyagedénybe zárt Isten-sugár.” Önmeghatározás mélységesen igaz tapasztalat és életbölcselet szintézise: „A világ szemében én csak kép vagyok. Egyiknek színes, másiknak csak árnyék; mindenképp csak annyira fontos, amennyire az ő élete érdekeit szolgálom, mint a citrom vagy a szőnyeg vagy a gyertya vagy egyéb tárgyak, amelyek a boltban megvehetők és használat után elvethetők.”

– Ma éppen a lelkeket támadja a sátáni düh. Hogyan emelhet falakat Gárdonyi életműve a pokoli agresszió ellen?

– Gárdonyi a Jézus-eszményt, az Út, Igazság és Élet, az imádság és munka életideálját követte, amely bennünket is véd és őriz. Helyes és helytálló irodalmi kultusza is lehet a szellem diadalünnepe. A „Melyik a legnépszerűbb magyar regény?” kérdésre fényes választ adtak az olvasók a nevezetes Nagy Könyv pályázaton. A 2005-ös és 2006-os év folyamán a Magyar Televízió – a BBC hasonló műsorfolyamának mintájára – megrendezte A Nagy Könyv című vetélkedőt. Különféle fordulókon, szavazásokon derült ki, hogy az olvasók számára melyik a legnépszerűbb, legközismertebb, legkedveltebb szépirodalmi olvasmány. Az olvasók az Egri csillagokat választották legnépszerűbb magyar regénynek. Az olvasó ugyanazt érzi Dobó és az egri vitézek helytállásában, amit a nagy elődök, Szent István, Szent László, Hunyadi, Mátyás képviseltek: a megmaradás alapelemét – a hit és a magyarság erejét.
Sík Sándor Gárdonyi Ady Prohászka című könyve (1929) és Tordai Ányos állításai helytállóak és fontosak. Keller Péter Tordai nyomán felismerte Gárdonyi életében a metanoia/cursio jelentőségét. A legfontosabb felismerés: Gárdonyi műveinek szakrális dimenziójában is kincsek rejtőznek, irodalmi, esztétikai kincsek, szellemi-lelki táplálékok.
Gárdonyi az egyik legolvasottabb magyar regényíró. Emlékét szerte a Kárpát-medencében őrzik és ápolják. Életében 7 helyen tanult, legalább 21 településen lakott, mielőtt véglegesen Eger lett az otthona. Hat nyelven beszélt, szót értett, ki tudta magát fejezni…
Műveit sokan titokzatos, szépséges és örök csodának érezzük. Gárdonyi a „láthatatlanságot” az emberi lélek tükrére, az arcra vonatkoztatja. Nagy történelmi regényei „az arc a lélek tükre” szellemében íródtak: „Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.” Antoine de Saint-Exupéry későbbi, szállóigévé lett szavai közismertek: „Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”.

– Gárdonyi emlékének elevenségét jelzi, hogy az egri borászok Egri Csillag néven alkotják fehérboros házasításukat. Miért lesz nemesebb ettől a palack tartalma?

– Eger hírneve, dicsősége Dobóhoz, Gárdonyihoz, a város- és kultúraépítő nagy püspökökhöz és a borhoz kötődik. Gárdonyitól tanultuk: „A borban öröm, barátság, dal és boldogság van.” Szent Ágoston szerint: „A bor az embert sokszor segíti. Erősíti a gyenge gyomrot, frissíti a lankadó erőt, gyógyítja a test és lélek sebeit, elűz bánatot és szomorúságot, örömet szerez és barátok között kedvet éleszt a beszélgetésre.”

 

Fehér házasítás.

Gárdonyi Göre-írásaival vált népszerűvé. Tíz Göre-kötete látott napvilágot. 1913-tól öt Göre Gábor-film készült. A Gárdonyi-szereplíra boros-hangulatos versei közé tartozik a népszerű Pintzei nóta: „Ez a világ mi vóna, / ha egy kis bor nem vóna! / A szép asszony mög a bor, / sej! mögvígasztal mindönkor. / Szapúlnak a zasszonyok, / hogy én mindönnap iszok. / Honne innék mindönnap, / sej! vígasztalom magamat.” (…) / Durbints sógor, embör kend? / sej! Ha embör, hát igyék kend. / De hogy itt ne virraggyunk, / hazafelé ballaggyunk. / Bilöggyünk és ballaggyunk, / sej! mög-mögájjunk, itassunk!”
Gárdonyi érvelve fejti ki a bor jótékony, még az üdvösséget is elősegítő jelentőségét, és levonja a konklúziót: „Azért teremtett az Isten venyigét, / Hogy könnyebben megérthessük az igét. (...) Aki iszik, azt az Isten szereti, / Mennyországi szőlőjébe vezeti.” Nem tagadja a borivóra leselkedő veszélyt sem: „Csakhogy ezt a feleségem nem hiszi, / Ha berugok, a szűrömet kiteszi!” Gárdonyi a saját termésű bora mellett feltehetően a tokajit szerethette a legjobban. Utolsó napjaiban már csak egy kis húslevest és tokaji bort vett magához.
Az egri bor mentális és fizikai erőt, lélekerősítő bátorságot adott a várvédőknek. Ettől kaptak erőre, ez vezette győzelemre őket. Szent János megmutatta, hogy az egri bor a magyar ember számára a hazájához köthető szakrális ital, szent ügyet szolgálva csodára képes.
Gárdonyi Noé példáján ismerte fel: a bor Istentől kapott ajándék, szakrális ital, földi boldogság-forrás, az örök boldogság elővételezése. Szerette, értékelte a jó bort. Eger mellett, az ostorosi határban, a Savóskúti dűlőben saját szőlőbirtokot és tanyát vett 1907-ben. Saját termésű „piros borával” mindig szívesen kínálta kedves vendégeit. Megjelent, elindult karrierje útján az egri Bikavér fehér párja: az Egri csillag. Az egri szőlészek, borászok és borkereskedők Gárdonyiban legfőbb marketingesüket tisztelik.

– Gárdonyi szerette a bájos, finom humort. Mennyire ismerte benne a tréfát?

– A bor és a humor édestestvérek. A bor című színmű első címváltozata: A bikavér. A 2013-as jubileumi emlékévben a Gárdonyi-kultusz, kutatás, könyvkiadás megélénkült. A szőlősgyöröki Göre-konferenciák előadói Gárdonyit Csokonai és Berzsenyi mellé helyezték a Somogyi Irodalmi Panteonban. Keller Péter „fényre bábáskodta” A Nemzeti Szalóny és más. Válogatás a Göre Gábor Humorkonferenciák előadásaiból című tanulmánykötetet.
Gárdonyi humorát joggal rokonítják Arany humorával. A humor, a nevetés a fájdalom egyik leghatékonyabb ellenszere. Csökkenti a stresszhormonok szintjét, ellazítja a testet, erősíti az immunrendszert, serkenti, javítja a vérerek működését, növeli a véráramlást, oldja fel a nyomasztó érzéseket. Humorral könnyebb optimistán szemlélni a világot.
A Titkosnapló Műfajok fejezetében Gárdonyi ezt írja a komikumról: „A komikus mű értéke mindig problematikus. Csak az igen finom humor becses. Ha könnycseppel van megszentelve.” A Történetem című verses vallomásában szelíd öniróniával szól arról, hogy az Úr a gyúróműhelyében „egy bagoly, egy tigris és egy bárány, / meg egy tűcsök” megalkotásán gondolkodott, de a négy lényhez kevés volt az anyag: „És összegyúrva a négy alakot, / belőlük gyorsan engem alkotott.”

– Nemrégiben az Eger-patak partjára szobrot emeltek a regény két gyermekszereplőjének. E kőfaragvány miért eleven?

– Vicuska és Gergő egri szobra Szanyi Péter szobrászművész alkotása, a Végvári vitézek terén, a patakparti lépcsősoron található. Dr. Bagi István főorvos kezdeményezésére, 8 éves fáradozás után, példamutató közadakozásból és Dr. Gál Csaba főorvos, a Kiscsillagok Barátainak Köre elnökének és családjának nagylelkű hozzájárulásából vált valóra. Az Eger Sikeréért Egyesület és a Kiscsillagok Barátainak Köre tagságának jóvoltából, különösen akkor vált elérhető álommá, amikor Cseh Andrásné, az egri Szenátor-ház vezetője is a nemes ügy mellé állt. A szobrász elkerülte a zsánerszobrok veszélyét: a bájos esztétikai minőség veszélyét: az idillt. A szobrász azt a pillanatot örökítette meg, amikor a patakban fürdőző Vicuskához lélekszakadva tér vissza Gergő: „– Bújjunk el! – mondja dideregve. – Bújjunk el! Törököt láttam.” A szoborkompozíció üzenete korjellemző intelem: „Legyetek éberek!” Azt üzeni nekünk, ami Kemal pasa államfő szobrán olvasható: „Gondolkodj, török!”

– Most, egy évvel az író égi születésnapjának centenáriuma előtt Magyar Örökség-díjjal irányítanak fénycsóvát az életműre. Mennyire tölt fel ez bennünket?

– A Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre... alapították. Elnöke volt Mádl Ferenc, Hámori József, most Böszörményi Gergely az elnöke és Juhász Judit az alelnöke. Klinghammer István, a Magyar Örökség Díj Bíráló Bizottság elnöke szerint a Magyar Örökség Díj „a világ magyarságának szellemi becsületrendje”, amely valóban kitüntető reflektorfénybe helyezi Gárdonyi életművét: a díj és díjazott egymás fényét erősíti.

– Hogyan folytatódhat a Gárdonyi-kultusz a következő évszázadokban?

– Babitscsal szólva, ha a „Forr a világ bús tengere” világnagyfaluban „az égi és ninivei hatalmak engedik”. Ha megőrizzük hitünket, kultúránkat, nyelvünket: jövőnk reménységét.
A fel-felparázsló vádakra, indulatokra, vitákra létfontosságú tanulságul szolgálhatnak Benjámin László megszenvedett szavai: „Elcsitulnak a szertelen indulatok, / düheinket felfalja a föld; / s az utódok lemérik: / hány grammot nyomnak mázsás pöreink.” Szerencsére az irodalom nem kánonokban, hanem művekben, az olvasók szívében és emlékezetében él.
Elsőként Szőlősgyörökön hirdette tábla: Gárdonyi-település. Devecserben, a Fel nagy örömre születésének színhelyén, Gárdonyi Emléktársaság alakult. A devecseriek emlékházat vettek és rendeznek be. Náluk is tábla jelzi: Gárdonyi-település. Kálban is út menti táblát állítottak Gárdonyi emlékezetére. Számomra is kérdés: mikor lesz Egerben főút menti tábla, talán ezzel a felirattal: „Üdvözöljük Az egri csillagok városában.”

 

Cs. Varga István.

– Ezt mennyire segíti elő, hogy már törökre is lefordították az Egri csillagokat?

– A hazai Gárdonyi-kultusz fontossága – mellett planétás nemzetünk révén is, nemcsak nyelvében, hanem szívében is él a nemzet! – nagyobb gondot kellene fordítanunk Gárdonyi műveinek idegen nyelvű fordításaira. Műfordítás-irodalmunk Arany János óta egyedülálló a világon. Ha a magyar művek is olyan mesterek hangján születtek volna meg angolul, németül, spanyolul, kínaiul, franciául, mint a nagyvilág művei magyarul, akkor irodalmunk, főképpen költészetünk nem nélkülözné azt a megbecsülést, amelyet érdemel.
Gárdonyi külhoni fogadtatása is rendkívül fontos. Falusi Márton ad hírt arról, hogy Le Xuan Giang, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett gépészmérnök, amikor a vietnami háború miatt tétlenségre lett kárhoztatva, elhatározta: „eleget tesz a Gárdonyi sírjánál, Egerben tett fogadalmának: lefordítja az Egri csillagokat. A könyv – állítólag – hatalmas példányszámot ért el, a hazájukat védő vietkongok kézről kézre adogatták pislákoló bunkerben, szétrobbantott lövészárokban, hogy Dobó István és maroknyi várvédő seregének helytállása lelket öntsön beléjük.”
Jövőre, 2022. október 30-án lesz Gárdonyi mennyei születésnapjának 100 éves évfordulója. Lelkiismereti vizsgánk, hogy hagyatékát élő-eleven örökséggé tegyük.

Molnár Pál

gondola
  • A diktatúrák próbálták kiirtani a keresztény gyökereket
    Ferenc pápa: Az Európai Bizottság elrettentése a „karácsony” szótól anakronizmus volt. A diktatúrák próbálták felszámolni a kereszténységet a kontinens történetében.
  • Orbán Viktor: A baloldali blokk meg akarja szüntetni a rezsicsökkentést
    Elsőként Jakab Péter a Jobbik elnöke intézte kérdéseit Orbán Viktor miniszterelnökhöz az azonnali kérdések órájában, a parlament előző héten indult ülésének ötödik, egyben hétfői zárónapján.
  • A Fidesz előnye továbbra is jelentős
    A Fidesz előnye továbbra is jelentős a baloldali kihívójával szemben: a kormánypárttal a teljes népesség 44, az ellenzéki közös listával 39 százaléka szimpatizál. Az ellenzék hátrányának egyik oka megosztottsága több kérdésben, például a koronavírus kapcsán. Míg az első és második oltással rendelkező fideszesek 84 százaléka szándékozik felvenni a harmadik oltást is, a baloldali szavazótáborban ez az arány csak 68 százalék.
MTI Hírfelhasználó