Átadták az újjáépült Lovardát a budai Várban
Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben pénteken, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján, amelyen bejelentették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is.
2021. szeptember 17. 20:10

Néptáncosok a kulturális örökség napjai országos megnyitóján a Budavári Lovardában 2021. szeptember 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben pénteken, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján, amelyen bejelentették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is.

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1901-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai azonban a Lovardát sem kímélték.
   
A hiteles rekonstrukció hűen követte a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg - mondta.
   
Az újjászületett Lovarda épületét a kulturális örökség napjain, szombaton és vasárnap a nagyközönség is ingyenesen megtekintheti, de a Hauszmann paripái című vezetett séta októberi alkalmain is ingyenesen látogatható.
   
Korzenszky Tamás, a programsorozatot szervező Lechner Tudásközpont kulturális örökségvédelmi igazgatója köszöntőjében felemelőnek nevezte, hogy a kulturális örökség napjai nyitóeseményét a hiteles történelmi rekonstrukció eredményeként újjáépült lovardában ünnepelhetik.
   
Mint mondta, az Európa szerte népszerű eseménysorozat történelmi épületek és helyek bejárásával, tematikus vezetett sétákkal, tudományos előadásokkal és változatos kísérőprogramokkal hozza közelebb a társadalomhoz épített örökségeit, műemlékeit.

 

Néptáncosok a kulturális örökség napjai országos megnyitóján a Budavári Lovarda előtt.
   
Olyan műemlékek, intézmények, múzeumok, különleges helyszínek is megnyitják kapuikat, amelyek az év többi részében nem, vagy csak korlátozottan látogathatóak - tette hozzá. Ezek között szakvezetéssel várják a látogatókat például a Sándor-palotában, az Országházban, a Belügyminisztériumban, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a Központi Statisztikai Hivatalban, valamint a Pesti Vigadó épületében is. A vidéki helyszíneken is számos program várja a látogatókat, megnyitja kapui a látogatók előtt például az Egri Érseki Palota, a pécsi Idrisz Baba türbéje is. Emellett városházák, könyvtárak, tájházak, múzeumok várják vezetett sétákkal a látogatókat. A hétvégi rendezvény az önkéntességre épül és ingyenesen látogatható.
   
Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára felidézte, hogy az egyedülálló kezdeményezés 1984-ben indult útjára Franciaországban. Mint mondta, az esemény ráirányítja a figyelmet kulturális örökségünk sokszínűségére, az épített környezet értékeire, megőrzésének fontosságára.
   
Elmondta, hogy a rendezvénysorozaton szombaton és vasárnap 220 helyszín nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, közte több olyan, amely máskor nem látogatható. Az érdeklődők 140 féle tematikus sétára jelentkezhetnek, a szervezők több mint 130 féle kapcsolódó kulturális programmal készülnek - tette hozzá.
   
A programsorozatot Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, az esemény fővédnöke nyitotta meg.
   
A hagyományok szerint a rendezvénysorozat országos megnyitóján jelentették be a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója az ünnepségen elmondta, hogy idén a bajai halászléfőzés, a Békés megyei szűcshímzés élő hagyománya és a magyarországi üvegművesség került be a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, a jó megőrzési gyakorlatok regisztere a Hagyományok Házában zajló a "Magyar népmese-hagyományos mesemondás" tanfolyam módszertanának gyakorlatával bővült.
   
A szellemi kulturális örökség jegyzékébe való felvételt kihirdető dokumentumokat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át ünnepélyes keretek között a 2020-as és 2021-es díjazottnak.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a kulturális örökség napjai országos megnyitóján a Budavári Lovardában.
   
A miniszter a szellemi kulturális örökségről szólva Szent István történelmi érdemeiről, jelentőségéről és örökségéről beszélt. Szavai szerint a hit volt az egyik tényező, amely miatt Magyarország fennmaradt.
   
A miniszter hozzáfűzte: a magyar népi művészetnek, amely rendkívüli tisztaságú, a kölcsönhatások eredményeként olyan minősége jött létre a idők során, amellyel a világ egyetemes kultúrájának szerves részévé vált.
   
"Mint a búvópatak, úgy jön a felszínre egy-egy ősi motívum, ősi mozdulat és ebből tevődik össze mindaz, amit magyar szellemi örökségnek nevezünk, és ebből következik a magyar kultúra is" - hangsúlyozta.
   
A magyar magas kultúra azért hódította meg a világot, mert a népi kultúrából eredt és ennek megőrzése mindnyájunk feladata - hangsúlyozta az ünnepségen a miniszter.
 

MTI
  • Rákosi-korszak: Karácsony megfenyegette a kormányfőt
    Dr. Somogyi János: Soha nem számított kivételes, különleges esetnek és ma sem számít annak, hogy mentális problémákkal küzdő, pszichésen sérült, fél-, vagy egész bolondok kerülnek felszínre, sőt hatalomra. Súlyos esetekben tragikus eredményre vezet, ha ilyen személyek egy ország, vagy akár egy földrész feletti hatalomra jutnak.
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
MTI Hírfelhasználó